Sorban a harmadik meccset nyerte a Roma az Udinese ellen, ráadásul ismét sikerült kihasználni a riválisok botlásait. 3-0-s győzelem, egy bravúrt mutató Patricio, Pellegrini és Abraham gól, minden jött, amire szüksége volt lelkünk csipkéjének. Csütörtök este pedig a Feyenoord ellen vághatunk vissza az elődöntőbe jutásért az Európa Ligában.
Sorozatban a második olyan forduló volt a vasárnapi, amikor a Milan és az Inter is pontokat veszített, így egyszerre két vetélytárssal szemben növelhettük az előnyt. Erre szükség is van, hiszen a hírek szerint a Juventus visszakapja a 15 pontját – igaz, aztán lehet, hogy ettől többet vesznek el tőlük -, így könnyen lehet, hogy ez a harmadik hely legalább egy ideig a negyediket jelenti majd. Lényeg azonban, hogy mindkét milánói csapat mögöttünk van a tabellán, amikor ráfordulunk a célegyenesre, és bevallom, én nem reménykedtem abban, hogy nyolc fordulóval a vége előtt ilyen jó helyzetben lesz a csapat.
Emlékezhetünk, hogy az Udinese 4-0-ra vert meg minket ősszel, így volt is miért visszavágni, de a két Feyenoord elleni találkozó között Mourinhonak pihentetnie is kellett játékosokat. Így aztán kezdett Celik, Belotti, Bove és Llorente is, és azt mondhatjuk, hogy legtöbbjük a végén saját magával is elégedetten jöhetett le a pályáról. A meccs elején a Roma próbálkozott távoli lövéssel, Mancininek volt egy veszélyes fejese, de nem igazán találta a kaput a csapat, majd a 35. percben Belotti Pereyra kezére fejelte a labdát, amiért tizenegyest kaptunk.
A büntetőt nem Pellegrini lőtte, edzői utasításra, hanem Cristante, aki elmondása szerint ekkor egy korábbi fejsérülése miatt a kapuig sem nagyon látott el. Kapufát lőtt, majd a kipattanót Bove lőtte a kapuba higgadtan. Bove számomra nagy talány, abszolút nem látom, mi lesz belőle, klublegenda vagy a következő Leandro Greco, de van ideje, és reméljük, lehetősége is lesz, hogy fejlődjön. Ezen a meccsen is sokszor tűnt meggondolatlannak, de vitathatatlan érdemei vannak a győzelemben.
A második félidőben aztán következtek Belotti, Pellegrini, Patricio és Abraham pillanatai. Az 56. percben Belotti indult el a labdával az Udinese védelmére, és szöktette tökéletes ütemben Pellegrinit, aki majdnem két év után szerzett újra akciógólt. Pellegrinire is ráfért, ahogy a meccs végi ünnepeltetése is, vele megéri türelmesnek lenni, abszolút a Roma értékei közé tartozik.
A 67. percben a vendégek is tizenegyeshez jutottak, egy hasonló kezezés miatt Mancini révén. Pereyra lövését azonban szépen védte Rui Patricio, akiről meg kell hagyni, nagyon sokat javult az utóbbi időszakban. A félidő derekán Mourinho beküldte Zalewskit, Spinazzolát és Abrahamet, utóbbi pedig a hajrában beállította egy fejesből a 3-0-s végeredményt. Fontos győzelem, és nagyon jó helyzetben várhatjuk a továbbiakat, hétvégén a Feyenoord után az Atalanta következik, ami sosem könnyű párosítás.
Először azonban a Feyenoord által feltett lécet kellene megugrani, amit teljes teltház előtt tehet a Roma. Az odavágón elért 1-0-s eredmény nem tűnik ledolgozhatatlannak, de tény, hogy nem találta a csapat, hogyan törhetné fel a hollandok védelmét. Szerencsére Dybala és Abraham sérülése sem lett súlyos, mindketten rendelkezésre állnak. A legjobb 32 között a Salzburg ellen hasonlóan 1-0-s hátránnyal kezdte a visszavágót a csapat, és akkor a szezon egyik legjobb teljesítményét nyújtva, egy félidő alatt megfordította a meccset a Roma.
Most talán nem várható hasonló kezdés, hiszen a Feyenoord egy sokkal erősebb csapat, amelyik a széleken meg tudja verni a Romát – lásd Zalewski megforgatását a gól előtt. Egy jó alkalom ez a mérkőzés arra, hogy bizonyítsuk, hogy legalább hozzáállásban tudott előrelépni a történelmi hagyományokhoz képest a csapat, és nem omlunk össze hátrányban sem. Mourinhónak el kell döntenie, hogy Dybala kezd-e, kockáztatva ezzel, hogy rásérül a korábbi sérülésére vagy később száll be a meccsbe, illetve választania kell Abraham és Belotti között, bár itt egyértelműbbnek tűnik, hogy az angol kapja meg a lehetőséget.
A szezon eddigi legfontosabb mérkőzése következik, most lépünk abba az időszakba, amikor elválik, hogy mennyire lehetünk elégedettek az idei teljesítményünkkel. Ha ma sikerül továbbjutni, sorozatban harmadjára kerülnénk európai kupa elődöntőjébe, és egy győzelem szárnyakat adhatna a szezon fináléra.