Roma – Fiorentina 2-1, maradt két torinói csapat

Befejeződött ennek a cifra bajnokságnak a 36. fordulója. Bár túlságosan nagy meglepetések nem születtek, Immobile mesterhármasa és a Juventus bajnoki címe minimum említésre méltó. Ezen kívül, az AS Roma szempontjából fontos mérkőzések szintén megrendezésre kerültek. A Milan hazai környezetben remizett az Atalanta ellen, ami nem jött rosszul a fővárosiaknak, de ezt az apró lépéselőnyt csak és kizárólag egy Fiorentina elleni győzelemmel lehetett realizálni.

Nem kis szerencsével, és akarattal a csapat 2-1-re legyőzte a holt térben lebegő, mégis komoly ellenállást mutató lilákat. A mérkőzésről picit később, ami a végeredményt figyelembe véve a legfontosabb, négy pontos előnnyel várhatják a farkasok az utolsó két körült. Mármint az EL harcban, a Milannal szemben. Ez mindenképpen jó előjel, szerdán a Torino vendégeként be lehet húzni ezt a minimum célt, és utána jöhet a Sevilla elleni nemzetközi csata. Közte persze lesz még egy jutalomjáték a Juventus ellen, de egy szerdai győzelemmel annak a rangadónak az élét simán kiveheti a csapat.

A találkozóról részletesen nem számolnék be, csak a nagyobb dolgokat emelném ki. A vendégek 3-5-2-s hadrendje a következőképpen nézett ki: Terracciano, Milenkovic – Pezzella – Caseres, Chiesa – Ghezzal – Pulgar – Duncan – Lirola, Kouame – Ribery. Míg a hazai oldalon a 3-4-2-1-et így töltötte fel Fonseca: Lopez, Mancini – Smalling – Kolarov, Spinazzola – Veretout – Diawara – Peres, Mkhitaryan – Pellegrini, Dzeko. Ebből is jól látszik, a portugál tréner komolyan vette a találkozót, és szinte minden egészséges húzónevét bevetette a Fiorentina ellen.

Nagy valószínűséggel a kevés pihenő miatt elég álmosan kezdtek a csapatok. Nehezen összehasonlítható volt a tempó az elmúlt napok-hetek bajnokijaival. A találkozó első fél órájában hullámzó játék, és veszélyes Fiorentina helyzetek alakultak ki. Ribery nagyon fickándozott, míg bírta erővel. Szerencsére gólra nem tudták váltani lendületüket a vendégek, így ha lassan is, de a fővárosiak átvették az irányítást. Aminek meglett az eredménye, és egy jogos büntetőt sikerült Veretoutnak gólra váltania. Ezt követte még egy gyors római támadás, aminek a végén Mancini fejjel volt eredményes, de les miatt a találatot érvénytelenítették.

Fordulás után sokat nem változott a játék képe, fáradt csapatok tologatták a labdát, kevés akciót megvalósítva. Persze az ilyenkor borítékolható egyenlítés nem váratott sokat magára, és 54 perc játékot követően a Fiorentina egalizált. Milenkovic volt eredményes, szintén fejjel egy szöglet után. Rémisztő percek következtek, hiszen hazai oldalon nem látszott az átütő lendület, sőt pontosan semmilyen reakció nem látszott a bekapott gólra. Ezt a bénaságot törte meg Pellegrini orra, aki csúnyán nekiszaladt a gólszerző szerbnek. A középpályást hétfőn megműtik, törött orra reményeink szerint nem gátolja majd a szezon hátralévő mérkőzésein. Mindenesetre jobbulást kívánunk, az eset nagyon csúnyán nézett ki tévé képernyőn keresztül is.

Jöhetett Zaniolo, később pedig Cristante majd Perez is. A cseréknek sikerült új színt festeni a szürke mérkőzésbe, és egy igen érdekes helyzet után megítélt büntetőből újra megszerezte a vezetést csapatunk. Nem tisztem állást foglalni a büntető jogosságát illetően, az biztos, hogy a kapus és a csatár találkoztak. Mindez a 87. percben történt, így a vendégek már nem tudtak ritmust váltani, és inkább a játékvezetővel voltak elfoglalva a hátralévő időben. Jogosan, hiszen Chiffi sípmester elég érdekesen vezette a mérkőzést.

A maradék két mérkőzésen, amit a torinói csapatok ellen kell lejátszani, más feladat nem maradt, mint három pontot szerezni. Persze elegendő lehet kevesebb is, ha a Milan visszavesz a tempóból, amit nehezen hiszek. Szóval azt kijelenthetjük a sorosunk a kezünkben. A Torino már kiharcolta a bent maradást, a Juventus pedig begyűjtötte újabb bajnoki címét, a feladat tehát nem lehetetlen. Éljünk a lehetőséggel.

A folytatásban, ezen a két mérkőzésen kívül jön még augusztus 5-én a Sevilla elleni EL párharc, ahol egy meccsen kell kivívni a továbbjutást. A foci nagy igazsága, hogy egy találkozón bárkit el lehet kapni. Ezen az elven kellene szépen csendben végigrohanni az maradék EL mezőnyön, és begyűjteni egy nemzetközi trófeát. Külön pikantériája a dolognak, ha a Lazio negyedik marad, és a Roma EL győztes még a Napoli BL győztes lenne, akkor a strandkorlát lemaradta a jövő évi BL indulásról. Tudom ennek minimál esélyes sincs, de a gondolattal eljátszani talán csak szabad. Szerdán este Torino, vasárnap Juventus. Hajrá!