A 9. forduló előtt a Roma holtversenyben az első helyen várta az első hétközi meccsnapot a Serie A-ban miután sikerült Dybala góljával nyerni a Sassuolo otthonában. A hangulat a csapat környékén mégsem tűnik a római közegnél ilyen esetben megszokott hurrá-optimistának, hanem mintha megint már azt kéne számolni a bajnokság negyedénél, hogy mennyi ponttal vagyunk lemaradva a negyedik helyről.
A szokásos két meccses „felütés” után most már tényleg elindult az európai fociszezon. Jó hír, hogy elméletileg jövőre össze tervezik vonni a szeptemberi és októberi válogatott szünetet egy nagyobb, két hetes szünetbe ami szuper lenne, mert szerintem mindenki utálja ezeket a rövid megszakításokat. Mindenesetre ha most csütörtökön nem is lesz EL, de egy darabig beáll a heti két meccses ütem a Roma-nak. Ezt azonban nem kezdtük olyan jó eredménnyel mint az augusztusi nyitányt, a hétvégén viszont a Lazio ellen lehet majd javítani.
Csütörtökön felfokozott várakozásokkal készült minden Roma szurkoló egy izgalmas meccsre, biztató helyzetből. Az elmúlt években el voltunk kényeztetve az európai szerepléssel kapcsolatban: az UEFA másod és harmadvonalában kiemelt szereplőként, mindig a végső győzelemre esélyesen és annak közelébe el is jutva szerepelt a csapatunk. Most sajnos ehhez képest viszonylag korai a búcsú, a legjobb 16 között már márciusban csak a bajnokság marad, miközben 4 hónappal ezelőtt pont arról beszéltünk, hogy idén csak a kupák lehetnek értelmezhető célok a Roma számára.
A Roma most a bajnokságban egy hosszú sorozatban van amikor a tabella alsóbb felén tartózkodó ellenfelekkel játszik. Azonban ezek az ellenfelek között is van nagy különbség: a hétfői tökutolsó Monzához képest vasárnap késő délután a 13. helyen tartózkodó Como egészen más kihívás volt, nem véletlen az idei Serie A egyik leginkább felkapott témája a csapat Fabregas-szal a kispadon. Az üdülőváros gárdája komoly kihívást jelentett az Olimpico-ban és sokszor meglepték a hazai védelmet, de végül sikerült bedarálni őket is, még ha nem is ment könnyen. Ezzel 2025-ben a bajnokságban a Roma szerezte a legtöbb pontot!
Nem csak az eredmények, a szurkolókkal való viszony is újra pozitív: már nem sértegető molinókat alkotnak a római művészek
Lezajlottak az új UEFA sorozat lebonyolításoknak a play-off körei ami kapcsán a saját pozitív és a többi olasz csapat negatív eredményei miatt egyértelművé vált mindenki számára a korábban nagy dilemmát okozó EL vagy Serie A kérdéskor: az idei évben csak Európában van esélyünk bármi említésre méltó eredményt elérni. Egyrészt alapból kis esélyeink voltak a borzalmas őszünk miatt, de Ranieri alatti eredmények sokak számára megcsillantották a reményt, hogy a botladozó csapatok között talán egy nagy hajrával elérhető lehet a BL még a bajnokságon keresztül is. Viszont a csütörtöki meccsünk előtt már 4 olasz csapat zúgott ki a BL-ből aminek két hatása is van: valószínűleg az ötödik helyezett nem lesz BL induló és több csapatnak jut több ereje a bajnokságra fókuszálni.
Végleges az ágrajz, a nem könnyű Porto után az otthoni döntőre készülő Athletic Club lesz az ellenfél ami véleményem szerint az egész sorozatból a legnehezebb kihívás!
Vasárnap este főidőben Rómába látogatott az első helyezett Napoli. Két nagyon különböző szezont futó csapat: a Roma egy mélyrepülést produkál miközben a kupákban van egyedül esélye bármit elérni idén, a Napoli pedig a tavalyi mélyrepülése után hétközben otthon készülget és nézegeti nagy kényelemben a soron következő ellenfelét ahogy fárasztja magát (aktuálisan épp) EL továbbjutással. Így Conte csapata gyakorlatilag csak az Interrel harcol a Scudetto-ért, más nem nagyon jön szóba reálisan idén. Ebbe segítettünk most be egy hosszabbításban kiharcolt, de egyébként abszolút megérdemelt döntetlennel.
A tapasztalt Mesteren nem fogott ki az „ifjú” Conte
Jövő héttől beindul a heti két meccses terhelés: a maradék két EL „alapszakasz” meccs és Olasz Kupa is lesz a következő hetekben úgyhogy vége a jó világnak amikor 1-1 hét felkészülés jutott a csapatnak két meccs között. Szerencsére csak szép lassan kezdődik a darálás, a vasárnapi meccs után most pénteken játszunk, hogy rápihenhessünk a csütörtöki EL meccsre (a maradék kettőn még azt is kiharcolhatjuk, hogy ne kelljen play-offot játszani) Legutóbb pedig vasárnap este lépett pályára a csapat, akkor egy utolsó pillanatos tizenegyessel sikerült pontot szerezni Bolognában.
A döntő pillanatban szerencsére megőrizte nyugodtságát Dovbyk
A félszezon utolsó meccseként római derbyt rendeznek vasárnap este Olaszországban. Ebben több rendhagyó részlet is van: egyrészt különös, hogy ilyen későn, hiszen amíg ugyanaz volt a szezon két részének a menetrendje addig ilyen nem lehetett, az utolsó fordulóra nem tettek nagy városi rangadókat. Másrészt esti időpontban sem szoktak derbyt rendezni, elsősorban biztonsági okok miatt.
Vasárnap délben a Parma-t fogadta az év utolsó előtti mérkőzésén a Roma. Egy kellemes (de egy másodosztályban is szenvedő Sampdoria ellen azlrt nem meggyőző) kupagyőzelemmel hangolt a csapat a meccsre és szerencsére most sikerült felülmúlni az elvárásokat, talán először az évben. Nagyon simán, 5-0-ra nyert a Roma amire természetesen hatalmas szüksége volt a csapatnak mind mentálisan mind pontok szempontjából.
Csütörtökön a csapat Londonba utazott, hogy az EL-ben a Tottenham ellen játszon egy igen nehéz mérkőzést. Az angolok kifejezetten jó formában készültek a meccsre, 0-4-re verték előtte a (mostanában szenvedő) Manchaster Cityt. Nagyon rosszul indult a meccs, Hummels itteni karrierjének gödrét tovább kaparva, egy könnyű tizenegyest adott oda a hazaiaknak amivel megszerezték a vezetést. Ennek ellenére, bár szerintem mindenki szeme előtt felsejlettek rossz emlékek, végül kifejezetten emlékezetes és pozitív lett a találkozó egésze.