Eltaktikázva

Miután az este folyamán lett rá lehetőségem, gyorsan elvállaltam a meccs értékelőjét is, ha már a felvezetőt (tőlem egyébként szokatlan módon) utólag nézve, túlságosan is elbizakodott stílusban írtam. Ennek ellenére továbbra sem vagyok hajlandó azt mondani, hogy ez a Lazio erős csapat lenne, egyszerűen mi teljesítettünk mélyen magunk, és sajnos az ellenfél alatt is.

Lazio - Roma

Az előzőben őt is dicsértem, erre ez a hála…

Nem igazán tudom hol kezdjek neki annak az elemzésének, hogy hol is lehetett a probléma, hiszen mint ahogy az elmúlt pár meccsen mindenki a legjobbját mutatta, most őrületesen bezuhant a teljesítmény. Vajon nem volt elég motivált a csapat? Hát hogy nem lehet elég motiváltnak lenni egy derby-re? Esetleg Inzaghi taktikailag lelépte Spallettit? Ez mégis hogy történhetne meg, mikor ekkora tapasztalati különbség van a két edző között? Kezdenek fáradni a fiaink? Akkor miért nem a pihentebb, lelkesebb cserék játszottak, akik szintén nem gyenge játékerőt képviselnek? Úgy voltak vele, hogy ezt ki kell húzni, aztán majd a visszavágón kiharcolni a továbbjutást? Akkor miért nem álltak be védekezni? Rengeteg kérdést vet fel a mai meccs, amik közül a legaggasztóbbak arra vonatkoznak, hogy “vajon képes-e a csapat felállni mint a Sampdoria elleni bénázás után, és folytatni a jó formánkat?” Szombaton kiderül.

63-02

Sok játékosunkat tudnám szidni a mai teljesítménye után, mert igazából senki nem volt jó. Ezt az mutatja legjobban, hogy még Fazio, és Nainggolan is felbosszantott sokszor, pedig rájuk aztán nagyon nem lehetett panasz nagyjából… az elmúlt fél évben. Pontatlan, erőtlen, unalmas és szürke volt a játékunk. Igazából minden ami eddig nem.

Lazio - Roma

Egy valamit azonban még muszáj megemlítenem, mert biztos forrásokból hallottam: a játékvezetők múlt hét pénteken egy közös iszogatás alkalmával arról beszélgettek, hogy hiányzik már nekik a címlap meg a rivaldafény. Ezért eldöntötték, hogy a következő pár fontosabb meccsen ezen mindenképpen változtatnak, és mindannyian kieszeltek valami tervet. A Milan-Sassuolo, Inter-Roma, Juventus-Napoli bírói nem voltak túl kreatívak, mindannyian csak becsukták a szemüket, ha a tizenhatoson belülre került a labda, és a hallás alapján döntöttek. Nem úgy Irrati! Ő kigondolta, hogy nem elég egy-két jelentősebb pillanatot benézni, ő komoly hallucinogének elfogyasztása után (gombás rizottó holland módra) lépett a pályára, és ennek megfelelően teljesített. Nem próbálom rá fogni, de azért pár szót megérdemelt, mert nagyon komoly a verseny, hogy ő, Spalletti, vagy a csapat valamely játékosa érdemli-e az arany Vermaelen díjat. Azért, hogy ne teljesen negatív hangulatban zárjam a posztot: a visszavágóig egy hónap van, és ez a csapat több mint képes még ilyen helyzetből is továbbjutni.