Poker a kupában

Csütörtök este megkezdődött az idei Coppa Italia a Romának is, ellenfélként az őszi szezonban kishíján nehéz falatnak bizonyuló Sampdoriával. A két csapat formája ellentétes volt, és a végén a vártnál is simábban léptünk túl a genovaiakon, hogy a negyeddöntőben a Cesenával játszhassunk.

A Román ott volt a tavalyi csúfos kupaszereplés terhe, nem volt szabad megismétlődnie a Spezia elleni kudarcnak. Negyven nap alatt tizenegy meccset játszik a csapat, foglalkozni kell a sérültekkel, Afrika Kupával, formaingadozással és a játékosok pihentetésével is. Nem volt ott a kezdőnkben Strootman, Perotti és Manolas sem, ennek ellenére nem egy tartalékos tizenegyet küldött pályára Spalletti.

Roma: Alisson; Rudiger, Fazio, Juan Jesus; Bruno Peres, Paredes, De Rossi, Mario Rui; Nainggolan, El Shaarawy; Dzeko.

Sampdoria: Puggioni; Bereszynski, Regini, Silvestre, Dodó; Cigarini, Djuricic, Linetty; Bruno Fernandes; Budimir, Muriel.

A mostanában sokat használt 3-4-2-1-es felállással kezdtünk, de az elején nem volt olyan stabil a védekezés, ahogy azt megszokhattuk. Ebben a rendszerben a három védő előtt három olyan középpályás játszik, akik vagy eleve védekeznek, vagy box-to-box játszanak, így az út középen le van zárva. A széleket hátul tolódással, amikor kell, akkor pedig duplázással zárja Spalletti, míg támadásban ez a fajta széljáték – főleg a baloldalon szereplő Perotti vagy El Shaarawy miatt – az overlap elfutásokat használja ki. Ez utóbbit El Shaarawy most is gyakran alkalmazta, bár inkább lövésekkel fejezte be, mint hogy Mario Ruit futtassa. A meccs elején nem ízlett a Romának a Sampdoria letámadása, szervezetten zárták a passzsávokat, és a Roma labdacipelő embereit árnyékként követték. Ez ugyan megnehezítette a labdakihozatalokat néhányszor, de a Salah nélkül egyébként is hosszú labdákkal játsszuk a kontrákat, amiket Dzeko jó százalékban tart meg.

Az első két perc úgy telt, ahogy elképzeltük, a Sampdoria ki sem jött a kapuja elől. Aztán a 3. percben Muriel kihagyta a Samp nagy lehetőségét, és bár Alisson mellett még elment a labda, előbb a kapufa, a kipattanónál pedig a bevetődő Rüdiger semlegesítette az akciót. A Roma védői itt két párharcot is veszítettek, előbb Juan Jesus maradt alul a fejpárbajban, majd Faziót verte sebességből Muriel. Ezzel a Samp el is lőtte az összes puskaporát, bár még egy negyed óráig sikerült semlegesíteniük a hazaiak játékát. A szurkolók egyik kedvenc jelenete Juan Jesus utolsó emberként elkövetett szerelése volt, nagy tapssal jutalmazták. Az egész mérkőzésen ő tűnt a legstabilabb pontnak, vele is nagyot fordult a világ. A baloldalon Mario Rui is jól szerepelt, a támadásokból is kivette a részét, bár pontos beadás ritkán érkezett tőle, ő ebben állítólag jó, az Empoliban ligaelit volt. Az ottani trénere, Giampaolo reagált is erre, ahogy hozzá került a labda, egyből védő állt rá, így több próbálkozása is már az első ember által blokkolva volt. Védekezésben hibátlanul játszott, igaz, nem nagyon volt próbára téve.

 

 

Fél óra elteltével kialakult a meccs további menete, innentől a félidőig gyakorlatilag percenként jöttek a Roma lehetőségek. El Shaarawy végig aktív volt, kereste a lövőhelyzeteket a középre húzódással, és ekkorra már Paredes is gyakran lépett fel, hogy a lecsorgó labdákkal ijesztgesse a vendég szurkolókat. Hol a keresztléc, hol Puggioni hárított, de a 39. percben már semmi nem segített a Sampon, Nainggolan egy lecsorgó labdát kapásból belőtt, a sorozat egyik legszebb gólját szerezve. Már az első félidőben eldőlhetett volna minden, de ekkor még nem volt elég éles a Roma, sok volt az elpazarolt lehetőség.

A szünetben abban reménykedtünk, hogy nem kell sokáig várni az előny növelését, és ekkor jöttek is Dzeko percei. Korábban nem volt túl aktív a bosnyák, de a 48. percben megszerezte a második gólunkat. Szépen mozgott vissza a leshatárral, és meg kell dicsérni El Shaarawyt is, a legjobb ütemben ugratta ki. A szögleteket olyan siralmasan végeztük el az első félidőben, hogy ekkorra már De Rossi rúgta őket, nem is rosszul. Egy ilyet csúsztatott kapufára Dzeko, majd még egy helyzete volt, amit Puggioni bravúrral védett. A 62. percben aztán egy olyan gólt szereztünk, aminek akár az előkészítője és a befejezője is lehetett volna Totti. Dzeko a gyengébbik lábával adott egy hajszálpontos félpályás indítást El Shaarawynak, aki belsővel átemelte Puggioni fölött a labdát. Mindkettejüknek jókor jött ez a meccs. A legnagyobb ovációt Totti kapta, aki nem is játszott rosszul, voltak helyzetei neki is. Ekkorra már teljesen elvesztette a motivációját a Sampdoria, érthetően. Visszatért sérüléséből Perotti, és rögtön adott is egy gólpasszt Nainggolannak, aki most először duplázott a Romában. Dzekóval együtt ez már a harmadik kupasorozat idén, amiben eredményes. Dzeko minden sorozatot figyelembe véve 19 gólos, a Serie A támadók között a legjobb, a Roma pedig szintén listavezető, 62 lőtt góllal.

Spalletti elégedett lehet. A formaingadozással küzdő játékosok jól szerepeltek, visszatért Mario Rui és Perotti a sérüléséből, a húzóemberek egy része pedig tudott pihenni. Örülhetünk a portugál balhátvédnek, ő a harmadik, aki térdszalagszakadásból épült fel Strootman és Rüdiger után, és egyikükön sem látszik a kihagyás. Várjuk vissza Florenzit, akinek a játéka már csak egy-két hét kérdése.

A vártnál is simábban jutottunk tovább, és ez egy olyan kupasorozat, ahol csak két nehéznek ígérkező meccset kell megnyerni. A negyeddöntőben a Cesena lesz az ellenfél, utána pedig az Inter vagy a Lazio. Bár megint szorosnak tűnik a Scudetto harc, és ott van az Európa Liga is, egy ilyen sorozatot nem feltétlenül éri meg eldobni, főleg, hogy már nagyon régen nyert trófeát a Roma. Aztán az sem lenne baj, ha Totti egy kupa magasba emelésével vonulhatna vissza.