Technikai problémák miatt megcsúszott ez a poszt, így már a mai napon este pályára fog lépni a Roma, 21:45-kor fogadja a Hellas Verona csapatát az előző fordulóban végre kapott gól nélkül diadalmaskodó fővárosi csapat.
Látva a korábbi teljesítményét a csapatnak, eléggé féltem a meccstől, mivel nem tűnt úgy, hogy felpörgött volna a Roma, a kiesőzónában viszont elég éles a küzdelem, így azt gondoltam, hogy egy életéért küzdő Brescia bedarál majd minket. Az elején Ibanez hibájából majdnem vezetést is szereztek, de aztán érvénytelen lett a gól, így először a restart óta nem kerültünk hátrányba egy meccsen! Jöttek a Roma helyzetek, Bruno Peres például nagyon élvezi az új felállást, ez már a Parma ellen is látszott. Azonban az első félidőben nem született gól.
A második játékrész elején viszont egy szöglet után Fazio elé került a labda aki a tőle elvárható kifinomultsággal meglőtte azt. Andrenacci kivédte, de csak úgy-ahogy és becsorgott mellette a labda, a gólvonal technológiának hála pedig meg is kaptuk a gólt. Ezután inkább a Brescia kezdeményezett, de jött egy olyan helyzet amilyet nem nagyon láthattunk még: Carles Perez kiosztott egy jó assistot, Kalinic pedig gyönyörűen vette át, ezzel megágyazva a könnyed befejezésnek. Így már kettővel vezetett a Roma. Szinte pontosan ugyanannyi idővel később pedig az addigra becserélt Perotti és Zaniolo voltak a főszereplők: az előbbi egy szép labdával indította a fiatal olaszt aki a térdszalag sérülése utáni első gólját meg is szerezte a helyzetből. Fontos találat volt ez!
Ezután még jött Dzeko is, aki kétszer is eltalálta a kapufát, elsőre inkább dicsérni lehet miatta: szépen talált lövőhelyzetet és aztán nem sokon múlt, hogy ne a felső lécről vágódjon le a labda. A második már inkább kellemetlen volt: már elvitte a labdát a kapus mellett, de nem sikerült bepasszolni az üres kapuba. Remélem most pár napra kipörgette a balszerencséjét.
Ahogy telnek a meccsek, egyre inkább azt figyelem, hogy a szünet és a mostani lebonyolítási rendszer igazából csak a meccshiányt enyhíti, egyébként pont még inkább felerősíti a különbségeket az erőviszonyokban. A középcsapatok nem nagyon pörögtek fel erre az idényre, nem hitte el egyikük sem, hogy meglehet az EL, így a Milan-Napoli-Roma hármas könnyedén tartja a pozícióját. A Lazio most megmutatja mit is ér akkor, amikor nem zúg ki légies könnyedséggel az európai kupából és hétközben is kell játszani. Kár hogy hagytuk így elmenni őket, kisebb különbséget talán be tudnánk hozni most rajtuk. Az Atalanta továbbra is brutális, nagyjából inverze történik ott mint Rómában az elmúlt években: nálunk a nagy reménységű sztárocskák beszürkülnek és eltűnnek, ott pedig alapból közepes játékosok táltosodnak meg és gázolnak át mindenkin. Ami meglepő, hogy a Juventus botlott az elmúlt két meccsen (pedig támogatják őket rendesen) így az Inter-Atalanta duó vérszemet kaphat és még lehet egy izgalmas hajrá. Persze nem a szívünk csücske az Atalanta, de az a szakmai munka ami ott folyik és a járvány által (a focitól nem függetlenül) legdurvábban sújtott Bergamo szerintem nagyon megérdemelné a Scudettot. A kiesés gondolatát talán a Brescia szokta meg leginkább a lemaradt SPAL mellett, míg a Lecce és a Genoa hatalmas küzdelmet folytat a bennmaradásért.
A következő ellenfelünk ezen a skálán az a Hellas Verona amely készülhetett volna akár kisebb csodára is, megcélozva az EL helyeket, de láthatóan nem pörögtek rá annyira. Eddig egyszer tudtak nyerni, többnyire döntetlenekkel lavíroznak a középmezőny kellemes lagymatagságában. Reméljük így még egy felpörgető győzelmet arathat majd ellenük a Roma. Fonseca azért egy nehéz meccsre készül, dicsérte a Hellast. Jól tartják meg és hozzák fel a labdát. Ők jobban megérezték a sok meccset, 5 sérültjük van, főleg elől lehet jelentős Pazzini és Borini hiánya. Reméljük az új, 3 védős rendszerünk tehát újra le tud hozni egy meccset kapott gól nélkül és kellő stabilitást nyújt majd a támadásokhoz. Emlékeim szerint amikor ősszel jobban teljesített a csapat a rengeteg sérült mellett, akkor is vagy 3 védős felállásban játszottunk, vagy Mancini volt a középpályán, tehát úgy tűnik, hogy a csapatnak és Fonseca taktikájának kell 3 belső ember a pályára.
Elől pedig egyre inkább formába lendül a csapat, ha a fejlődést nézzük akkor kifejezetten biztatóak az előjelek, így jó eséllyel tudjuk megtartani az ötödik helyet és készülni az augusztusi EL kupára, amit ha valóban priorizál a csapat akkor még kifejezetten izgalmas is lehet. Közben ennek is kisorsolták az „ágait”, elsőre a Sevilla ami adott és nem tűnik túl könnyűnek a felhozatal, de 1-1 meccsen fog eldőlni minden, így jó lenne még nyárra egy kis futball-izgalom ha már a bajnokságban nincsenek túl nagy (siker)élmények.