Ünder-show

Kezdeti nehézségek után végül az eredményre nézve nagy meglepetések nélkül zajlott le a vasárnap esti Roma-Benevento meccs, bár az 5-2-es eredmény elég góldús a kedvenc csapatunk idei formájához képest pedig pláne.

“támadójáték egyszemélyes megmentésére jelentkezem”

A mérkőzés első félideje egy kellemetlen meglepetéssel kezdődött: még éppen hogy csak elhelyezkedtem kényelmesen, vezetett a Benevento. A tök utolsó (bár megerősített, de) egyértelműen nem elsőosztályú csapat, a novemberben még bajnokaspiráns otthonában. De talán az beszédesebb, hogy nagyon meg se lepődtem, mondjuk bosszantó volt, de azért sok volt még hátra. Ennek ellenére mondjuk a vendégek amikor csak tudtak gyepminőséget vizsgáltak, hosszas gurulások, csapkodások közepette, de általában integetve mutatták, hogy mehet tovább a játék, minden rendben. Az első félidőben, a kifejezetten támadó csapat (két szélen szokásosan Kolarov-Florenzi, a védelem előtt Gerson és Strootman elől pedig szinte mindenki aki számít: Ünder-Perotti-El Shaarawy-Dzeko) kialakított pár lehetőséget, de többnyire semmi átütőerő nem volt a csapatban. Kolarov szabadrúgása után Fazio egyenlített, de olyan hatalmas tűzijáték már nem volt a kapu előtt.

Amikor Monchi azt mondta róla, hogy “a védelem egyik oszlopa” szerintem nem gondolta át, hogy mennyire pontosan is hasonlít Fazio egy tényleges oszlopra. Mindig a helyén van, áthatolhatatlan és fejjel is verhetetlen.

A második játékrész ugyanott folytatódott, a Roma nyom, jönnek a lehetőségek, de nincs az a fullasztó fölény. Aztán egyszer csak Ünder elfut a jobb oldalon, és beíveli a labdát, egyenesen Dzeko fejére, akinek sikerül végre megint gólt szereznie. 2-1. Már korábban is a török beadásai veszélyesebbek voltak mint bárki másé az elmúlt pár meccsen, hónapban, évben…. de aztán kiteljesedett az Ünder-show. 3 perc kellett és jött még egy szép játék, aminek a végén Perotti adta be középre, Cengiz pedig érkezett egy tökéletesen helyezett befejezéssel. 3-1. Majd bemutatott még egy csodálatos megmozdulást, a tizenhatos sarkánál megtolta befelé a labdát és megeresztett egy halálosan pontos lövést, ezzel 4-1-re módosítva az állást. Mondanám, hogy ennyi volt, de szinte azonnal, kb álló védelemmel szemben szerzett gólt a Benevento, mindenki szép nyugodtan figyelte, hogy amúgy most mi a fene is történik. Csak a szokásos Roma, semmi extra. 4-2

Baj azonban már nem lett ebből, sőt a végére még maradt egy szép jelenet, már a hosszabbításban egy beadásnál kezezés miatt egyértelmű büntető járt a Roma-nak. (Az egyértelmű itt a kezezés ténye, az, hogy milyen kezezés számít szabálytalannak az már egy sokkal flexibilisebb kérdés). Dzeko ezt pedig átadta Defrelnek, aki védhetetlenül a kapufára helyezve a labdát szerezte meg első rég áhított római gólját. Azért kellemetlen lett volna ha kifele pattan, de szerencsére ez nem az a nap volt. Ma is volt bénázás és megint egy elég könnyű ellenféllel néztünk szembe, de pont emiatt voltam bizakodó legutóbb: folytatódhatott a formába lendülés, ráadásul végre megint a Lazio előtt, BL helyen állunk ami azért jólesik az  egyszeri szurkolónak. Most zártuk, legközelebb nyitjuk majd a fordulót: jövő szombaton az Udinese ellenében lehet még folytatni a felpörgést, a közelgő BL találkozó előtt.