Jó sorozatra van szükségünk

A tavaszi forduló harmadik mérkőzése következik, kettő, nagyon komoly izgalmakkal teli, de sajnos vesztes rangadón vagyunk túl. Most azonban a nehéz kezdés előnye jön: a következő 6 fordulóban a jelenleg 10. Sassuolo lesz a legjobban álló ellenfél. Emiatt számomra a február végéig tartó időszak nagyon fontosnak tűnik, elsősorban csak a bajnokságra kell koncentrálni, verhető ellenfelekkel. Ez hatalmas lehetőség arra, hogy gyűjtsünk végre több pontot és újra csatlakozzunk a BL helyekért folyó küzdelembe.

A legutóbbi vereség után elég apokaliptikus hangulat vette át az uralmat a Roma háza táján, szurkolók kiakadtak a vezetőségben elvileg idegesebb megbeszélések zajlottak, de Mourinho munkája egyelőre természetesen nincsen veszélyben. A média azért megteszi a magáét, kikeresték, hogy a Roma utoljára 43 éve kezdett ilyen rosszul bajnokságot és tavaly ezen a ponton Fonseca csapata is 8 ponttal többet gyűjtött. Mielőtt foglalkozok a vasárnap kora esti ellenféllel, először ezekre térnék ki. Az, hogy ez egy történelmileg különösen gyenge Roma az szerintem nem meglepetés senkinek. Minél régebben követi valaki ezt a csapatot, annál erőteljesebben érzi szerintem, hogy a mostani keret és az elmúlt 3-4 év mennyire méltatlan a klubhoz. Az pedig, hogy Fonseca több pontot gyűjtött elég nevetséges hangulatkeltő információ, hiszen aki egy aranyhalénál izmosabb memóriával bír az emlékszik, hogy Fonsi pozitív meglepetésként kezdte az évet és sokáig minden mögöttünk álló ellen begyűjtöttük a 3 pontot, ami aztán tavasszal már nagyon nem volt így. Összesen az előző szezonban 62 pontot gyűjtött a csapat, idén féltávnál 32-n álltunk, a Juve és a Milan elleni visszavágókat pedig tavaly is ugyanúgy elvesztettük, tehát egy hajszállal még mindig jobb az idei teljesítményünk.

Nekem nem hiányoznak azok a katasztrofális “labdakihozatalok” és a látszólag minden elképzelést mellőző támadójáték

“Na de Fonseca egy mezei edző volt, Mourinho meg a sokmilliós sztár!” Persze, jó lett volna ha a portugál (mármint az új) csodát tesz fél év alatt, de azért azt ne felejtsük el, hogy az “alapanyag” amiből főzni kell jobb még nem lett. Nagyon átalakuló folyamatban van a csapat és a tavalyi szezon pedig Fonseca második éve volt már, tehát neki több lehetősége is volt megvalósítani az elképzeléseit. Most kezd el szerintem a gödörből kifelé mászni a csapat igazolások terén. Újabb 3 játékos távozott akik nem igazán szerepeltek a tervekben (Villar, Calafiori és Mayoral kölcsönben, utóbbit biztosan nem is fogjuk már viszontlátni) és kettő olyan érkezett akik viszont már az új edző emberei. A Juventus ellen kényszerből bemutatkozó Maitland-Niles nagyon komoly hiányposztra érkezett, és Sergio Oliveirat is biztosan sokat fogjuk a pályán látni. Erősebbek lettünk tehát januárban már 2 hét után ami kifejezetten pozitív jel és bár lenne még mit fejleszteni, Mourinho nem vár további érkezőket. Ahhoz amúgy is meg kéne szabadulni további ballaszttól, márpedig Santon, Fazio és Diawara nagyon nehéz diónak tűnik ilyen szempontból. Kettejüknek azonban (Mkhitaryannal együtt) lejár a szerződése év végén, tehát legkésőbb a nyáron lehet majd a helyükre erősíteni.

Bár a nyári mercatoval elégedetlen volt, Mourinho most nagyon elismerően beszélt Pinto munkájáról. Főleg azt emelte ki, hogy milyen gyorsan dolgozott és hogy Sergio Oliveira szintű játékosokat nem szokás januárban kölcsönbe megszerezni.

Az viszont, hogy a csapat eddig hasonlóan eredménytelen volt az kétségtelen, így megértem sokak frusztráltságát. Én azonban sokkal jobban élvezem az idei szezont mint a tavalyit, amikor olyan enervált és unalmas volt a csapat, hogy még az sem igazán keltette fel az érdeklődésemet amikor a kisebb ellenfeleket vertük sorban. Olyan nyomasztóan kiszámítható volt a kiscsapatok elleni unalmas győzelem (majd a győzelmek el is maradoztak már, csak az unalom és a fantáziátlan játék maradt) és a “nagyok” elleni szánalomra méltó teljesítmény, hogy nem igazán érdekeltek a meccsek. Most viszont van támadójátékunk amiben vannak elképzelések, szép megoldások, a meccsek kiszámíthatatlanok és izgalmasak . Persze katasztrofális dolog 11-est kihagyva, 3-1-ről, 10 perc emberelőnyben kikapni a Juve ellen otthon, de százszor inkább ezt a hullámvasutat és izgalmat választom mint a tavalyi “rangadókat” amikor pár gyorsan bekapott gól után fülünket-farkunkat behúzva remegtünk hátul, hogy nehogy nagy verés legyen a vége. Én legalábbis így érzem. A mostani szituáció is távol áll az ideálistól, vagy egyáltalán a jótól, de legalább van benne potenciál, míg tavaly ilyenkor az egyetlen kilátásunk az volt, hogy “na majd akkor lesz gáz ha már a kisebb ellenfeleket se tudjuk majd megverni”.

A rögtönzött “félév értékelő” után azonban nézzünk előre, hiszen elvileg könnyebben hozható meccsek sorozata következik. Első a sorban vasárnap este hatkor (tudom, hogy ez a hatos időpont csak az én kínom, de miért van nekünk kibérelve? Ha rangadót játszunk, ha nem, mostanában mindig hatkor van a meccs) a Cagliari lesz, akik ráadásul a most már sajnos csak 5.000 főre engedélyezett Olimpico vendégei lesznek. Számomra a szárd csapat az elmúlt pár évben konzisztensen csalódás szokott lenni, mivel ránézésre jó csapattal és egész komoly edzőkkel indulnak neki a szezonnak, de aztán mindig a tabella utolsó harmadában végeznek. Most is így áll Mazzarri csapata, akik kieső helyen vannak miközben érték alapján 12. a keretük. Okozhatnak tehát bőven problémát a pozíciójuk ellenére, de reméljük nem most fognak megtáltosodni.

Nem sok jó emlékünk van eddig róla

Joao Pedro a legfontosabb játékosuk, 9 góllal és 4 gólpasszal nélkülözhetetlen tagja a csapatnak. Van azonban sok sérült és covidos is náluk, utóbbi kategóriába esik Aresti, Bellanova és Lovato, míg az elsőben ott van Walukiewicz, Ceppittelli, Oliva, Rog, Ceter és a mi néhai Strootmanunk akinek megint a térdével van problémája. Hátul tehát mindenképpen vigyázni kell majd, hogy Joao Pedro és Pavoletti ne okozzanak nagy problémát, de egy egyébként is gyengén szereplő csapatban ez nagyon sok hiányzó, így reméljük a Roma képes lesz komolyabb kérdések nélkül dominálni a mérkőzést majd

Nálunk is vannak azért hiányosságok, legalábbis Mourinho felsorolt 3 játékost akik egész héten nem dolgoztak a csapattal, ők max akkor ülnek le a padra ha a szombat késő délutáni edzésen már ott lehettek a pályán, de jó eséllyel nem fogjuk látni: Smallingot, Karsdorpot és El Shaarawyt. Mellettük Ibanez és Cristante van kisárgázva, Diawara és Darboe pedig az Afrika Kupán vannak a válogatottjaikkal. Így tehát az új szerzemények, Maitland-Niles és Sergio valószínűleg megint rögtön a kezdőben találják magukat és bizonyíthatnak. Bízok benne, hogy a Juventus elleni első 70 percben mutatott játékot most is láthatjuk és elég is lesz a győzelemhez mivel hatalmas szüksége van a csapatnak a 3 pontra. Messze van a negyedik hely, sok bénázást is látunk a csapattól, de nagy a verseny és a versenytársak is szokatlanul sokat botladoznak, így most egy jó sorozattal lenne esélyünk felzárkózni rájuk.