Mélyrepülés

Folytatódik a Roma válsága. Tegnap a Roma kikapott egy-nullra a Sampdoriától. Az első félidőben a szezon legrondább játékát produkálta a Roma, Florenzi meg kihagyott egy tizenegyest. A második félidőben a Roma sokkal jobban játszott, de nem tudta kihasználni a helyzeteit. A 80. percben Zapata gólt szerzett és ez maradt a végeredmény is.

Így álltak fel a csapatok:

ROMA (4-3-3): Alisson, Florenzi, Manolas, Juan Jesus, Kolarov, Pellegrini (70’Defrel), Strootman, Nainggolan, Cengiz (72’Perotti), Dzeko, El Shaarawy (78’Antonucci).

SAMPDORIA (4-3-1-2): Viviano; Bereszynski, Silvestre, Ferrari, Murru; Barreto, Torreira (86’Capezzi), Linetty; Ramirez (72’Alvarez); Zapata, Caprari (62’Kownacki)

A Roma tegnap eljutott a szezonja eddigi mélypontjára. Az első félórában a csapat tehetetlenül szenvedett és a Sampdoria sorra alakította ki a helyzeteket a Roma kapuja előtt. A vendégek körülbelül tíz gólhelyzetet alakítottak ki a Roma a kapuja előtt, mellesleg volt 9 szögletük és csak Alisson óriási védései tartották valahogy életben a csapatot. Több helyen elhangzott, hogy ha Quagliarella játszott volna, akkor a Samp minden bizonnyal megszerezte volna a vezetést.

És a Roma? A Roma csak szenvedett, kiegyensúlyozatlan és megosztott volt. Strootman irányítóként csak balra tudott játszani, Juan Jesus hátul ijesztően játszott, Nainggolan eltűnt, Kolarov egyre rosszabbul játszott… Félórát kellett várni a Roma első kapura lövésére, egy pontatlan Pellegrini fejesre. De ettől mégis felébredt valamennyire a csapat, először  Manolas szerzett egy egyértelműen szabálytalan lesgólt, majd a 38. percben még vezethetett is volna a hazai csapat, amikor Bereszynski látványos kezezése után tizenegyeshez jutott. De Florenzi (vajon miért ő rúgta?) középre és nem túl magasan rúgta a büntetőt, így Vivianónak sikerült védenie.

A második félidőben a Roma sokkal agresszívebben állt ki, pontosabban végre elkezdett játszani és sorra alakította ki a helyzeteket. Pellegrini jobban játszott, Florenzi jól lépett fel a támadásoknál és Nainggolan is több helyet talált magának. Ezek voltak Viviano percei, az amúgy nagy Fiorentina szurkoló kapus leutánozta Alisson első félidei produkcióját és most ő tartotta életben a csapatát, meg egy párszor sajnos a Roma csatárai is pontatlanok voltak a befejezéseknél.

Tehát maradt a 0-0 és a félidő közepe táján jöttek a cserék, Di Francesco sorra beküldte Defrelt, Perottit és Antonuccit és 4-3-3-ról átállt 4-2-4-re. De a cserék csak rontottak a helyzeten, egyrészt mert a Roma megint elvesztette az egyensúlyát, másrészt mert a lecserélt Pellegrini és El Shaarawy is jól játszottak.

Aztán a 80. percben a Samp megszerezte a vezetést. Murru kapott ajándékba egy labdát a frissen beállt Antonuccitól és oldalról betette az érkező Zapata elé, aki könnyedén megszerezte a gólt. Hozzá kell tenni, hogy ez a gól a semmiből jött, a játék képe alapján a Samp ekkor már sehol sem volt.

Más érdemleges már nem nagyon történt, a Roma eltört, a Samp meg ügyesen kihúzta a lefújásig. A meccs végén a dühös szurkolók a Curva Sudhoz hívták a csapatot, de a játékosok inkább bemenekültek az öltözőbe és talán igazuk is volt.

Így utólag elmondhatjuk, hogy ez a január meghozta a Roma bukását. Függetlenül a csapat rossz eredményeitől, szerintem először el kéne gondolkodni a csapat körül uralkodó negatív hangulaton, ami már az átigazolási piac kezdete óta tart. A rossz hangulathoz hozzájárultak nem kis mértékben Pallotta elnök úr nyilatkozatai is, akinek megint sikerült magára haragítania az ultrákat, de az átigazolási piacról érkező hírek voltak azok, amik igazán letörték a szurkolók hangulatát. A jobb csapatok a téli átigazolási időszakban meg szokták erősíteni a keretüket, nekünk meg azt kellett olvasnunk, hogy legalább egy, de az is lehet, hogy két jó játékost el kell adni. Jött a mai napig lezáratlan szappanopera a Chelsea-vel, Dzeko és Emerson Palmieri eladásáról, közben imádkoznunk kell, hogy Kínában egyik csapat se találjon 50 milliót, különben az ázsiai felmenői miatt különösen vonzó Nainggolan, egy pillanat alatt ott találhatja magát egy Pekingbe tartó gép fedélzetén. Mondhatjuk, hogy “csak állítólag”, hogy ezek csak pletykák, de az nem normális, hogy csak ilyen hírek legyenek egy csapat körül, ez több mint elkeserítő.

És akkor jöttek a negatív eredmények, három pont az elmúlt hat meccsen!!! Három döntetlen és három vereség!!! Bajnoki cím? BL részvétel? Ugyan kérem! Közben a Roma támadó alakulata csak a kilencedik a bajnokságban, mindössze 32 szerzett góllal. Egyetlen játékosunk szerzett legalább 10 gólt, Dzeko, akit meg ugyebár állítólag el szeretnénk adni a Chelsea-nek. Beszélhetnénk a középpálya teljesítményéről is, például Nainggolan tavaly 11 (!!!) gólt szerzett a kopasz irányítása alatt, az idén kettőnél tart.

Az új igazolások közül eddig csak Pellegrini vált be, Karsdorpot egyetlen egyszer láttuk, Hector Moreno gyakorlatilag már kiszorult a csapatból, hasonlóan Gonalonshoz, Ünder látszólag még túl fiatal, Defrel neve hallatán pedig minden romanistának kinyílik a zsebében a bicska, mert eszünkbe jut az a 23 millió, amit legombolt rólunk a Sassuolo. Apropó drágán vett játékosok, mi a helyzet Schickkel? Ó, hát ő sérült, 15 napra kidőlt. Megint? Megint!

Ahogy ilyenkor lenni szokott, a korábban jól működő dolgok is elkezdtek szétesni. Tegnap az eddig kitűnően működő védelem is atomjaira bomlott, még az emberfeletti teljesítményt nyújtó Alisson sem volt elég, hogy megmentsen minket.

Keressünk felelősöket? Megtehetnénk, szerintem vannak bőven, senki sem ártatlan. Például a tulajdonosi kör és a vezetőség felrúgott egy tavaly működő szakmai projektet és most ne menjünk bele az okokba, a lényeg, hogy nem tudták megóvni. Vagy itt van Monchi , akinek az igazolásai eddig egytől egyig csődöt mondtak és nem, Pellegrinit ne tekintsétek Monchi igazolásának, őt gyakorlatilag már Rómában találta, csak annyi érdeme van, hogy még nem adta el.

Beszélhetünk az edzőről, Di Francescóról, aki a BL csoportból való továbbjutáson kívül, eddig nem sok mindent tudott felmutatni. Mostanában mintha a legsötétebb félelmeimet igazolná, mintha a vezetők elsősorban azért vették volna meg, mert vele bármit megtehetnek, ő rossz szó nélkül elfogad bármilyen mesterkedést a kerettel. Létezik az olaszban egy jelző az ilyen edzőkre: “aziendalista” Eredetileg egy olyan alkalmazottat jelent, aki minden eszközzel a vállalat érdekeit helyezi előtérbe, de a labdarúgó edzőknél meg azt jelenti, hogy azt csinálja, amit a vezetők mondanak neki. Tegnap elsőre úgy tűnt, hogy a félidőben valami jót változtatott, de a cserékkel szerintem megint hibázott. Ja és egyre idegesebbnek tűnik, egyre többet ordibál, ami gondolom logikus.

Meg ott vannak a játékosaink, a mi “aranylábú srácaink”, mind megannyi “hatalmas bajnok”, legalábbis az egymásról adott nyilatkozataik alapján. Itt most inkább nem szeretnék letámadni senkit, maradjunk annyiban, hogy szinte mindenkit elő lehetne venni, nagyon kevés kivételtől eltekintve.

Akkor most mi lesz? A fene se tudja. Részemről várom az átigazolási piacról érkező híreket, már úgysem tart sokáig. Utána talán javulhat valamicskét a hangulat a csapat körül is, hátha picit lenyugszanak a kedélyek. Közben nagyon bízom benne, hogy Di Francescót nem fogják kirúgni, mert az azt jelentené, hogy a Roma még lejjebb csúszott a táblázaton.