Drágalátos csapatunk csapnivaló játékkal, egy nézhetetlen produkcióval rukkolt elő a Parma ellen. A kiesés ellen reménytelenül menekülő Sonkások két góllal fektették ki a meglepő EL diadalból érkező AS Romát. Fonsenca a meccs előtt elmondta, minden játékosa tudja, milyen fontos periódusában vagyunk a bajnokságnak. A meccs után, amikor egy leharcolt, fáradt, motiválatlan társaság benyomását keltette az egész fővárosi klub, már olyanokról beszélt, hogy a koncentráció hiányzott. Nem biztos, hogy értem a portugált, de ahogy elnézem a csapat sem minden esetben tud azonosulni az elvárt taktikai húzásokkal.
A Parma meccs részleteiben különösebben nem kívánok elmerülni, egy gyors hazai gól után betolták a buszt a kapujuk elé, és élet-halál árán őrizték a megszerzett előnyüket. Majd a második játékrészben egy tizenegyesből tovább növelték előnyüket, amit már végképp képtelen volt a fővárosi csapat egalizálni. Jó teljesítmény nyomokban sem volt, ráadásul csütörtökön és vasárnap is pályára kell lépni, ami elég komoly problémának tűnik, elnézve a csapat erőnlétét.
Nyilván nem kezdem most el sajnálni az euró százezreket kereső aránylábú labdarúgóinkat, a véleményemet már az előző posztomban megírtam. Ez vállalhatatlan, kritikán aluli. A csapat hatodik a tabellán, ráadásul az ötödik Napolival kell majd vasárnap megmérkőzni, akik nem mellékesen egy meccsel kevesebbet is játszottak. Tudom, a Juventus elleni csörtét kell pótolniuk, de egy szerencsétlenebb leosztás esetén hirtelen hat pontosra nyílna az olló, ami végzetes távolságnak látszik. Ez a hatodik hely nem mellékesen jövőre egy Európai Konferencia Liga (?) selejtezőt érne.
Nincs más választása hát a csapatnak, mintsem megnyerni az EL-t és úgy kiharcolni a jövő évi BL indulást. Tudom, a kezem beleér a bilibe, de azt mindenképpen ide szeretném írni, hogy az ukránok ellen mutatott teljesítmény, és az eredmény is meglepett. Nem gondoltam volna, hogy a hétről-hétre látott csapatomban van ennyi. Persze az is lehet, hogy az ukránokat értékeltem felül. A lényeg nagyjából az, hogy ebből a három gólos előnyből, kutya kötelessége még a felforgatott csapatunknak is tovább jutni. Azt hiszem ez nem egy elrugaszkodott elvárás. Utána majd a sorsoláson kiderül pénteken, hogy mennyi remény marad. De ezt most ebből az előnyből meg kell ugrani.
Pályára biztosan nem léphet Smalling, Mkhitaryan, Veretout és persze Zaniolo. Ezt leszámítva elfogadható mélysége marad véleményem szerint a keretnek. Ebből az újságírók arra következtetnek, hogy elöl Mayoral, mögötte-mellette Pedro és Pellegrini érkezhet. Villar és Diawara szűrne, még a védelem Cristante mellett Ibanezt és Mancinit tartalmazná. A két szélső adott, Spinazzola és Karsdorp. Kapuban pedig Lopez. Ez így rendben is van. (sárgalap/eltiltás veszélyben Bruno Peres, Karsdorp és Villar van, ez persze csak továbbjutás esetén aktuális)
A csapat körüli hangulatot nehéz pontosan megítélni. Újra Sarritól hangos a római sportsajtó, ami számomra nem teljesen egyértelmű, hogy jó vagy rossz hír. Az biztos, hogy olasz tréner, aki sikereit Olaszországban érte el. De hogy mire menne a római öltözővel, azt nem tudhatom. Aztán itt van velünk a Covid-19 is, sajnos az olaszországi számok is romlanak, ami a bajnokság(ok) befejezésére szintén hatással lehet. Mindemellett várhatóan Ukrajnában korlátozott számú néző előtt kerül megrendezésre a visszavágó. (!) Nem biztos, hogy értem.