Az év meccse

Már a – talán nem csak számomra – meglepetésszerű hétközi meccs előtt is belengette már ezt a mindent eldöntő meccset Curvasud kolléga, amit valószínűleg csodálatos hangulatban fognak játszani  telt házzal 13.135 őrjöngő néző előtt. A meccs, ami mióta követem a csapatot a legnagyobb jelentőséggel bír. Egy futballünnep, ahol igazából már mind két csapat boldog lehet, hogy itt vannak. Ez kérem szépen a SPAL-Roma amit ráadásul egy igen dicsőséges szombat délután 15 órás időpontban rendeznek meg.

Élőben Ferrara-ban, TV-n a DigiSport2-n lehet megtekinteni.

Annak ellenére, hogy minden Roma szurkoló azt várja, hogy 04. 24. 20:45-öt mutasson az órája ez a forduló tényleg elég érdekes lesz. Amellett, hogy a Napoli megszorongathatja a már siralmasan hosszú évek óta hegemón Juventust, csak pár forduló maradt hátra és szinte minden komolyabb pozícióért megy még a harc. A kiesőzóna is izgalmas, ami segít, hogy ne legyen sok súlytalan, tét nélkül focizó csapat. Az utolsó (2) EL helyért komoly verseny van a Milan-Atalanta-Fiorentina-Sampdoria négyes között, amibe biztosan beleszólna szívesen a Torino is. Mi pedig a BL helyekért küzdünk az Inter és a Lazio ellen, ami azt jelenti, hogy az ellenfeleink is olyan “zónákból” kaptak ellenfelet ahol van tét. Lazio-Sampdoria és Chievo-Inter lesz még amit remélhetőleg kényelmes helyzetből, hátradőlve nézhetünk majd meg egészséges, sportszerű káröröm reményében. (feltéve, hogy nem kell a szomszédok vasárnapi pihenésének minőségét fúrással vagy, a szezonális kedvenc, fűnyírással javítani) 

Váratlan helyzetekkel találja szembe magát az ember egy-egy poszt megírása közben. Én például csak egy hangulatos képet szerettem volna szerezni az ellenfél szurkolóiról, a “spal fans” kulcsszavak használatával. Erre most nem győzöm kerülgetni az ipari ventilátorokról szóló Google hirdetéseket. 

Rátérve konkrétabban a mai meccsre, muszáj lenne nyomást gyakorolnunk közvetlen ellenfeleinkre, valamint a BL tekintetében is az a legjobb taktika, hogy egy magabiztos győzelem után menjünk Angliába, jó formában, nem pedig “pihentetve” egy blama után. A SPAL elsőre erre egy tökéletes ellenfélnek tűnhet azonban nem szabad ebben a hitben odautazni (el kell mondani előtte sokszor, hogy tiszteljük az ellenfelet, de a mi csapatunkban bizony bajnokok vannak, ez úgyis olyan jól működik évek óta).

Ez a szezonnak az a része amikor a kiesés ellen küzdő csapatok sokkal veszélyesebbek mint a nagyjából a náluk másfélszer több pontot összegyűjtő középszer. Ráadásul annak ellenére, hogy jobb keddi napokon Barcákat verünk 3-0-ra, a bajnokságban mutatott teljesítményünk inkább tűnik kétségbeesett kapálózásnak, hogy ne süllyedjünk el a mélyvízben, mint diadalmenetnek. A válogatott szünet óta a csapat nincs valami fényes formában, 2 döntetlen, egy vereség és egyetlen győzelem  a mérleg. Mondjuk szerencsére felfelé ívelő trenddel, szóval ebben reménykedhetünk.

Ünderünk is remélhetőleg már üzemi hőmérsékleten.

Abban viszont nem, hogy a SPAL azt találta ki, hogy majd döntetlenekkel tartja bent magát. Az elmúlt hat meccsüket (két győzelem után) ugyanis sikerült mind 0-0-ás vagy 1-1-es eredménnyel zárni. Ez önmagában is jól jött nekik, azonban azt figyelembe véve, hogy ezek között a meccsek között olyan ellenfelek voltak mint a Fiorentina, az Atalanta és a Juventus akkor van félnivalónk bőven. Egyébként a Torino-val egyetemben nekik van a legtöbb döntetlenjük a szezonban most már, 14 pontot szereztek így (azt, hogy ez meccsben mennyit jelent, azt mindenki számolja ki maga). Régi ismerősöktől nem kell félni annyira, egy szem Viviani és egy sérült Borriello lehetne az, aki megvicceli volt klubját, de egy jól összerakott, tipikus olasz kiscsapatról beszélünk, akik miatt egyszerre szép a Serie A és gyakran idegtépő a Roma szurkoló élete. A legnagyobb fenyegetés számunkra például Alex Meret lehet, a 21 éves kapus, aki január második fele óta kirobbanthatatlan a csapat kapujából.

Reméljük nem mi dobunk még rá pár milliót a becsült értékére.

Nálunk egy elég tartalékos kezdő várható. Bemutatkozhat a januárban igazolt Jonathan Silva, aki eddig tökéletesen pótolta Emerson-t, csak kár, hogy nem a sérülés előttit, hanem még azt a Palmieri-t akiről azt se tudtuk miért van itt és vajon melyik nevét kéne használni. Dzeko sem biztos, hogy kezd, ahogy Perotti sem, bár már elérhető. Ünder remélem lehetőséget kap majd, ő átpihent jó pár meccset, bírnia kéne. Amennyiben Schick lehetőséget kap, márpedig miért ne, akkor megint egy nagyon kiváló alkalom lenne, hogy bizonyítson, és ne csak “egészen értékelhető” megmozdulásai legyenek, hanem mondjuk esetleg, csak egy merész gondolat, rúgjon gólt is. Mert erre most keservesen nagy szükségünk lesz majd, úgy érzem. Persze jó lenne, ha nem lenne igazam és egy jól megtolt első fél órával eldöntenénk a meccset, de akkor az szinte már olyan lenne mintha nem is a Roma-nak szurkolnánk. Reménykedjünk tehát a legjobbakban maradjunk a körülményekhez képest kellemes harmadik helyen.