minden, ami az AS Roma csapatával kapcsolatos
Túlzás nélkül állíthatjuk, nem mindennapi győzelmet arattunk Bergamóban. Semmi jóra nem számíthattunk az Atalanta ellen, ennek ellenére a forduló legnagyobb meglepetésével 4-1-re győztünk, ezzel még látótávolságon belül maradtunk az éllovas négyeshez képest. Holnap pedig a Sampdoriát fogadjuk.
Vasárnap késő délután a Torinót fogadtuk az Olimpicóban azzal a tudattal, hogy ha továbbra is kapaszkodni akarunk a negyedik helyért, muszáj otthon tartani a három pontot. Abraham góljával végül ez sikerült egy igazán konszolidált, 70 éves európai humanista úriember izgágaságát idézve. Csak ritkán volt nálunk a labda, de aki nem dolgozik, nem hibázik elven nem is akartunk vele sokmindent kezdeni. Holnap pedig már Mihajlovic Bolognájához látogatunk vizitre.
Túl vagyunk a világ legfélelmetesebb csapatán, a Bodo/Glimten. Vége, ennyi volt, legközelebb a Konferencia Liga döntőben találkozunk, ahol javuló eredményeink már tendenciát mutatnak majd, és 7-1-re verjük meg őket, a vitrinünkben pedig erdővé cseperedik a bonsai fa. Ma a Venezia ellen gyűjthetünk pontokat a bajnokságban, lezárva egy rosszul sikerült sorozatot a válogatottszünet előtt.
Legalábbis szerintem, és nem is kicsi. A hétvégén kikaptunk a Milantól, egy a játékvezető által rosszul vezetett meccsen, de azért mégiscsak vereséget szenvedtünk, így az októbert 2-1-3-as eredménnyel zártuk, közte egy olyan vereséggel, ami önmagában megérne egy elmélyült elmélkedést a jövőt illetően. Viszont semmi pánik, holnap bosszút állhatunk skandináv álomgyilkosainkon.
:focal(1245x598:1247x596)/origin-imgresizer.eurosport.com/2021/10/30/3245685-66430968-2560-1440.png)
A Konferencia Ligában újra nyerni tudott a csapat, a Luhanszk otthonából hoztuk el a három pontot, ma pedig már az Empolit fogadjuk az Olimpicóban. Andreazzoli személyében egy régi ismerős látogat hozzánk, ki ne emlékezne Totti bombájára, amivel legyőztük a Juvét 1-0-ra, de a kupadöntő is élénk emlék, ami Andreazzolihoz kötődik. Nem lesz könnyű mérkőzés, de muszáj lenne nyerni.
Csütörtökön legyőztük hazai pályán az Udinesét, vasárnap pedig már a Lazio vendégeként szerepelünk a derbin. Sűrűsödik a program, lassan jönnek a nagyobb vadak, akik ellen bizonyítani kell, miközben azért elég nyilvánvalóan látszanak a hiányosságok. Vasárnap 18 órakor a szezon eddigi legfontosabb meccse következik, ahol ezeket a foltokat besatírozhatjuk.
Győzelemmel kezdtük a Serie A idei szezonját, a nyitófordulóban a Fiorentinát sikerült 3-1-re legyűrni. Nem volt azért ez egy olyan könnyű mérkőzés, mint ahogy a végeredmény sugallja, a vendégek nem hagyták magukat könnyen két vállra fektetni. Végül azonban nehézségek ellenére sikeresen kezdtük a szezont.
Hétközben nagyon simán kikaptunk a már bajnok Intertől, ma pedig már a Lazio ellen lépünk pályára. Sok tétje ennek sincs, a Laziónak gyakorlatilag biztos az EL indulás, BL-re meg nemigen van esélye, míg nálunk annyi dőlhet el, hogy a Konferencia Ligában indulunk-e jövőre vagy sem. Ettől nagyobb bajunk sose legyen.
Leikszeltünk az Atalantával, ma pedig már másik, egykor szebb napokat megélt hipszter csapat, a Cagliari lesz az ellenfél. Nem volt kifogástalan a játék a bergamóiak ellen, ha finom, angolos understatementtel szeretnénk fogalmazni. Úgyhogy össze kell kapni magunkat ma délután, ha nem akarunk végképp lemaradni a hatodik helyért folyó küzdelemben.
A kiesés ellen küzdő Torino otthonában elszenvedett lesújtó vereség után a dobogóért küzdő Atalantát fogadjuk ma estefelé. Nem a legjobb partner egy kudarcból való felocsúdáshoz, de ha azt nézzük, hogy mostanra már a kisebb csapatok ellen is bukfenc van, akkor igazából mindegy is. Tét nélküli bajnoki melankólia vár ránk.
