Fiorentina után, Sheriff előtt

Utolsó felvonása következik az Európa Liga csoportkörének. Ellenfelünk a „jó nevű” Sheriff lesz. Sajnos az előző körben lejátszott döntetlen a Servette ellen és a prágai vereség miatt a csoportelsőség megszerzéséhez óriási szerencsére lenne szükség. A továbbjutás nem forog veszélyben, de nagyon nem mindegy, hogy egy plusz párharcot kell-e vívni a BL harmadikjai ellen, vagy február végéig nemzetközi tétmérkőzést nem kell játszani.

Az az igazság, hogy a csapat magának intézte a sorsát, ebből a harmatgyenge csoportból négy kör után tovább kellett volna jutni a csoport élén, de ez nagyon nem sikerült. Így igazi szenvedés vár szeretett csapatunkra. Ami egyébiránt a prágai zakó óta veretlen, és becsusszant a legjobb négybe is a bajnokságban, de ez messze nem a vége még. Ráadásképpen igazán komoly rodeó következik a karácsony-vízkereszt időszakában. (Sheriff (EL), Bologna, Napoli, Juventus, Cremonese (OK), Atalanta, Milan a menü január 14-ig!)

„Fiorentina után, Sheriff előtt” bővebben

Hollandián túl, Udine előtt

Az Európa Liga negyeddöntőében, a holland Feyenoord ellen egy gólos vereséget szenvedett a Mourinho csapat. A játék alapján fordított eredmény is születhetett volna a Konferencia Liga tavalyi döntőjének „ismétlésén”. Az xG tekintetében 0,59 : 2,04 volt a végeredmény, de ezzel most kitörölhetjük. Egyedül abban bízhatunk, hogy a hollandok nem verhetetlenek, és a visszavágón a hazai közönség a Farkasokat fogja támogatni. Plusz idén már sikerült vert helyzetből továbbjutni.

Pellegrini hiba

Pedig a csapat nem úgy kezdte a találkozót, ahogy általában José mester irányítása alatt megszokhattuk. Támadólag lépett fel a társaság, minden kérdést rendezni kívánt gyakorlatilag az első félidőben. Ráadásképpen az első játékrész végén Pellegrini egy büntetőt is elhibázott, így teljes volt a csalódottság a 0:0 első negyvenöt percet követően. A portugál tréner elég szemöldök fel húzósat cserélt, Pellegrinit Wijnaldum váltotta. Erről a cseréről egy évtizeddel ezelőtti derbi jutott az eszembe, amikor Ranieri a lélektelen csapatjáték miatt Tottit és De Rossit cserélte le a szünetben, majd Vucinic duplájával nyertünk!

„Hollandián túl, Udine előtt” bővebben

Sassuoloból Amszterdamba

A Parmatól és a Napolitól elszenvedett vereségek után a Sassuolo vendégeként sem sikerült nyernie az AS Roma csapatának. Bár a fővárosiak kétszer vezettek és több komoly helyzetet is kialakítottak, elvédekeztek két hazai támadást, amit a Sassuolo könyörtelenül értékesített. Így a csapat visszacsúszott a tabella hetedik helyére; most már csak Fonseca bízik a BL-t érő negyedik pozíció megszerzésében. Ráadásul csütörtökön már az Ajax ellen kellene mutatni valamit, ha a bajnokságban rendre ég a társaság.

Pellegrini értékesíti a büntetőt

Sokat gondolkodtam azon, hogy a jelenlegi helyzetről és az aktuális bajnoki formáról miként fogalmazzak erős kritikát. De aztán úgy döntöttem, megvárom az Ajax elleni párharc kimenetelét, mielőtt Fonseca felett véglegesen pálcát törnék. Mivel a mérkőzésen rendre bekövetkező egyéni hibákról nehezen tehet a portugál tréner, egyértelmű bűnbaknak nehéz lenne beállítani. DE a felfogásra, hozzáállásra igenis hatással kell, hogy legyen és ez már nyomasztóbb tény, mert ebből igazán kevés jut ki a gyepre hétről-hétre.

„Sassuoloból Amszterdamba” bővebben

Batistuta

Ezúttal a Roma utolsó bajnoki címének az egyik hőséről szeretnék írni, az egyik legjobb befejező csatárról, aki valaha focizott. Több beceneve is volt, például „El arcángel Gabriel”, „Gábriel arkangyal”, Olaszországban sokszor hívták „Re Leonénak”, magyarul „Oroszlánkirálynak”, többnyire egyszerűen csak Batinak hívták, de a legtalálóbb beceneve a legegyszerűbb volt: „Batigol”. Mert Bati neve egybeforrt a foci lényegével, a góllal és senki, de tényleg soha senki sem tudott úgy gólt rúgni mint Batistuta!

„Batistuta” bővebben

Genovai folytatás

Négy forduló maradt vissza az idei olasz bajnokságból. A „Ranieri-küldetés” egy genovai vendégjátékkal folytatódik, vasárnap a 18 órás sávban. A feladat nem megoldhatatlan, hiszen a Genoa szinten biztosan nem esik már ki idén, és egyéb célja sem maradt. Persze roppant veszélyesek az ilyen mérkőzések, de a Cagliari ellen mutatott határozottság tovább lendítheti a csapatot. Tovább kell, hogy lendítse!

Vasárnap 18.00

Prandelli idei feladata „szinte” teljesült, bent tartja a genovai piros-kékeket. Bár csapata messze nem domborította ki azt, amire a keret képes lehetett volna. Formájuk inkább siralmas, mintsem megnyugtató, de ez legyen az északiak baja. Utolsó győztes bajnokijuk még március közepén volt, akkor éppen a Juventust (tartalékot) fektették két vállra, nem kis meglepetésre. Azóta sikerült Udineben kikapni, majd elveszíteni a városi derbit. Hat bajnokin két pontra futotta egy hónap alatt.

„Genovai folytatás” bővebben

Tűzoltás

Mérsékelt érdeklődéssel vártuk a szerdai, Frosinone elleni mérkőzést, köszönhetően a közelmúltban mutatott, rég nem látott gyenge produkciónak. A Roma sem taktikailag, sem egyénileg, sem erőnlétileg, sem szellemileg nem vette fel a fonalat szeptember végéig, így egy újonc csapat elleni hazai kötelező is szorongással tölthetett el minket. Végül azonban ha egyelőre nem is életmentő, de a tünetek kezelésére alkalmas találkozó vált belőle.

„Tűzoltás” bővebben

Mélyrepülés

Folytatódik a Roma válsága. Tegnap a Roma kikapott egy-nullra a Sampdoriától. Az első félidőben a szezon legrondább játékát produkálta a Roma, Florenzi meg kihagyott egy tizenegyest. A második félidőben a Roma sokkal jobban játszott, de nem tudta kihasználni a helyzeteit. A 80. percben Zapata gólt szerzett és ez maradt a végeredmény is. „Mélyrepülés” bővebben

Simone Perrotta

A Rómában a történelme során játszott egy csomó sztár, játszottak világbajnokok is szépecskén: Ferraris IV, Ghiggia, Völler, Hassler, Conti, Cafu, Aldair, Candela, De Rossi, Totti… Sorolhatnánk estig a neveket. De hánynak van ezek közül a világbajnokok közül szobra? És most nem arra gondolok, amikor a lelkes szurkolók papírmaséból, pvc-ből, vagy a jó isten tudja miből, csinálnak valamit, amit végül el kell majd takarítani utánuk. Most rendes, igazi szoborról beszélek, amit egy közösség, tisztelete jeléül felállít egy közterületen. Őszintén bevallom, hogy nem tudom, hányan lehetnek, szerintem nem sokan. De egy valakiről biztosan tudok, akinek van egy ilyen szobra: Simone Perrotta! „Simone Perrotta” bővebben