Egy előre bejelentett vereség krónikája

A Roma csütörtökön kikapott 6-2-re a Manchester United otthonában. Ezzel eldőlni látszik a továbbjutás kérdése is, illetve úgy tűnik, hogy minden cél elúszott és az idei szezont is sikerélmények nélkül fogjuk befejezni.

Elnézést Gabriel García Márqueztől, de „előre bejelentett”, mert rajtunk, „őrült” romanista szurkolókon kívül, eleve nem sokan hittek egy római siker lehetőségében Angliában. De az a helyzet, hogy az évek, évtizedek során, mi romanisták már annyi furcsaságot láttunk szeretett klubunk körül, hogy egy esetleges manchesteri siker még a top tízbe se fért volna be. Amúgy voltak „furcsaságok” bőven a meccsen, csak éppen mind negatív epizódok voltak a Roma számára. Meg voltak negatív előjelek is bőven, amiket a szurkoló lelkesedésből figyelmen kívül hagyhat, de utólag, ha objektíven nézzük, nem sok okunk volt a bizakodásra. Ugyanakkor arra se számítottak sokan, hogy ekkora „ipari méretű” zakóval fogunk hazatérni.

Bebizonyosodott, hogy a Serie A és az EL nem két külön világ, vagy fordított előjelű, párhuzamos dimenziók. Ha egy csapat sorra bukja el a meccseit a bajnokságban, akkor ugyanaz a csapat nem nagyon fog villogni a kupában sem. Márpedig mi március óta szinte csak bukdácsoltunk a bajnokságban, hát persze, hogy nem tudtunk „átváltozni” egy kupameccs kedvéért, pláne nem egy objektíven erős ellenfél ellen.

Visszatérve a furcsaságokra, három sérülés az első bő félórában: Veretout, Spinazzola, Pau López és ezzel el is fogytak a cseréink. Ez sem normális! Persze a szünetben még lehetett volna cserélni, de a szünetben még ugyebár 2-1-re vezettünk. Már az első félidőben is látszott a MU fölénye, elvégre 9 perc alatta szereztek vezetést Bruno Fernandessel. De Pogba kezezése után, Pellegrini büntetőből egyenlített és a 33-ik percben, Dzeko góljával, még előnybe is kerültünk. Érthető, hogy Fonseca mester nem változtatott a szünetben, utána meg persze már nem is tudott.

Pedig jól jött volna egy-két csere a második félidőben, mert a MU azonnal apró pici darabokra szedte a Rómát. Cavani alig 3 perc után kiegyenlített és negyedórával később már meg is szerezte a vezetést. A 71-ik percben Bruno Fernandes megszerezte a 4-iket is, egy meglehetősen nagylelkűen befújt büntetőből, miután a már labdát veszített Cavani nagyot esett a Roma tizenhatosában, az üldöző Smallinggal való találkozás után. Ott el is dőlt minden, nem mintha előtte nem lett volna egyértelmű az angolok fölénye, de a  negyedik után, a Roma átment „öngyilkos üzemmódba”. A hab a tortára Pogba 75-ik percben, és Greenwood 86-ik percben szerzett találatai voltak. Csak hogy minden szempontból nézve egyértelmű legyen az eredmény, minden kétséget kizáróan.

Jobban belegondolva, talán a sok sérülés se olyan furcsa, elvégre az olyan játékosok mint Veretout, vagy Spinazzola, sérülések után tértek vissza, talán nem kéne meglepődnünk azon, hogy nem bírták a terhelést. Talán ez lehet az alibi Smalling gyenge játékára is? Pau López sérülésénél, az egyik haver azt mondta, hogy „López most unta meg a meccset és inkább kiszáll”, mintha csak megérezte volna a közelgő zakót. De sajnos, vagy szerencsére, erről szó sincs, az orvosi vizsgálatok után, megállapították, hogy a spanyol hálóőr tényleg csúnyán lesérült, most vizsgálgatják, hogy kell-e műteni a vállát. Csak hogy még teljesebb legyen a vereség. Most Fonseca mester olyanokat mondogat, hogy „Fuzato is szerephez juthat…” Gondolom most már tényleg tökmindegy, miért ne játszhatna Fuzato is?

Apropó sérülések, Fonseca bizonygatta, hogy most is ugyanúgy játszatná Veretout-t és Spinazzolát, mert már a csapattal edzettek és még játszottak is a Cagliari ellen. Oké, de most sérültek lesznek a Sampdoria ellen és a MU elleni visszavágóra se lesznek ott. Helyettük maradnak az olyanok, mint Bruno Peres és Villar jelenlegi „ügyetlen hasonmása”, aki mindenben megegyezik a korábban látott tehetséges spanyol középpályással, csak éppen nem tud focizni.

Ezzel el is jutottunk a következő ellenfelünkhöz, Ranieri mester Sampdoriájához. Apropó Ranieri mester, emlékeztek még, amikor Ranieri beugrott a Roma kispadjára, mert éppen nem volt edzőnk? Minden jótett elnyeri méltó büntetését! Az akkori klubvezetés úgy mutatta ki a háláját, hogy látványosan semmibe vette az öreg romanistát. Parádés módon körbeudvarolták a „bundás” Contét a következő szezonra, miközben Ranieri a Di Francesco féle csapat romjaival próbált meg kisajtolni valami eredményt. Egy idő után Ranieri meg is mondta, hogy szó sincs arról, hogy ő a Rómában maradna a következő szezonra. Ranieri egy úriember és ha megsértik valahol, akkor sem fog cirkuszolni, még csak szóba sem fogja hozni, hanem inkább úriasan távozik. Conte természetesen nem jött Rómába, ahogy Gasperini se, de még csak De Zerbi se volt hajlandó elvállalni a Roma kispadját. Végül kikötöttünk Fonseca mesternél, aki sokadik jelöltként, a polgárháború sújtotta Donyeckből, végül csak hajlandó volt elfogadni a Roma pénzét. Jelenleg úgy tűnik, nyugodtan kitarthattunk volna Ranieri mellett, már csak érzelmi okokból is.

Amikor Ranieri elvitte a kisunokáját Trigoriába, hogy találkozhasson a játékosokkal. Neki már csak ezért megérte elvállalni a roma kispadját.

Bevallom nincs sok kedvem elemezgetni a Sampdoriát, a bajnoki célok már régen elúsztak, kiesni meg már úgyse fogunk, szóval az egésznek nincs túl nagy jelentősége. Ha ránézünk a táblázatra láthatjuk, hogy a Samp a középmezőnyben vitézkedik, magabiztosan elkerülték a veszélyes pozíciókat, ugyanakkor le vannak szakadva az európai kupaszereplést érő helyezésektől is. A legveszélyesebb játékosuk továbbra is az „öreg” Quagliarella (11 gól 29 meccsen), a legjobb assist man pedig régi ismerősünk, Candreva (6 assist), aki fiatalon még a Rómának szurkolt, de később az „unokatesóinknál” és az Interben próbálta megkeseríteni az életünket. Itt egy tipp a Samp kezdőjére:

Sampdoria (4-4-2): Audero; Bereszynski, Yoshida, Colley, Augello; Candreva, Ekdal, Thorsby, Jankto; Keita B., Gabbiadini.

A Roma természetesen romokban érkezik majd Genovába. Veretout, Spinazzola és Pau López a manchesteri kirándulás áldozatául estek. Diawara és Pérez is lesérültek. Megvalósulni látszik a játéklehetőség Fuzato számára a kapuban. Ja és Pellegrini se lesz ott, a felesége gyereket vár és nem utazott el Genovába. Jó hír (de most már minek?) és nem kis meglepetés, hogy hosszú idő után, úgy tűnik végre lesz egyszerre 3 igazi középső védőnk a pályán. Persze a teljesítményre nézve ez még semmit sem garantál. Itt egy tipp a roma kezdőjére:

Roma (3-4-2-1): Fuzato; Ibanez, Mancini, Kumbulla; Santon, Cristante, Villar, Bruno Peres; Pastore, Mkhitaryan; Mayoral.

A fogadóirodák oddsai kiegyenlített meccset jósolnak, enyhe Roma fölénnyel. Szerintem meg nem lesz egyszerű a Roma számára összekapnia magát és a Sampra koncentrálni, a manchesteri zakó után és a római visszavágó előtt. Pedig most nagy szükség lenne a Roma körül valamilyen pozitív élményre. De ki mer itt most pozitív élményről beszélni?

Fonseca mesternek látszólag már úgyis mindegy. A médiában már Manchester előtt is leírták, most meg pláne. Mindenhol arról lehet olvasni, hogy érkezni fog Sarri, egyesek már azt is tudni vélik, hogy kétéves szerződése lesz, évi 4 milliós fizetéssel.  De ez már a jövő, ahogy a visszavágó is a Manchester United ellen, a jelen ma este a Sampdoria-Roma (élőben 20:40 Digisport2). Forza Roma mindenkinek!