Kellemes olasz focidélután

Aki nézte szombat délután a Roma ferrarai vendégszereplését annak nagyon kellemes kikapcsolódásban lehetett része. A SPAL stadionja nem nagy, de a hangulat nagyon jó volt. Szurkolás, majd jobb híján Tagliavento anyázása, amivel azért nem olyan nehéz azonosulni, de a Roma szurkolóknak is volt hangjuk. Nem is véletlen, a csapat fél óra alatt feltörte a SPAL védelmét, majd egy óra után le is rendezte a meccset. Ennél jobb felkészülés nem is nagyon kell egy történelmi jelentőségű BL mérkőzés előtt.

Strootman, Nainggolan, Shick.

A Roma elég tartalékosan állt ki erre a meccsre, a védelemben Peres mellett Jonathan Silva is szerepet kapott, Kolarovot pihentetve. A középpályán Pellegrini és Gonalons kapott lehetőséget, elöl pedig Schick bizonyíthatott megint. Így kicsit aggódva a SPAL biztos védelmétől figyeltük ahogy csordogál a meccs.  Meglepően gyors és egész szigorú sárga lapok mellett, egy elmaradt tizenegyes alapozta a hangulatot. Nyilván más meccs lett volna ha azt befújják, de azért Antenucci kevés dolgot akart jobban, mint elesni abban a pillanatban. Nagyon sok tizenegyes lenne a fociban ha ez az, maradjunk annyiban. Aztán egy csomó helyzetet kidolgozott a Roma, nem volt akkora kihívás átjutni az ellenfél védelmén, azonban a befejezések rendre rosszul sikerültek. Végül kis segítséggel, egy kikényszerített hibából, Vicari öngóljával szerezte meg a vezetést a Roma, ami amúgy egy  szép Strootman-Pellegrini összjátékot akadályozott meg.

Szegény Kevintől elvették a gólt. Mondjuk az előzőek alapján lehet inkább Meret-be rúgta volna.

Itt egy mély sóhaj felszabadulhatott mindenkiből, megvan az első gól, jól is játszunk, helyzetek is vannak, reméljük marad is így. És csodával határos módon maradt is! A helyzetek gyakorisága talán egy kicsit visszaesett, de a második félidőre egész nagy elánnal érkezett meg a csapat. Nainggolannak volt pár meglepően rossz próbálkozása, gyakran Schick is felbukkant, El Shaarawy pedig folyamatosan ott cikázott a védők között. Épp amikor már kezdtem félni, úgy 15 percnyi kimaradt lehetőség után jött Nainggolan és végre rendesen eltalált egy labdát. Jonathan Silva beadása után a lecsorgót kanyarította nagyon szépen a hosszú alsóba. Schick még megpróbált belevicceskedni, de nem értettem a kommentátor nagy dilemmázását, hogy hozzáért-e, nyilvánvalóan nem változtatott irányt, akkor miért számítana.

Szép gól volt, de előtte néhány igazán borzalmas lövést láthattunk tőle.

Itt már tényleg nagyon üdítő volt ez a napos délután. A lendület pedig annyira benne volt a csapatban, hogy még tovább támadtak. Egy újabb védett El Shaarawy próbálkozás után most Pellegrini második gólpassza következhetett, (az öngólnál mondjuk nyilván nem számoljak) egy szöglet utáni beadást pedig Schick-nek ügyesen, a kapusról bepattintva schickerült (elnézést) befejelnie. Ennek már leginkább azért örültem nagyon, mert végre szerzett gólt a cseh, kellett ez már neki, nagyon régen. A 70. perc után egyébként semmilyen lehetőség nincs is feljegyezve, tényleg sikerült lezárni a meccset.

Schick fejel.

A meccs összességében az volt aminek lennie kellett. Egy könnyed Roma győzelem sok pihenő kulcsemberrel. Florenzi, Kolarov, De Rossi, Dzeko mind rápihenhettek a szerdai meccsre, de utána Strootman és Nainggolan is lejött, mármint persze amikor erről sikerült őket is meggyőzni. Láthattunk jó teljesítményeket is, Peres például pozitív mióta volt a második balesete, egészen összeszedte magát. Pellegrini hasznos volt a támadásoknál, bár látszik, hogy inkább a pontos passzok az ő világa, mert egy ziccer esetében is nagyjából ezt produkálja a kapus irányába. El Shaarawy volt szerintem a meccs legszerencsétlenebbe, folyamatosan próbálkozott, cselezett, ficánkolt a védők között, de a végén semmi nem jött össze neki. Nembaj, majd szerdán. De amikor a végén még egy kapufát is szerzett az már a vicc kategória volt (ráadásul indokolatlanul még azt is elvették les címén). Jonathan Silva a bemutatkozóember jól hozta le a meccset, futott becsülettel, ott volt, csinálta. Hibázni nem hibázott, de azért sokat játékban se volt, bemutatkozni tökéletes volt ez.

A cseréket követően Manolas lett a csapatkapitány, ami nagy megtiszteltetés volt számára – fejezte ki intagramon a meccs után.

Schick gólja nagy pozitívum, de az egész csapat hangulata és morálja nagyon jónak tűnt. Most már hivatalosan mindenki foglalkozhat a keddi meccsel, de a bajnokságban is megtettük amit kellett, minden ilyen meccsel közelebb a biztos BL indulás, a nyomás pedig ott lesz a Lazio-n és az Inter-en.