EL specialista ellen: Sevilla – Roma

Véget ért az olasz bajnokság 2019-20-as évada, a Roma számára egy tét nélküli meccs maradt az utolsó, a Juventus otthonában készülhettünk az Európa Liga befejezésére. Jól sikerült ez a “felkészülő meccs” is, sikerült nyerni a már szintén tét nélkül játszó bajnok otthonában, ráadásul hátrányból fordítva.

Jön a nyári focimeccsek java, reméljük sokáig fog tartani a Roma számára. Élő közvetítés a Sport1-en, 18:55-ös kezdéssel.

Már az előző győzelemmel biztos volt, hogy megvan az Európa Liga csoportkör részvétel jövő évre. Fontos volt elkerülni a selejtezőket amivel csak bukni lehet (sérülések, plusz terhelés, kiejthetetlen nevű kelet-európai csapatok elleni lebőgés) de nem volt azért túl nagy meglepetés az 5. hely, február 1. óta (22. forduló) el sem mozdultunk innen és november 10. óta nem is voltunk ennél lejjebb. Ahogy indult a szezon már elég gyorsan lemondhattunk a BL álmokról, az Atalanta megállíthatatlannak tűnt, mi pedig egy nyögvenyelős győzelem után 3 vereséggel gyorsan elintéztük az izgalmakat a hátralevő szezonra. Még a Milan jó formája a végén aggasztó lehetett volna, de a Parma meccsen kipróbált új formáció nagyon jót tett a csapatnak, így nem érhettek már be minket. Ennek köszönhetően az utolsó meccsel nem is igazán foglalkoznék, azon kívül, hogy a Juventust megverni mindig öröm (ráadásul az új stadionjukban először sikerült ez nekünk) és láthattunk egy egészen biztató bemutatkozást Calafiori részéről. Nem volt ez más mint egy felkészülési meccs mind a két csapatnak az európai kupameccsére. Videós összefoglalót pedig mindig biztosít a liga a lemaradóknak.

Egy sajnálatosan érvénytelenített gól és egy kiharcolt tizenegyes. Nem rossz bemutatkozás!

Térjünk rá a csütörtök 18:55-kor kezdődő meccsre. Az idő szűkössége miatt először a nemzeti bajnokságokat zavarták le, majd augusztusban jött el az UEFA ideje és elviszi a showt, két minitornával, amin a bent maradt csapatok stadionokkal jól ellátott területeken szintén lezavarják az idei kiírást (Lisszabon egymás szájába épített két stadionja a BL számára valamint a német megapolis arénái az EL-ben, egészen pontosan nekünk Duisburg lesz a helyszín. Kicsit csalódott vagyok, hogy Csányi nem dobta be a Hungária körutat lehetséges lebonyolításra, pedig csapatvillamoson könnyebb is tartani a másfél métert). Közben egyébként a normális esetben a nyári uborkaszezont enyhítő jövő évi BL és EL selejtezők is elindulnak már majd augusztus során, míg a Serie A majd szeptember 19.-én folytatódik.

A helyszín, szinte “teljes létszámmal”

Miért rövidítsék tehát a játékosaink az így is szűkös nyarukat? Amellett, hogy a Roma azért nem tolja túl a megnyert címeket és az EL-ért is adnak kupát, itt is ki lehetne harcolni a BL részvételt, de csak a végső győzelemmel. Természetesen a nemzetközi dicsőség emellett komoly pénzzel és elismeréssel is jár: a klub számára a kieséses szakasz már egész korrekt díjakkal kecsegtet, míg a játékosok mind közvetlenül (bónusz) mind közvetetten (jövőbeli fizetés, itt vagy máshol) befolyásolják a fizetésüket, valószínűleg nagyobb mértékben mint egy átlagos bajnokin. Mivel az idő szűkös a lebonyolítás pedig semleges pályán történik így egyetlen meccs lesz, szóval nem lesz idegenbeli góllal szórakozás, döntetlen esetén hosszabbítás lesz, amiből talán jobb lenne kimaradnunk, révén hogy azért nem a legmélyebb kerettel rendelkező csapatként érkezünk.

Így néz ki a végső sorsolás.

Fontos lehet tehát az EL a csekély esélyek ellenére, de én az egész újrakezdés óta azt érzem kicsit, hogy a Roma úgy vette, hogy a bajnokságban legyen meg az EL hely, de inkább pörögjön fel és álljon össze a csapat az EL-re. Legalábbis remélem, hogy valamennyi tudatosság volt emögött mert akkor még jó dolgokra is számíthatunk ettől az augusztustól. Az ahogy az újraindítás után Fonseca kevergette a kezdőt, pörgette a cseréket, formációt váltott, óvatosan engedte vissza Zaniolot a terhelésbe. Láthatóan kellett is ez, hiszen nem csak az első nyári meccsekhez, de a tavaszhoz képest is sokkal magabiztosabb, összeszedettebb és ütőképesebb most a csapat. A széleken Spinazzola és főleg Bruno Peres magára talált, a 3 belső védő a középpályáról is jobban leveszi a terhet (ráadásul Mancini és Fazio is egyértelműen ezt preferálja) és hagyja, hogy Veretout is sokkal hasznosabb legyen a mezőnyben. Elől pedig Dzeko nincs annyira elszigetelve, Mkhitiryan az egyik legjobb támadójátékossá lépett elő, így elől is jobban működik most ez a rendszer. Zaniolo pedig egy külön egység aki bármilyen rendszerben képes megvillanni és elszédíteni teljes csapatrészeket.

Eddig már többször nagyon pozitívan újraértelmezte amit csinálni akar és a kerethez igazította a taktikát. Ebben az egymeccses kieséses szakaszban pedig hatalmas feladat hárul rá: egyetlen esély van felkészülni az aktuális ellenfélre és megtalálni hogy lehet őket megverni.

A Roma összességében tehát pozitív előjelekkel készül a mostani találkozóra. Azonban nem is mi lennénk ha nem a fejétől bűzlene a hal (vagy ebben az esetben talán inkább az árustól… de az üzleti pletykák egyelőre maradjanak a kommentek között Frissítés: ma reggelre hivatalos lett a tranzakció, szeptemberre már a Friedkin csoport lesz a csapat tulajdonosa) mivel a szezon (így sem túl jelentős) sikereinek az egyik legfontosabb összetevőjét elveszíti a csapat a szezon eddigi legfontosabb meccsére: Smalling kölcsöne lejárt és megy vissza Manchesterbe. Valóban az a kérdés hogy ezt az adásvételt hogy nem sikerült elintézni már október környékén. Megy mellette Zappacosta is, még ha csak Londonig is miközben Pastore az aktuális sérülését tölti mindenki legnagyobb meglepetésére. Így a Roma kerete az Európa Liga kieséses szakaszára a következő:

Pau Lopez, Mirante, Peres, Fazio, Ibanez, Mancini, Santon, Spinazzola, Kolarov; Cristante, Diawara, Kluivert, Mkhitaryan, Pellegrini, Perez, Perotti, Under, Veretout, Villar, Zaniolo, Dzeko, Kalinic.

Az előző fordulóban a Gent volt az ellenfél és miután Rómában Perez góljával 1-0 nyert a Roma, Belgiumban 1-1 lett az eredmény miután ráijesztettek a hazaiak kedvenc csapatunkra egy vezető góllal.

A következő ellenfél pedig ennek a kupának a specialistája, már háromszor hódították el ezt a nem túl patinás trófeát (najó a jogelőd UEFA Kupát még kétszer, de ettől csak még rosszabbul érezzük magunkat) így ellőhető a klisé, hogy ha valaki EL-t akar nyerni akkor ahhoz előbb-utóbb el kell verni a Sevillat. Másik infó amit gondolom a többség tud, hogy a spanyol csapat sikereinek egyik kovácsa az a Monchi aki nálunk 2 év alatt (több) százmillió eurós tételben okozott veszteséget átigazolási ámokfutásával.

Ők a korona árnyékából teljesen más háttérrel érkeznek: utolsó meccsüket július 19.-én játszották.. Azóta ők két és fél hét pihenőn vannak túl, készülhetnek erre a találkozóra, míg mi 4 meccset játszottunk ez idő alatt. Ez a különbség döntő lehet, viszont kiszámíthatatlan, hogy inkább a sok terhelés vagy a meccsek ritmusából való kiesés a károsabb. Viszont bízok benne, hogy míg az első az egy olyan fizikai tényező amiben most látszólag nem állunk nagyon rosszul, addig a másik sokkal inkább mentális kihívás, amit talán trükkösebb kezelni. Bár a 3 EL cím (+2 UEFA Kupa) óvatosságra inti az embert, egyértelmű, hogy a Sevilla nagyon komoly szakmai gárdával dolgozik és az egyik legerősebb csapat ebben a kiírásban is. Mindenesetre jó lenne a meccs elején megfogni őket, hiszen idővel ki fog jönni a játékosok frissessége náluk és ez egy elhúzódó, hosszabbításos meccs esetén viszont már egyértelmű hátrány.

Az ellenfél edzője.

A Sevillat bő egy éve Lopetegui igazgatja, aki a Real Madridtól kapott bőséges szünet után itt vállalt munkát, mivel a madridi kalandja mindössze 14 meccsig tartott. Az újabb spanyol csapatnál már sikeresebb évet zárt, meglett a BL hely, ráadásul február eleje óta, utoljára a 23. fordulóban szenvedtek vereséget. Azért meg kell említeni, hogy a győzelmek mellett közel ugyanannyi döntetlen is van így több pontot gyűjtött a Roma a legutóbbi 8 meccsén. Az EL-ben (még valamikor réges régen egy másik világban) egy nem túl acélos csoportban kezdtek: APOEL, Dudelange és Qarabag voltak az ellenfeleik, akiken könnyedén léptek túl. Utána a Cluj volt a következő feladat és egy kolozsvári 1-1-nek köszönhetően idegenben rúgott góllal jutottak tovább. Ki kell emelni, hogy a védelem a csapat legnagyobb erőssége: az EL 8 meccsén mindössze 4, míg a La Liga 38 találkozóján 34 gólt kaptak mindössze. A védelem mellett sajnos elől sem szenvednek hiányt: Ocampos az egyik legértékesebb játékosuk 14 rúgott góllal, míg El Haddadi az EL-ben van a legeredményesebbek között, 5 találattal. Van tehát mitől félteni a védelmünket és támadás terén is fel van adva a lecke. Végül egy jóslat a spanyolok kezdőjére:

Siviglia (4-3-2-1): Bono; Navas, Koundé, Diego Carlos, Reguilon; Banega, Jordan, Vazquez; Ocampos, El Haddadi, de Jong.

A Roma háza táján természetesen tájékozottabbak vagyunk, nagy hiányzók szerencsére nincsenek, igazából egyedül Smalling távolléte a fájó, míg Pellegrini kimaradt az elmúlt meccseken orrtörés miatt, de most már maszkban elvileg játszhat majd (az úgyis kötelező szinte mindenhol, fel se fog tűnni). Az elmúlt meccseken már eléggé összeállt az igazi első vonal, így nagyjából egyet tudok érteni az alábbi kezdővel:

Roma (3-4-2-1): Pau Lopez; Ibanez, Mancini, Kolarov; Spinazzola, Veretout, Diawara, Peres; Mkhitaryan, Zaniolo ; Dzeko.

Van aki Villart jelzi Veretout helyére, számomra ez meglepő lenne, de az is ha Pellegrini kezdene ott, még akkor is ha a Mkhitaryan-Zaniolo-Dzeko hármas miatt én sem tartom valószínűnek hogy elől játsszon az elejétől. Nagyon kíváncsi vagyok hogy Zaniolo mire lesz képes, az ilyen jelentős meccseken villanthatja meg valaki igazán, hogy mennyire klasszis, mennyire tud kiélezett találkozót eldönteni, így bízok benne, hogy nem kell csalódnunk az egyre lenyűgözőbb dolgokat művelő olasz fiatalban, de az biztos, hogy a spanyol csapat erős annyira, hogy csupán egyéni villanással nem, csak összeszedett, magabiztos csapatjátékkal lehet csak megfogni őket. Ehhez ha hozzájön Zaniolo vagy Dzeko klasszisa akkor mindenképpen van esélyünk a Sevilla vagy bárki más ellen.

Reméljük kellően motiváltan várja az EL-t, mert akkor hatalmas fegyvere lehet a csapatnak.

Összességében úgy gondolom, hogy a Sevilla-n van nagyobb nyomás, jobban rápihentek erre a meccsre és természetesen nagyobb névnek is számítanak ezen a terepen, ez pedig nem szokott rosszat tenni a Roma-nak. Remélhetőleg nem ér hirtelen véget a szezon és szurkolhatunk majd még pár meccsen. Jó lenne legalább egy kis fociöröm erre a nyárra ezt pedig kivételesen a kedvenc csapatunk adhatná meg, először is a Sevilla legyőzésével.

Forza Roma!