Ranieri az Inter ellen

Nem sokkal azután, hogy a Sampdoriával találkozott Ranieri a Roma padján, ezúttal az Inter lesz az ellenfél, mondhatni  a múltat éljük újra. Habár mindkét klubbal szemben bőven van mit törleszteni, sokat változott a helyzet 2010 óta.  Most szerényebb célokért küzdünk, jelesül a BL indulásért.  Ehhez a következő lépés minimum egy pontszerzés, de inkább győzelem az Inter vendégeként a Meazzában. A minőséget tekintve kevésbé lesz rangadó, mint régen, viszont a tét most is nagy.

Képtalálat a következőre: „inter roma”

Túl vagyunk két igazán Ranieris győzelmen, és zajlik a körülöttünk elhelyezkedő csapatok élete is. Nem mindig nekünk kedvező eredmény született, de legalább a Lazio és az Atalanta előtt van egy minimális előnyünk. Bevallom, az egy hónappal ezelőtti milánói derbi előtt azt gondoltam, hogy a Milan mostanra viszonylag simán a harmadik helyen fog állni, mi meg az Interrel küzdünk a negyedik helyért. Ehhez képest éppen fordítva alakult, és azóta az Inter sorsa alakul zökkenőmentesebben, habár teljesen még ők se lehetnek nyugodtak.

Spalletti aligha erről álmodott, amikor végre lépett egy szintet olaszországi pályafutásában, és aláírt a három nagy egyikéhez. Persze ha nem is sikerült elkapnia az Inter legfényesebb korszakát, már a római nyilatkozataiból is kiviláglott, hogy szeretne egy olyan csapat padján ülni, amelyiket jobban tisztelnek a játékvezetők. Viszont mára már egyértelmű, hogy ez a faktor önmagában nem elég a sikerhez az Internél, mostanra már igencsak kifelé lóg a szekere rúdja, hetek óta találgatják az utódját – itt is versenyt fut az Inter és a Roma, de erről majd később. Nem gondolom, hogy kizárólag az ő hibája lenne, de valóban úgy tűnik, hogy ez a keret ettől többre lenne hivatott. Dehát ember legyen a talpán, aki ennyi év fejetlenség után, a folyamatos balhék között rendet tesz a milánóiaknál. Talán majd Marottával sikerül.

Spalletti emlékezetes távozása óta nem sok sikerélményünk volt az Inter ellen.  Az ő utolsó idényében oda-vissza vertük Icardiékat, azóta viszont két döntetlen és egy érdekes körülmények között elszenvedett 1-3-as vereség a mérleg.  Ha már Icardi, szerencsére sikerült kibékülni a két félnek, így szombaton várhatóan kezd az argentin. Az ő mellőzése nem segített Spalletti amúgy sem rózsás helyzetén, úgy tűnik, a csapat erős karaktereivel nemcsak Rómában akad gondja egykori mesterünknek.

Kapcsolódó kép
Ranieri még sosem veszített Spalletti ellen, három győzelem és egy döntetlen a mérlege.

Az Inter a tabellán a senki földjén tartózkodik, van még némi esélyük a második helyre, de egy kicsit kevesebb, mint arra, hogy kicsúsznak a négyből. Elnézve a két csapat helyzetét, nem valószínű, hogy felesleges kockázatot vállalna bármelyik fél, Spalletti nem az a típusú edző, aki ajtóstól rontana a házba, amikor nem szükséges, Ranieri meg Ranieri, nézzük meg az utolsó két meccsünket. Az Inter azonban játszik még a Napolival és a Juventus-szal is, és ugyan túl nagy tétje már nem lesz a két ellenfél számára, a Milan és a Roma sorsolása is könnyebbnek tűnik a szezon hátralévő részében, szóval észnél kell lennünk.

Sajnos nagyon rossz hír, hogy De Rossira nem számíthatunk, amíg a pályán volt, a legjobbak közé tartozott az Udinese ellen is. Pellegrini kezdése azonban már benne van a pakliban, és az sem kizárt, hogy Ündert is végig a pályán láthatjuk majd. Erre akkor van esély, ha Schick és Dzeko közül csak egyikük lesz a kezdőben, ez pedig alighanem az Inter által is figyelemmel kísért bosnyák lesz. D e Vrij és Skriniar mellett több esélyünk is lenne vele, mint a kapura nem igazán veszélyes Schickkel.

Már lerágott csont, hogy mennyire fontos a BL, de a hírek szerint a héten felvettük a kapcsolatot Contéval, akit Totti személyesen szeretne a Roma padján látni jövőre. Ő maga lenyilatkozta, hogy jövőre leül egy kispadra, egy olyan csapatéra, amelyiknek a koncepciója meggyőzi majd. Én a magam részéről egyrészt megbízom Totti véleményében, és már túl is vagyok a Conte múltjából adódó ellenérzéseken, ha a Roma szeretne szintet lépni, egy olyan edző kell, aki győztes típus, nem pedig olyan, akivel megint legfeljebb egy ezüstéremben reménykedhetünk. Ehhez viszont fontos lenne fentmaradni azon a hullámon, amit a két kapott gól nélküli győzelem okozott, hogy egy olyan jövőképet vázolhassunk fel, ami megfelel egy ilyen edzőnek.