Augusztus 20-án végre elkezdődik a Serie A 2017-18-as szezonja ami kifejezetten izgalmas lesz, mert rengeteg újdonságra készülhetünk. Több szempontból is lezárult egy-egy szakasz az előző szezonban; annak ellenére, hogy a nyáron „csak” 4 fontos játékos (Szczesny, Rüdiger, Parades Salah) hagyta el a csapatot, Spalletti, Sabatini és mindenekfelett Totti távozása miatt bőven beszélhetünk történelmi kezdésről, remélhetőleg egy hosszú és trófeákkal teli új korszak kezdetéről.
Az első fellépés tehát most vasárnap hat órakor lesz majd Bergamóban, a tavalyi meglepetéscsapat otthonában, akiknél szintén nagyon az izgalmak. Az EL-re készül Gasperini legénysége és mindenképp komolyabb sikereket szeretnének elérni, mint tavaly a Di Francesco vezette Sassuolo akik pár csoportmeccs után lényegében feladták, annyira sokat kivett belőlük a kettős terhelés. Lehet, hogy a fekete-kékeknél is ez lesz a vége de most még biztosan nem látjuk majd ennek a jeleit, ebből a szempontból lehet, hogy kellemesebb lenne velük 1-2 hónap múlva találkozni. Voltak persze náluk is változások, de nem tették pénzzé teljesen a tavaly tündöklő csapatot, egész okosnak tűnik az építkezés. Két játékost elszívott tőlük a kínai pénz Milánó pirosabb felére, név szerint Conti-t (jobbhátvéd) és a „márszinteRomajátékos” Kessie-t a középpályáról.
Nem bántam volna az érkezését de igazából sose értettem, hogy miért kéne ő nekünk.
Az okos építkezést pedig abban látom, hogy két relatíve drágább játékossal pótolták őket míg a pénz megmaradó részét a keret bővítésére használták fel. Az érkezők a fiatal Castagne a belga, valamint de Roon az angol bajnokságból (az utóbbi töltött már itt egy évadot korábban). Az egyéb bővítések pedig pár ismerős arc a bajnokságból: Berisha, Ilicic, Cristante pár tapasztaltabb kiegészítőember mint Palomino vagy Cornelius és megint egy csomó fiatal, akik aztán berobbanhatnak Gasperini keze alatt. Érdekes lesz az ő szezonjuk is, de révén, hogy minden szezon előtt tankkal pusztítanak el egy giallorosso-ra festett autót, a már nem is annyira számító koefficiensen kívül nem igazán releváns számunkra, hogy két meccsen kívül mit csinálnak. Esetleg még a riválisainkat megverhetik majd.
Csapatunk a Sevilla elleni barátságos meccsen, nagyjából a jelenlegi legerősebb kezdőnek tűnik.
Nálunk annyi minden a változás, hogy nehéz hol kezdeni. Azt nem foglalom össze, hogy kik érkeztek és miért lehetnek jók, de ami mindenképp fontos, hogy Salah pótlása nem jött még össze és Manolas mellé én még nagyon várok egy bal lábas védőt, remélhetőleg a kezdőbe. Ezek az igazolások be is vannak jelentve már csak a konkrét személyeket keresi Monchi. Rajtuk kívül bőséges a keret, a kezdő talán gyengébb lett, de a cseresor sokkal komolyabb mint tavaly, bár képesek vagyunk már az elején olyan sérült listát felmutatni El Shaarawy-val, Florenzi-vel, Emerson-nal és a friss igazolás Karsdorp-pal hogy szinte mindannyian kezdők lehetnének egészségesen. Így marad várhatóan az Alisson-Peres-Manolas-Moreno-Kolarov-Nainggolan-De Rossi-Strootman-Defrel-Dzeko-Perotti kezdő.
Újra Roma szerelésben
A formáról ilyenkor nehéz mit mondani azon a mérnökien pontos ámde felesleges megállapításon kívül, hogy év eleji lesz. Úgyhogy ezt nem is szeretném ellőni, maradjon meg ez a tiszt a DigiSport1 szakértőinek. Jobb híján felkészülési meccsekből tudunk ítélni, amiket utólag mondhatom, hogy szerencsére, nem néztem, mert sok jót azért nem lehetett hallani. A probléma leginkább a jobb oldalon tátongó Salah-hagyta űr amiben szegény Defrel rohangál helyét nem találva. Ami azonban sokkal aggasztóbb, hogy taktikai problémákra és játékképre történő panaszkodással voltak tele a romanista blogok és fórumok. Ez bár egy kicsit padlóra vetette (de dulván) a szokásos optimizmusomat és EDF érkezése által kiváltott örömömet azért próbálok annál maradni, hogy ezekből az edzőmeccsekből bármi következtetést levonni értelmetlen. Zemannal pl mindent megnyertünk a nyáron, úgyhogy ettől nem lesz se jobb se rosszabb.
A Celta ellen a „B csapat” csúnyán leszerepelt aztán amikor jöttek a kezdők mindjárt sikerült kicsit javítani.
Nem tudjuk tehát, hogy pontosan mire számíthatunk, annyi biztos hogy az átigazolási pletykák továbbra is tartó fullasztó tengerében jó lesz végre egy normális mérkőzést is látni és már egyre kevésbé kell találgatásokra hagyatkoznunk amikor megpróbáljuk elhelyezni csapatunkat a megújult, videóbírós, milánói reneszánszos, többpólusúnak ígérkező olasz bajnokságban.