Vasárnap, a 14. forduló utolsó előtti mérkőzése az AS Roma – Inter párharc volt. Mindkét gárda hétközi BL mérkőzéssel a lábában, és némileg ellentétes mentális állapotban készült a hét utolsó napján megrendezett rangadóra. Az AS Roma állapotát kiválóan boncolgatta nemvoktrendi kolléga a felvezetőben, ráadásképp ott volt még Spalletti, akit egyetlen romanistának sem kell bemutatni, de a találkozó emelletti is tartogatott még meglepetéseket.
Kezdődött egyből azzal, hogy a csapat a kanyar előtt, az atlétikai pályán melegített be. Ez több volt mint érdekes, én személy szerint ilyet nem láttam még. Oka állítólag szurkolói kérések mögött keresendő, ami biztos, jó hatást váltott ki a fiúkból ez a szokatlan felkészülés. Aztán egy gondolatra még megállnék, az Inter cementes zsák szín összeállítású harmadik mezénél, amit nehéz megértenem. De talán nem is nekem kell ezt értékelnem.
A találkozó római szempontból biztatóan kezdődött. Nagyjából úgy, ahogy a keddi BL találkozó is. A sok sérült miatt felforgatott, szemtelenül fiatal támadó szekció rendre okozta a kellemetlenséget a vendég térfélen. Kiemelném már a poszt elején Zaniolot, aki meccsről meccsre egyre talpraesettebben oldja meg a rábízott feladatokat, pedig a srác még csak 19 éves! Összességében az első negyed órában egyik csapaton sem látszott a hétközi nemzetközi, a Róma letámadt, sikerrel. Több védést is be kellett mutatni a még mindig parádés Handanovicnak.
Húsz perc elteltével éledezni kezdett az Inter, és kifejezetten jól reagálták le az „élénk” római támadásokat. Jött is egy Perisic fejes. Ezt követte több Inter próbálkozás, de 25 perc játék után mindkét kapu forgott már veszélyben, igazi rangadóra emlékeztetett a találkozó. Ekkor Schick meglepően bátran szaladt el a bal szélen, és sarokkal középre játszotta Florenzinek a labdát, aki felnézett, átgondolta, és okosan a hosszút vette célba, sajnos a hazai kapufa dörrent mindössze, a gól elmaradt.
Erre válaszul Icardi került ziccerbe, de Olsen tanári módon hatástalanította az olasz-argentin támadó lövését. A lüktető, lendületes játék közepette egy Zaniolo távoli lövés következett, amit Handanovic kitornázott, majd a másik kapu előtt, egy Ünder labdavesztést követően Keita fejelhetett, de Olsen szintén a helyén volt. Majd elérkezünk a mérkőzés egyik fordulópontjához. A vendég fejes után újabb római támadás bontakozott, amikor Zaniolo bátran becselezte magát a tizenhatoson belülre, ahol D’Ambrosio egyértelműen gáncsolta. A síp néma maradt, pedig Rocchi akció közelben volt. Az eset után még a VAR használata is elmaradt. Hogy mindez hogyan történhetett meg, arra nehéz magyarázatot találni. Szégyen és gyalázat!
Persze a római srácok nehezen emésztették meg a dolgot, és egy gyors Inter támadásból sikerült is benyalni az első vendég találatot. Az előző esetén érintett D’Ambrosio beadását Keita rúgta be Olsen kapujába. 0-1 Válaszul érkezett még egy Kolarov bomba, amit Handanovic ismét bravúrral hárított, de amikor szünetre vonult a csapat én még mindig a tizenegyes elmaradásának hatása alatt, mindössze pillázni voltam képes.
A második játékrész picit unalmasabban kezdődött, de aztán jött Ünder, aki megunta mindezt, és 25 méterről eleresztett egy akkora ballábas átlövést, amit igencsak ritkán lát az ember. Az első félidőben tökéletesen védő szlovén kapus mozdulni sem bírt! 1-1 Óriási gólt akasztott az elmúlt időszakban szürkülő Ünder. Ettől a Róma feléledt és megpróbálta ott folytatni a támadó focit, ahol az első félidő jelentős részében tette. Egy óra játékot követően bátran leírtam a noteszba, hogy a Róma az Inter térfelén játszik, széleken könnyedén megbontja a védekezést és folyamatos veszélyt tud okozni a vendégeknek.
De ez a játék ettől sokkal összetettebb, pláne a tegnap esti mérkőzésen. Santon eladott labdájából lövéshez jutott az Inter, itt még J.J. a helyén volt, és blokkolt. A szögletet már nem sikerült kivédekezni, és Manolas mellől, mögül Icardi befejelte a második Inter gólt. 1-2. Ennél a szitunál több védelmi hibát is elkövetett a Róma, ami miatt EDF biztosan nem lesz boldog. De bőven maradt még idő, csinálni kellett tovább, mert ezen az estén minden lehetséges végkimenetel benne volt a levegőben. Kluivert (Santon helyett) érkezett élénkíteni a támadásokat. Bár Florenzi a bal oldali középpályás szerepében tegnap is nagyot játszott, viszont a sérüléshullám régi-új posztokat generál. Florenzi ment hátra jobb hátvédnek, a kis hollandus pedig rohangálhatott a szélen.
Hetvenkét perc játék után egy beadást követően Brozovic jobb könyökkel belehúzott a labdába, elég egyértelmű volt a szitu, de itt végre Rocchi használta a VARt. Jogos büntetőt ítélet ezt követően a hazaiaknak, amit Kolarov értékesített. 2-2.Az utolsó negyedórára mindkét mester a támadó részleget próbálta frissíteni. Spalletti egyből egy kettős cserével, EDF valamivel ütemesebben, de Perottit és Pastoret vetette be. A mérkőzésnek ebben a periódusában már jól lehetett érezni a hétközi megmérettetés nyomait. Pontatlanabb és lassabb lett mindkét csapat.
A végjátékban láttunk még pár Inter szögletet, komolyabb veszély nélkül. Egy Pastore befordulást, ami jócskán fölé ment. Majd egy Spalletti pirosat is, ami számomra értelmezhetetlen volt. Egy jogosnak tűnő szabálytalanság után rendezett cirkuszba illő reklamálást a kopasz. Az öt perc hosszabbítás két utolsó momentuma egy Brozovic lövés illetve egy Cristane fejes volt, mindkettő kimaradt. Így egy nagyon élvezetes, változatos, lüktető rangadón lett 2-2 a végeredmény.
Az első félidőben bent maradt tizenegyes nagy valószínűséggel más mederbe terelte volna a találkozót. Ismerve a végeredményt, annyira nem bosszant a tény, hogy nem ítéltek büntetőt. Csupán azt nem tudom felfogni, hogy egy ilyen esetnél, miért nem kerül elő a videó bíró, és miért nem születhet igazságos ítélet? Ezt aki megmagyarázza nekem, kap tőlem egy kocka sört.
Aludva az egészre egyet, és látva a fiatal csapat teljesítményét a tavalyi BL győztes Real Madrid, illetve a dobogóért küzdő Inter ellen, nagyon nincs keserű szájízem. Sokkal jobban hiányolom az alsóházi csapatok ellen elvesztegetett pontokat. Gondolom ezzel nem vagyok egyedül. Kíváncsian várom, mi lesz a sorsa EDF-nek. Én továbbra sem meneszteném, ezzel a csikó csapattal Ő képes lehet maradandót alkotni. Ha pedig figyelembe veszem, hogy a sérültek is visszatérnek, nem akarom elhinni, hogy nem leszünk képesek a négybe odaérni jövő tavasszal!