Megyünk a bajnokhoz?

Vasárnap este a Roma a Napolihoz látogat, hogy a forduló rangadóján próbálja meg elrontani Spallettiék játékát. Az elmúlt hetekben olykor már-már nézhető focit produkáló Romának nem lesz könnyű dolga, bár idén Európa legjobb védekezését nyújtja eddig a csapat, a Napoli ellen biztosan extra teljesítmény kell. Közben nem is túl csendesen folydogál az elmúlt 15 év legkomolyabb botránya, ami az összes csapat (incl. Roma és Napoli) feje fölött lebeg Damoklész kardjaként, valamint Zaniolo is igyekszik érdekessé tenni magát a pályán kívül. Zajlik az élet.

Az utóbbi hetekben a legérdekesebb dolgok nem a pályán történnek a Seria A környékén. A Juventus-tól levontak 15 pontot a szabálytalan játékos transzferek miatt, és még további vizsgálatok várnak rájuk a súlyosabb ügyben, ami a fizetésekkel való trükközést jelenti. A transzferbotrányban felmerült a Napoli és a Roma neve is, előbbiek Osimhen, mig mi a Spinazzola-Pellegrini igazolás miatt. Hát, reméljük a legjobbakat, de nem lehetünk nyugodtak, mint ahogy a topklubok közül senki sem.

Aztán ha ez nem lenne elég, Zaniolo is belefingott a nullás lisztbe, jelezvén, hogy szeretné elhagyni a Romát. A baj csak az, hogy Zaniolo szeretne Olaszországon belül maradni, és a Milant érdekelné is a dolog, de jelenleg szó szerint nincs olyan olasz csapat, aki akár csak 15 millió eurót ki tudna fizetni egy játékosért anélkül, hogy először eladna valakit. A Tottenham szintén nem tudott értékelhető ajánlattal előállni – és egyáltalán ezt is csak Conte miatt tették -, Zaniolónak jelenleg nincs piaca Olaszországon kívül, így maradt volna a Bournemouth, ahová meg nem akar menni.

A helyében átgondolnám ezt az egész ügyet, kezdve, hogy hogy engedhette az ügynöke, hogy másfél éves szerződéssel elkezdjen pattogni egy téli ablak végén, hogy adják el. 23 évesen még talán nem végzetesen rontja el a karrierjét, de azért jó úton halad. A másik oldal, hogy a játékosok mit érezhetnek, amikor Karsdorp körül egy pillanat alatt lángra gyúlt a hangulat, most meg Zaniolo mond olyat, hogy nem akar többet a Romában játszani. Reméljük, ha tényleg ilyet mondott, minél inkább csöndben marad a következő fél szezonban.

Így megyünk Nápolyba, de csak a játékosok, a szurkolók természetesen nem, az autópályás incidens után érthető módon. Spallettiék féltávnál 50 ponttal állnak, 12 ponttal előzik a második Milant. Ha nem vonnak le tőlük pontokat, aligha kérdés, hogy 1990 után ismét bajnokok lesznek. Elég posványossá fejlődött vissza a Serie A az utóbbi évtizedben, és ebből idén nemcsak az eredményeivel, de a játéka minőségével és sebességével is kiemelkedik a Napoli. Kb., mintha Spalletti első Romája most versenyezne, nem akkor, amikor még voltak erős olasz csapatok.

Luciano egyébként azt mondta, a Scudetto szempontjából kulcsfontosságú meccs következik. Lehet, még a 00-ás évek Mourinho-Spalletti párharcainak emléke él benne, mert ezt most már semmilyen természeti csapás nem veszi el a déliektől. Az viszont kétségtelen, hogy az újévben a szezonban először kikaptak a bajnokságban, valamint a kupában nagyon tartalékosan kiestek a Cremonese ellen. Egy meccsen talán el lehetne kapni őket.

Már csak azért is, mert az utóbbi két hétben egyre jobban játszott a Roma. Legutóbb El Shaarawy játszatása abszolút telitalálat volt, sokkal jobban nézett ki a Roma vele, mint másokkal elöl. Celik eltiltása miatt ezúttal viszont alighanem szélsőt játszik a baloldalon, Dybala mellett pedig Pellegrini tér vissza a szintén egyre jobb formában játszó Abraham mögé. Spinazzola visszatérése sajnos nem akar sikerülni, nagyon tragikus történet az övé, a világ egyik legjobb formájában lévő szélsőhátvédjeként sérült meg, most meg inkább Zalewski vált oldalt, a balon meg El Shaarawy játszik.

Bármennyire is emlegettem a fejlődő játékot, nem számíthatunk semmi másra, minthogy beállunk védekezni, kontrázunk, és tönkretesszük az ellenfél játékát, az Inter is így verte meg a Napolit, és mi sem lettünk a Spalletti-féle Roma két hét alatt. Az utóbbi tíz egymás elleni meccsünkből csak kettőt nyertünk, öt vereség és három döntetlen mellett, és ennyire jó Napolival nem találkoztunk az utóbbi időben. Minden szem Mourinhóra szegeződik, aki még az Inter edzőjeként sokszor megkeserítette Spalletti életét.