Úgy tűnik, az őszi szezon óta fordult egyet a világ a tengelye körül, és mi kerültünk a 4-2 rosszabbik végére. Igaz, hogy a téli szünet óta legalábbis felemás a játékunk, de a Lazio ellen már egészen pofásan mutatott a Roma, erre jött ez. Megráztuk a pofonfát, és mind a képünkbe esett.
Azt nyilván nem kell részletezni, hogy mennyi hiányzóval kellett számolni, köztük a legfontosabb emberrel, Diawarával, ennek függvényében így álltak fel a csapatok:
Sassuolo (4-2-3-1): Consigli; Toljan, Romagna, Ferrari, Kyriakopoulos; Obiang, Locatelli; Berardi, Djuricic, Boga; Caputo.
Roma (4-2-3-1): Pau Lopez; Santon, Mancini, Smalling, Spinazzola; Cristante, Veretout; Ünder, Pellegrini, Kluivert; Dzeko.
Nagyjából öt percig tartott a meccs, nincs is miről beszélni. A hetedik percben már vezettek Caputo góljával, ami után nemhogy nem kapta magát össze a csapat, de egyre rosszabbul néztek ki. A Sassuolo a letámadásával nem szimplán megnehezítette a labdakihozatalokat, de sokszor bezárta a csapatot a saját térfelére. Három gólt kaptunk egy félidő alatt, ráadásul mindegyik vörös szőnyeges volt.
Sajnos a középpályánk mintha ott se lett volna. Igen, Manciniről három gólt kaptunk. De mennyire volt kiszolgáltatott helyzetben ezeknél a góloknál? Ez nem egy egy az egy elleni sportág, persze Van Dijkot nem cselezték ki egy évig, de ha így vezették volna rá a labdát sorozatosan, talán ő is mutatta volna a fakkot párszor. Nem akarom felmenteni, rossz volt ő is, és Smalling sem volt olyan jó, mint szokott.
Cristantét elhoztuk az Atalantából, mint nyolcast, itt meg ő játszik hatost. Meg is lett az eredménye. Annyit lehetett volna tenni talán, hogy átállunk három védőre, hogy sűrűbb legyen a pálya közepe. Csakhogy az mára már világos, hogy Fonseca nagyjából 14-15 emberben bízik, ezek között két középhátvéd van, Mancini és Smalling. Sajnos kifogytunk a középpályásokból.
Szerintem azért nem mindenki szar. Dzekót mindig elő lehet venni, hogy borzalmas, hiszen csak 100 gólt lőtt a Romában. Ezt rajta kívül hatan érték el eddig majd 100 év alatt, a közelmúltban csak Totti és Montella. Legyünk egy kicsit türelemmel, mielőtt mindenkit el akarnánk adni, aki egyszer is ellenfélhez passzolt. Ha Pellegrinit eladnák, akkor meg az lenne a baj. Florenzi éveken keresztül volt bűnbak, egészen addig, most, hogy elment, hirtelen a klub címere lett. De Rossi ugyanezt megkapta majd egy évtizeden át a szurkolóktól.
Fonseca is persze rossz. Nem készül a meccsekre, és mi innen Magyarországról is jobban látjuk, hogy melyik játékos mire képes, mint ő, aki minden nap velük dolgozik, és kb. végtelen mennyiségű adat áll a rendelkezésére. Jó néhány meccsen, amit nem nyertünk meg, azon múlt a győzelem, hogy a játékosaink egyszerűen még nincsenek azon a szinten, hogy az előnyt mindig kézzelfogható eredményre is váltsák. Lásd a múlt heti derbit, ahol lefociztuk a Laziót. Fonseca egy nagyon jó edző, talán a legjobb, aki a Romát irányította Capello óta, ha megkapja azokat a játékosokat, akikre szüksége van, meglesz az eredménye.