Tegye fel a kezét, aki ennél sokkal többre számított tegnap! Na ugye. Pánikolni azért nem kell, egyrészt, mert ebből a csoportból úgyis tovább fogunk jutni, másrészt meg még az is teljesen mindegy a továbbiak szempontjából, hogy első vagy második helyen. Na de hogy is volt a meccs?
Gondolom, emlékeztek minden egyes momentumra, annyira látványos volt. A csapatok így álltak fel:
Plzen (4-4-2): Bolek; Matějů, Hubník, Hejda, Limberský; Kopic, Hořava, Kaçe, Zeman; Bakoš, Ďuriš.
Roma (4-3-3): Alisson; B. Peres, Manolas, Fazio, J. Jesus; Nainggolan, Paredes, Gerson; Iturbe, Perotti, El Shaarawy.
A cseheknél nem volt Kozacik kapus, de sok panaszuk nem lehetett Bolekre, jól védett. Ami a Romát illeti, Spalletti valamelyest talán tartalékosabban állt fel, de mégse süthetjük el azt a lózungot, hogy az Európa Ligát mindenki leszarja. Szczesny helyén Alisson, a brazil válogatott első számú kapusa, Vermaelen helyén Fazio, kétszeres EL győztes, időnként argentin válogatott, az eltiltott De Rossi helyén meghatározó európai csapatok által húszmilliókkal ostromlott Paredes, az aranylabdás záradékkal rendelkező, Barcelona elől elcsábított tehetség, Gerson, és Iturbe kezdtek, mint ‘tartalékok’.
Annak, hogy Juan Jesus kezdett, nem pedig Florenzi, az volt a mögöttes elgondolása, hogy amíg Bruno Peres előre vándorol, hátul marad három középhátvéd, így 3-4-3-mal játsszuk meg a támadásokat. Juan Jesus gyakorlatilag alig-alig ment előre, és a balszél hátul nem is forgott veszélyben (elöl se, mondjuk). A harmadik percben tizenegyesből Perotti megszerezte a vezetést, de a játék képe nem a Roma tervei szerint alakult. Az első félórában nagyon agresszíven támadott le a Plzen, ami jól el is rontotta a Roma támadásépítéseit. A tizenegyedik percben megint Zeman szomorított minket, az ő beadásából egyenlített Bakoš. A fejes gyakorlatilag védhetetlen volt, Alisson még belepiszkált ugyan, de annyira sarokra ment, hogy esélye sem volt hárítani. Juan Jesus-t viszont elővehetjük, kívülről védekezett, lemaradt. Egyelőre nem az ő hetei ezek.
Beadásokkal folyamatosan veszélyt tudtak kialakítani a hazaiak, egyelőre semmit nem javult a Roma védelme tavalyhoz képest, sőt, talán még romlott is. Akit pozitívan kiemelhetünk, az Alisson, magabiztos volt a kijöveteleknél, amit lehetett azt védett, és volt néhány bravúrja is. Én úgy érzem, jobb formában van Szczesnynél, talán meg lehetne próbálni kezdő kapusnak, már csak azért is, mert ő nem kölcsönben van. Tetszett Gerson is, kicsit olyan volt, mintha Strootman és Pjanic tulajdonságait ötvözné – egyelőre nem azon a szinten. Ezzel a véleményemmel viszont eléggé egyedül maradtam, általában nem voltak tőle elragadtatva a szakértők, és a félidőben áldozatul is esett Spalletti szerkezetváltásának.
Merthogy jött Dzeko, és átálltunk 4-2-3-1-re. A Plzen a harmincadik perc környékéig bírta a letámadást, ekkorra már eléggé elfáradtak, és sokkal többet volt a labda a Románál. Akadt is egy-két helyzet – Dzeko úgy tűnik, elég jó formában van -, de inkább lehetőség szinten maradtunk. A legérdekesebb pillanatra a hetvenegyedik percig kellett várnia a cseh közönségnek, ekkor lépett pályára Totti. Sok vizet nem zavart, de zavarba ejtően kreatívabb bárkinél a keretben.
Nem mondanám, hogy mély nyomokat hagyott bennem a meccs pro vagy kontra, annyi pozitívum azért van, hogy a vasárnapi rangadóra pihenhetett pár ember. Egyébként mindenki lefőtt, egyedül a Sassuolo és a Napoli tudott nyerni. A védelem égető probléma, úgy tűnik, akárki szét tudja szedni. Rudi Garcia inkább a szezon elejére időzítette a csúcsformát, Spalletti reméljük, hogy másképp okoskodott, és később azért jobb lesz. Abból kiindulva, hogy tavaly elég volt neki három hét a formajavuláshoz, egy nyár alatt valószínűleg részletesebb stratégiát tudott kidolgozni.