Mourinho ezredik meccse után az első EKL találkozó

Egy nagyon mozgalmas válogatott szünet után végre visszatértek a klubok és most már maradnak is egy jó ideig. Vasárnap este az olasz bajnokságban a Roma a Sassuolo csapatát fogadta a hazai szurkolók előtt, akik közel 30.000-en, majdnem megtöltötték a félházra engedélyezett Olimpicot. Mivel nálunk sok játékos akár 3 meccsen is játszott, vagy átutazta a fél világot, így ilyenkor extra veszélyt jelentenek a jól kipihent kisebb csapatok, nem is volt egyszerű dolga a hazai csapatnak, de sikerült begyűjteni a harmadik 3 pontot is, ezzel a tabella elején ünnepelhette meg Mourinho 1000. mérkőzését edzőként.

Mindig a rivaldafényben, Jose elmondása szerint egész héten azt hazudta a csapatnak, hogy nem érdekli az 1000. meccs, pedig nagyon fontos volt neki, ami látszott is a végén. Szerintem ha nem nyerünk akkor nagyjából annyit reagál, hogy „ezredik micsoda?” A sajtónak legalábbis

Mourinho a válogatott szünet ellenére nem volt hajlandó rotálni, még Vina is kezdett aki nem sokkal a meccs előtt Urugay-ból repült vissza, de más játékosoknál is jogosan felmerülhetett volna az, hogy a padról szálljanak be a meccsbe. Ennek megfelelően elég lagymatag módon indult a mérkőzés, mi nem siettettük nagyon a dolgokat a Sassuolo pedig amellett, hogy Berardi többször megverte a védelmünk bal oldalát, hatalmas alakításokra nem volt képes. Aztán fél óra után egy Abraham által kiharcolt szabadrúgásnál Pellegrini nagyon okos megoldást választott: laposan gurította a tizenhatoson belülre, amire egész simán Cristante ért oda először, akinek így 8 méterről már csak a kapust kellett megvernie, szerencsére sikerült is. Egy gólos vezetéssel mehettünk tehát a szünetre, azonban visszatérve felpörgött az ellenfél, veszélyesebbek lettek a vendég támadások, aminek a római nevelés, Scamacca beállása is az egyik oka volt. Meg is történt a baj, megint Berardi verte meg a bal oldalunkat és olyan jól adta be, hogy Djuricic-ről szinte önkéntelenül is a kapuba pattant a labda.

Jóval élvezetesebb végre nem zárt kapus meccseket nézni!

Ezután a Roma is megpróbált nyíltabban a győzelemért játszani, így a maradék bő fél óra kifejezetten izgalmas focit tartogatott. Elsősorban Roma helyzeteket láthattunk, Pellegrini kétszer is nagyon szépen került óriási helyzetbe, amit sajnos önmagához híven nem tudott értékesíteni és az egyik alkalommal Abraham a kipattanót csak kapufára tudta kotorni. Vina is jelentkezett egy veszélyes lövéssel ami után szintén a gólvonal közelében, játékosok lábai között pattogott el a labda. A másik oldalon sem unatkozott senki, Patricio kétszer hatalmas védéssel mentett, Traore pedig a bal kapufát lőtte telibe távolról. Kifejezetten nyílt volt tehát a találkozó, de annyira a végéhez közeledtünk, hogy egyre inkább borítékolhatónak tűnt a pontosztozkodás. Azonban egy felívelt labdánál a szétzilált Sassuolo védelem magára hagyta El Shaarawy-t, aki tökéletesen tekerte a labdát a kapuba, a kapufáról pattant be a védhetetlen lövés. Az óriási ünneplésben Mourinho, a Curva Sud-ig sprintelt ünnepelni a csapattal. Nem volt azonban még vége, a középkezdés után nem sokkal jött a sokk: Scamacca fordulásból a tizenhatos sarkáról óriási gólt lőtt, azonban végül ezt érvénytelenítették, mivel minimálisan előrébb volt a védőknél. Nagyon kevésen múlt tehát ez a győzelem, de értékes három pontot könyvelhetett el a csapat.

Elkezdődik az európai kupaszezon is, számunkra sajnos mindössze a 3. számú kupasorozatban

Csütörtök este kilenckor debütál a csapat az idén induló Európai Konferencia Liga nevezetű UEFA sorozatban. Erről még az év elején írtam egy bemutatót, így ha az esetleg kimaradt volna, akkor érdemes lehet elolvasni, hogy mégis ez micsoda. Az első találkozó Romában lesz, a bolgár CSKA Sofia ellen, akikkel tavaly az EL-ben voltunk egy csoportban. Akkor Fonseca csapata nem alkotott nagyot ellenük, az első meccsen hazai pályán 0-0 lett, a csoport utolsó meccsén pedig, biztos továbbjutóként, 3-1-re kikaptunk. Most reméljük egyik mérkőzés sem fog eszünkbe jutni, hanem sikerül viszonylag könnyen, jó rajtot venni ebben a sorozatban is.

A tavalyi egyetlen gólszerzőnk: Milanese, aki első gólját szerezte akkor a felnőtt csapatban. Jelenleg a másodosztályban, az Alessandria csapatánál van kölcsönben

Az ellenfél egyébként mindössze négy meccset játszott eddig a bolgár bajnokságban (míg vannak olyanok akik már hetet, 3 meccsük elmaradt, fogalmam sincs, hogy miért) így hatodik helyen állnak. Legutóbb a Slavia Sofia ellen játszottak 1-1-es döntetlent. A keret egyébként elég vegyes, viszonylag sok bolgár mellett mindenféle nemzetiség szerepelteti magát benne. Nagy sztárokról nem igazán beszélhetünk, a keret teljes értéke elvileg 14 millió, nagyjából mint nálunk Mayoral-é, és nincsenek is igazán kiugró értékek ezen belül. A legnagyobb kérdés számomra, hogy Mourinho mennyire fog rotálni, kik, és mennyi lehetőséget kapnak majd. A Play-off meccsre ugyanúgy a legerősebb kezdővel álltunk ki, de az más mint az őszi meccsdömping, szinte még a felkészülési meccsek egyike volt, most pedig minden héten két fontos feladata van a csapatnak, ezt a 11 kezdő nem fogja bírni sokáig. Reméljük tehát, hogy sikerül majd úgyis begyűjteni a 3 pontot, hogy közben láthatunk sok fiatal játékost, akik tapasztalatot gyűjthetnek, míg a csapat magja rápihen a következő bajnokira.