Simone Perrotta

A Rómában a történelme során játszott egy csomó sztár, játszottak világbajnokok is szépecskén: Ferraris IV, Ghiggia, Völler, Hassler, Conti, Cafu, Aldair, Candela, De Rossi, Totti… Sorolhatnánk estig a neveket. De hánynak van ezek közül a világbajnokok közül szobra? És most nem arra gondolok, amikor a lelkes szurkolók papírmaséból, pvc-ből, vagy a jó isten tudja miből, csinálnak valamit, amit végül el kell majd takarítani utánuk. Most rendes, igazi szoborról beszélek, amit egy közösség, tisztelete jeléül felállít egy közterületen. Őszintén bevallom, hogy nem tudom, hányan lehetnek, szerintem nem sokan. De egy valakiről biztosan tudok, akinek van egy ilyen szobra: Simone Perrotta! “Simone Perrotta” bővebben

A golyó repült a nyál szívébe, Mary pedig elgyalogolt

Engedjétek meg, hogy in medias res Di Francesco nyilatkozatával kezdjem a másnapi depressziót: “A legabszurdabb az volt, hogy ha nem tizenegyes, akkor miért adott szögletet? Sajnálatos, mert már nem a Sassuolo edzője vagyok, hanem a Romáé, ami egy nagy csapat, azt hittem, rájuk jobban odafigyelnek a bírók.” Hehh, nagy ügy. Spalletti meg az Interé.

“A golyó repült a nyál szívébe, Mary pedig elgyalogolt” bővebben

Kibújni a labdazsákból, avagy Roma-Inter

Igazi rangadóval folytatja római munkáját Di Francesco. Ráadásul Spalletti tér vissza, viszonylag hamar az Olimpico gyepszőnyegére új csapatával, az Interrel. Mi mást kívánhatnánk szombat estére, mint egy ilyen pikáns derbit?

A magam részéről árnyaltan pesszimista vagyok, méghozzá azért, mert mindkét edző nagyságrendileg ugyanannyi ideje dolgozik új csapatánál, szinte ugyannyi idejük volt megismerni, kiismerni csapatuk képességét, ráadásul a kereket között jelentős erőkülönbség nincsen, így mindez Spalletti mellett szól. Pusztán azért, mert egy többet látott edző, illetve volt csapata ellen száll harcba.

“Kibújni a labdazsákból, avagy Roma-Inter” bővebben

Egy korszak vége!

Minden történet véget ér egyszer, úgy ahogy az idei Serie A kiírási is, vagy egy feledhetetlen klubikon aktív pályafutása. Nehéz szavakat találni, értelmesen összefoglalni, mit érez ilyenkor egy szurkoló, rajongó. Érzelmek nélkül nem lehet körüljárni ezt a kérdést.

Viszlát Bajnok! Viszlát Capitano!

Totti utolsó bajnokijára készül nevelőegyesületében. Ez tény, most már a labdarúgó is beismerte, nem csak az újdonsült sportigazgató szájából hallhattuk. Szépen csöndben elmorzsoltunk jó pár könnycseppet és megpróbálunk tisztességgel megemlékezni Róma, Olaszország és a világ egyik legkiemelkedőbb játékosáról.

“Egy korszak vége!” bővebben

Elmaradt bajnokavatás

Amennyiben nagyon egyszerűsíteni kellene a dolgot, vasárnap este az AS Roma három – egy arányban legyőzte a bajnokaspiráns Juventust. Így a torinói sztárgárda nem ünnepelt bajnoki címet, sőt, kellemetlen szájízzel várhatja szerdai kupadöntőjét. Ez persze Tottiékat egy cseppet sem érdekelte, csak a keményen dühöngő harc a második helyért, az lebegett a szemek előtt.

Ömlik a sárm!

Persze mi szeretjük jó részletesen átnézni mindezt, így nem hagyjuk félben itt ezt a posztot. Inkább megpróbáljuk több szempontból megvizsgálni, mi is történt a hét utolsó napjának estéjén az Olimpico gyepszőnyegén. Volt DDR gól, Totti vélhetően utolsó Juve elleni pályára lépése és talán ami a legfontosabb, három rúgott gól!

“Elmaradt bajnokavatás” bővebben

Milanóban rúgni egy négyest

A 35. forduló zárómérkőzésén volt érdekelt az AS Roma, ráadásul a San Siro gyepszőnyegén kellett megküzdeni a szebb időket is megélt AC Milan ellenében. Aktuális forma ide, elveszített derbi oda, a mérkőzés minden körülmények között rejt magában izgalmakat. Számomra az egyik legemlékezetesebb párharc az olasz első osztályból.

DDR volt a kapitány

Spalletti a Lazio elleni, teljes taktikai kapitulálás után, újabb ötletekkel érkezett Milánóba. Emerson hosszú idő után jobb oldali védőt játszott, így a másik oldalon Jesus kapott kezdőként szerepet. A felállás inkább 4-2-3-1 volt, ami a mérkőzés eredményét ismerve kiváló döntés volt. Persze ebben nagy szerepet vállalt a Milan első félidei töketlenkedése, de egy ilyen helyzetben dicsérjük inkább a jól teljesítő csapatunk! “Milanóban rúgni egy négyest” bővebben

A fővárosba látogat az idei meglepetéscsapat

Húsvéti, rendhagyó forduló következik olaszföldön. Ebédidei milánói derbivel, egy nap lejátszott teljes kanyarral. Közvetlen riválisaink egyszerűbb mérkőzések elé néznek, a Juventus Pescaraban hengerelhet, míg a Napoli az Udineset látja vendégül. Ellenben a Roma az idei „meglepetés” csapat, Atalanta ellen próbálja folytatni jó bajnoki szereplését.

Gomez ma pihen
Gomez ma pihen

“A fővárosba látogat az idei meglepetéscsapat” bővebben

Jöhet az Empoli

Hosszú szünet után, és egy kiváló posztot követően haladunk tovább. Szombat este az olasz fővárosba látogat az Empoli. Kötelező ujjgyakorlatnak tűnik a „kis” csapat elleni bajnoki, de tudjuk, a kötelezők talán a legnehezebb mérkőzések. Ráadásképp vasárnap Napoli-Juventus összecsapás lesz! Nem kell hangsúlyozni, mekkora jelentősége lenne egy Napoli győzelemnek. De ne szaladjunk ennyire előre, pláne ne más portájára, nézzük inkább micsoda álomország született az elmúlt időszakban szeretett csapatunk körül.

SPALLETTI

Olyan érzésem van olvasva a híreket, mintha minimum két síkra terelődtek volna az események. Folyamatosan cikkeznek a sajtóban a Sevilla sportigazgatójáról, aki már fél lábban a Farkasok táborába igazolt. Hivatalos bejelentésről én még nem értesültem. Ez persze a legkevésbé zavarja a médiumokat és ontják az ordasabbnál-ordasabb kitalációkat. Én legjobban Spallettit sajnálom.

“Jöhet az Empoli” bővebben

Továbbra is szeretünk játszani a Palermo ellen

A Roma idegenben nyert 3-0-ra a Palermo ellen, El Shaarawy, Dzeko és Bruno Peres góljaival, a Serie A huszonnyolcadik fordulójában.

Palermo-Roma-golorom2

“Továbbra is szeretünk játszani a Palermo ellen” bővebben

Tíz évente Lyonban!

Csütörtök este Franciaországban folytatja csapatunk nemzetközi szereplését. Az elmúlt hetek hanyatló teljesítményének fényében, de kincstári optimizmussal felvértezve, csak arra tudok gondolni, hogy a héten 58 éves Spalletti erre a párharcra koncentrálta csapatát. Persze ez inkább hitvallás mintsem racionális érvelés, de próbáljunk meg mindannyian optimisták maradni.

Végső cél?!
Végső cél?!

Hogy van-e mire, azt nem én ítélem meg. Annyi biztos, a csapat körüli személyek, Massara sportigazgató úr, vagy épp Tomassi mind-mind pozitívan próbálják kommunikálni a helyzetet. Nincs könnyű dolguk, az elmúlt öt tétmérkőzésből hármat sikerült elveszíteni. Ebből a helyzetből várjuk tehát a francia fellépést. “Tíz évente Lyonban!” bővebben