Az utolsó reménysugár búcsúja

Egyetlen szombati nap, délután alatt el kellett búcsúznunk a bajnoki reményeinktől, eltolhatjuk egy évvel. Megint.

68-01

Idén akár csak az Atalantan múlhat a Scudetto-nk.

Spalletti egy 4-3-3-as felállással próbálkozott, nagyjából a legerősebb kezdőnkkel, mindössze két furcsaságot fedeztem fel: támadnunk kell, de Rüdiger van a jobb oldalon Peres helyett, valamint El Shaarawy talán jobb formában van mostanában mint Perotti. Utólag pedig már nagy okosan azt is felhozhatom, hogy Parades is hiányzott a középpályáról. A mérkőzés szokásosan kezdődött, nem volt nagy rohanás, volt pár lehetőségünk, de már az elejétől kezdve veszélyes volt az ellenfél is. Ennek meg is lett az eredménye egy Kurtic gól formájában, amit el kell ismerni, hogy nagyon szép volt, annak ellenére, hogy én inkább a védelmünk teljes szétcsúszottságát látom benne. Rüdiger egyértelműen alulmaradt emberével szemben, míg a középpályásra senki nem figyelt a tizenhatos előterében. Ahelyett, hogy összeszedte volna magát a csapat, nem sok változott a játék képében, óriási szenvedés volt az első játékrész. A másodikra változtatott Spalletti, az alul teljesítő Manolas helyett érkezett Peres aki életet lehelt a jobb szélünkbe is, Salah-val közösen volt sok veszélyes előretörésük.

68-02

Nagy dilemma: ti kivásárolnátok végleg?

Jobban is kezdődött a második félidő, már az 50. percben érkezett a válasz, Rui nagyszerű beívelését készítette le Salah Dzeko-nak, itt úgy nézett ki, hogy megfordítjuk ezt a meccset. Aztán az egész meccs úgy nézett ki, de végül már csakazértse. Majdnem minden benne volt ebben a meccsben, egy bosszantóan bekapott gól, tanácstalan ívelgetés aztán szép, de eredménytelen játék, 2 kapufával, hogy igazán fájjon. Talán még pár meg nem adott tizenegyes tette igazán autentikussá a “Roma-élményt”. A fő oka az eredménytelenségnek a pontatlanság volt. Gyors, sok rövid passzra épülő játékunk teljesen szétesett, mert vagy túl erősek voltak a labdák, ezzel nehezítve az átvételt, vagy pontatlanok, lassítva a támadást, vagy túl lassúak, ami által könnyen lecsaphattak rá az Atalanta játékosai.68-03

Perotti játéka nagy kedvencem, de most nem volt sok hasznunk belőle.

Bár Spalletti jól cserélt a félidőben, őt is elő lehet szedni, egyrészt a kezdőért, másrészt azért mert a másik két cserével túl sokáig várt. Perotti szenvedett a bal oldalon, legjobb esetben is csak elesett, Totti is jöhetett volna előbb, 5-10 percre beküldeni valakit szerintem elég értelmetlen. Ennek ellenére centikre jártunk a győzelemtől, nyilván máshogy értékelnék most ha De Rossi csodálatos lövése a kapuba vágódik, nagy kár azért.

A lényeg, hogy a Juventus és a Napoli győzelmével az elsődleges feladatunk most a második hely megtartása lett, ami igazából nem lesz könnyű, ennek az érdekében is le kell majd győzni a zebrákat. Ezen kívül kezdhetünk rágódni a nyári kérdőjeleken: Spalletti, Totti, De Rossi, Monchi, Manolas, Kessie, és még sok más idegőrlő téma, a viszonylag jó szezon ellenére nagyon sok a  bizonytalanság. A jövő hét folyamán tervezek még egy külön posztot, ami már ebbe az irányba vezet, ahogy már korábban is párszor, nem a csapatunk, hanem a kölcsönben játszó játékosai lesz a fő téma, hiszen hamarosan visszatérnek, legalábbis hivatalosan.