Egy áprilisi szerda este BL meccsen élvezhetjük (reményeink szerint) csapatunk játékát (reményeink szerint ilyen is lesz). Nem gyakori esemény ez egy Roma szurkoló életében, szóval remélem mindenki kellően ünnepi hangulatban készül majd a meccsre, amit valószínűleg nagyrészt továbbra is a csoportkörben végrehajtott hatalmas, Chelsea elleni, bravúrnak köszönhetően játszhatunk. Persze volt sok más szép teljesítmény is ebben az évben, de most az az amihez én szeretnék visszanyúlni, pozitív hozzáállásért. Ez a csapat nyomás alatt jó és tud meglepetést okozni.
Nem egyszerű terep a Camp Nou, de nem szabad megijedni!
Rápillantva az ellenfél transfermarkt oldalára, az ember azt látja, hogy ahol már a párszáz milliós összegek komoly egyesületet mutatnak, hiszen a teljesítmény alapján várt piaci árat próbálják megsaccolni, ott náluk egy egészen nevetséges 1 milliárd euró szerepel. Persze egy csomó olyan játékos van akiknél szinte mindegy, hogy 60 és 150 millió között mit írnak oda, mert vagy nem mozdíthatók, vagy úgyis irreális az az összeg amit majd egy nap egy hobbitulajdonos kicsenget értük a hátsó zsebéből. Ez itt kérem szépen a futballvilág csúcsa, az elit kör, ahova egyszerre szeretnénk tartozni és egyszerre kelt viszolygást mindazzal ami körülötte folyik. Ide nyertünk most belépőt.
A Shaktar Donetsk ellen kiharcolt továbbjutás után most egyértelműen az ellenfél az esélyes.
A fenti sorban ki van emelve az ami szerintem a legnagyobb fegyvertényünk. Nem kell sietnünk, nem kell kapkodnunk és hibáznunk. Mi itt csak nyerhetünk. A válogatott szünet után mind a két csapat nehezen rázódott vissza, mi a Bologna, ők a Sevilla otthonában szenvedtek meg egy-egy pontért. Ott Messi, nálunk Dzeko beállása még az ami hasonló és kulcsfontosságú. Ez a meccs, hatalmas téttel bír, de ami jó hír, hogy míg nekünk ez egy óriási lehetőség valami csodát véghezvinni, addig a másik oldalon egy komoly minimum elvárás a szurkolóktól a sima továbbjutás, ami könnyen izzadságszagú szenvedésbe és végül kapkodásba vezethet majd.
Sajnos Messiből csak az eredeti lesz majd, nem tudtuk elvinni a török másolatot, megmutatni a katalán közönségnek. Ráadásul a Ninjánk a játékára is csak 50% van.
Ott van még egy extra, ami a bajnokságban hátrány, itt előny lehet: mi egy olasz kiscsapat taktikusával és taktikájával operálunk. Di Francesco pont ezért a Chelsea és a Napoli elleni váratlan bravúrokhoz hasonló produkciókra képes. Megint a megszokotthoz képest másik oldalról nézhetjük a meccset: most mi leszünk azok akik pattanásig feszült idegekkel követnek minden egyes helyzetet és lehetőséget, várva, hogy az ellenfél egyre idegesebb legyen, esetleg kontralehetőséget teremtve, vagy a visszavágóra hagyva a döntést. Persze nyilván nekem is van realitás érzésem, de nem szeretek negatív lenni egy felvezetőben, azzal nem lehet meghozni az ember kedvét a meccshez, hogy „csak nagyon sokat ne kapjunk”. Természetesen nagyobb annak a valószínűsége, hogy teljesen megzavarodik a csapat amint kiérnek a pályára és a Barca szurkolók, amúgy reális, elvárásai teljesülnek egész gyorsan. Vagy hogy a meccs végére elfárad a csapat és talán érdemtelenül, de határozottan hozza a papírfirmát a Barca. Ennek az elkerülésére egyetlen mód van:
Grinta
Amennyiben a tudás és tapasztalatbeli különbséget olyan szenvedélyes, de okos hozzáállással pótolják ami a Roma-hoz és egy olasz csapathoz méltó, akkor van esély arra amit én szeretnék látni. Hogy ne csak bepillantsunk a kevesek játszóterére, de szétrúgjuk a kis homokvárukat és elrontsuk a megszokott játékukat. Belevinni egy kis római focit abba a környezetbe amit egyre inkább körülleng a vállalati racionalitás, a statisztika, a pénzügyi hierarchia és sokszor még a politika is. Egy olyan pillanatot, mint az a félpályás gól, ami a reklámok rengetege között megfagyasztja a vért a több száz eurós jegyeket kifizető szurkolókban és milliós jogdíjakat megvásárló társaságok adását nézőkben. Ami egy pillanatra varázslatot visz abba ami mára egy hatalmas üzlet. Persze aztán az is az egész részévé válik majd, de a romanistáknak nem csak egy szép futballpillanatot fog jelenteni, mint egy sokadik, megérdemelt Barcelona továbbjutás, vagy Messi-varázslat. Annál sokkal többet. Egy olyan élményt ami nagyon sokáig megmarad minden szurkolóban. Egy Perotti gól ami megmenti Totti búcsúját az utolsó utáni pillanatban. Egy Grosso találat ami aztán VB címet eredményez, vagy a magyar válogatott sikerei az EB-n. Kinek mi. De itt az esély, hogy még egy ilyen szülessen ma este, úgyhogy ennek a reményében üljünk le és várjuk a csodát.
Forza Magica Roma!