Napoli után, Cremonese előtt

Sűrű februári programunk miatt zanzásított posztok következnek. Mint például ez, ahol megemlékezünk a nápolyi kirándulásról, a piac zárásáról és annak mérésékelt izgalmairól, illetve rákanyarodunk a ma esti Olasz Kupameccs témakörére is. Szóval lesz itt minden, mint a búcsúban!

Kezdjük talán azzal, fontos bajnoki várt a csapatra vasárnap este, a Mourinho által már bajnoknak titulált Napoli vendégeként kellett pályára lépni, és valamiféle elfogadható produkcióval előállni. Véleményem szerint sikerült, nyilván nagyobbat durrant volna a dolog, ha sikerül a pontszerzés, de sajnos a cserék minősége nagyban befolyásolta mindezt. Így a végén a Napoli bevitte a döntő találatot, amivel roboghat tovább a Scudetto felé.

„Napoli után, Cremonese előtt” bővebben

Megvan a Fior Cristante 200. meccsén

Január 12-én az Olasz Kupa első vizsgafeladatát, a jelenleg másodosztályú Genovát sikerült két vállra fektetni. Szokásos „mourinhos” módon, csak a legszükségesebb erőforrásokat felhasználva. (1:0). Ez a továbbjutás azt jelenti, hogy vélhetően a Napoli ellen két mérkőzést is kell majd játszani január végén, február elején. Ennek most annyira nem örülünk, látva, hogy Spalletti hogyan mosta fel a Juventussal a Maradona stadion gyepszőnyegét. 5:1. (lol)

Együtt elég oké volt…

Persze minden problémával akkor kell foglalkozni, ha eléd hozza az élet, szóval a nápolyi duplázásra ráérünk még. Tegnap este viszont fontos bajnokit sikerült megnyerni a Fiorentina ellenében, így továbbra is tapadunk a tabella értékesebb feléhez, és még mindig látszik a hőn áhított negyedik hely. Lesz ez még másképp is, gondolhatná a sokat látott AS Roma szurkoló, de bevallom őszintén, vasárnap este láttam apróbb jeleket arra, hogy megindulhat még ez a csapat felfelé. Mindezt most csak nagyon halkan írom ide.

„Megvan a Fior Cristante 200. meccsén” bővebben

Évnyitó kerekasztal

A VB és a karácsonyi szünet lezajlásával január negyedikén folytatódik az olasz bajnokság is. Ez egy szokatlanul hosszú szünet utáni újraindulás, amire senki sem tudja igazán, hogy egyes csapatok hogy fognak reagálni, izgalmas kérdésekre kapunk majd válaszokat tavasszal.

Vajon a szezont általában erősen kezdő Spalletti csapatnak áldás-e az újrakezdés és tavasszal is brutálisan erős marad a Napoli? Hogy hat a Juventus-ra pénzügyi botrány és a vezetőség lemondása? Mennyire eresztenek le az ősszel a VB-re hajtó játékosok és hogy készültek az arról lemaradók? Nem a furcsa szerdai játéknapon fog ez mind kiderülni, de mindenképp fontos lesz, hogy a Bologna ellen hogy tér majd vissza a Roma. Addig is egy évzáró/nyitó poszttal készültek a blog szerzői:

„Évnyitó kerekasztal” bővebben

Komoly dilemma

A Konferencia Liga továbbjutást követően egyből Nápolyban volt az AS Romának jelenése. Nem a legkönnyebb ellenfél a déli csapat, pláne egy „kiélezett” párharcot követően. A sorminta folytatódik, szombaton Milánóban kell pályára lépni az Inter ellen. Utána jön a Leicester elleni elődöntő. Szóval van program, most lehet kijavítani az egész szezonban mutatott hullámzó teljesítmény rosszabb emlékeit.

Ezen is van csapatunk, nekem személy szerint nagyon tetszett a nápolyi meccs második félideje. A csapat tudta mit akar, határozottan léptek fel a srácok, és az egalizálás is összejött. Talán nagy elvárás lett volna a győzelem megszerzése, de rövidke esély még erre is nyílt. Lehet Spaletti elcserélte magát, ez engem különösebben nem izgat, fontos pontot sikerült szerezni.

„Komoly dilemma” bővebben

Óriási meccsen, bírói tévedéssel fűszerezve: Roma – Inter 2-2

Vasárnap, a 14. forduló utolsó előtti mérkőzése az AS Roma – Inter párharc volt. Mindkét gárda hétközi BL mérkőzéssel a lábában, és némileg ellentétes mentális állapotban készült a hét utolsó napján megrendezett rangadóra. Az AS Roma állapotát kiválóan boncolgatta nemvoktrendi kolléga a felvezetőben, ráadásképp ott volt még Spalletti, akit egyetlen romanistának sem kell bemutatni, de a találkozó emelletti is tartogatott még meglepetéseket.

A Kanyar előtt…

Kezdődött egyből azzal, hogy a csapat a kanyar előtt, az atlétikai pályán melegített be. Ez több volt mint érdekes, én személy szerint ilyet nem láttam még. Oka állítólag szurkolói kérések mögött keresendő, ami biztos, jó hatást váltott ki a fiúkból ez a szokatlan felkészülés. Aztán egy gondolatra még megállnék, az Inter cementes zsák szín összeállítású harmadik mezénél, amit nehéz megértenem. De talán nem is nekem kell ezt értékelnem. „Óriási meccsen, bírói tévedéssel fűszerezve: Roma – Inter 2-2” bővebben

Simone Perrotta

A Rómában a történelme során játszott egy csomó sztár, játszottak világbajnokok is szépecskén: Ferraris IV, Ghiggia, Völler, Hassler, Conti, Cafu, Aldair, Candela, De Rossi, Totti… Sorolhatnánk estig a neveket. De hánynak van ezek közül a világbajnokok közül szobra? És most nem arra gondolok, amikor a lelkes szurkolók papírmaséból, pvc-ből, vagy a jó isten tudja miből, csinálnak valamit, amit végül el kell majd takarítani utánuk. Most rendes, igazi szoborról beszélek, amit egy közösség, tisztelete jeléül felállít egy közterületen. Őszintén bevallom, hogy nem tudom, hányan lehetnek, szerintem nem sokan. De egy valakiről biztosan tudok, akinek van egy ilyen szobra: Simone Perrotta! „Simone Perrotta” bővebben

A golyó repült a nyál szívébe, Mary pedig elgyalogolt

Engedjétek meg, hogy in medias res Di Francesco nyilatkozatával kezdjem a másnapi depressziót: „A legabszurdabb az volt, hogy ha nem tizenegyes, akkor miért adott szögletet? Sajnálatos, mert már nem a Sassuolo edzője vagyok, hanem a Romáé, ami egy nagy csapat, azt hittem, rájuk jobban odafigyelnek a bírók.” Hehh, nagy ügy. Spalletti meg az Interé.

„A golyó repült a nyál szívébe, Mary pedig elgyalogolt” bővebben

Kibújni a labdazsákból, avagy Roma-Inter

Igazi rangadóval folytatja római munkáját Di Francesco. Ráadásul Spalletti tér vissza, viszonylag hamar az Olimpico gyepszőnyegére új csapatával, az Interrel. Mi mást kívánhatnánk szombat estére, mint egy ilyen pikáns derbit?

A magam részéről árnyaltan pesszimista vagyok, méghozzá azért, mert mindkét edző nagyságrendileg ugyanannyi ideje dolgozik új csapatánál, szinte ugyannyi idejük volt megismerni, kiismerni csapatuk képességét, ráadásul a kereket között jelentős erőkülönbség nincsen, így mindez Spalletti mellett szól. Pusztán azért, mert egy többet látott edző, illetve volt csapata ellen száll harcba.

„Kibújni a labdazsákból, avagy Roma-Inter” bővebben

Egy korszak vége!

Minden történet véget ér egyszer, úgy ahogy az idei Serie A kiírási is, vagy egy feledhetetlen klubikon aktív pályafutása. Nehéz szavakat találni, értelmesen összefoglalni, mit érez ilyenkor egy szurkoló, rajongó. Érzelmek nélkül nem lehet körüljárni ezt a kérdést.

Viszlát Bajnok! Viszlát Capitano!

Totti utolsó bajnokijára készül nevelőegyesületében. Ez tény, most már a labdarúgó is beismerte, nem csak az újdonsült sportigazgató szájából hallhattuk. Szépen csöndben elmorzsoltunk jó pár könnycseppet és megpróbálunk tisztességgel megemlékezni Róma, Olaszország és a világ egyik legkiemelkedőbb játékosáról.

„Egy korszak vége!” bővebben