Harmadik győzelem zsinórban

A Roma 2-0-ra győzött idegenben az Udinese ellen, Ünder és Perotti góljaival.

Tovább folytatódik a bajnokságunk Ünder jegyében, a fiatal török a negyedik gólját szerezte az elmúlt 3 meccsen, illetve volt egy gólpassza is és lassan talán kijelenthetjük, hogy ez a Monchi mégsem akkora hülye, mint amekkorának egyesek beállították. Így álltak fel a csapatok:

UDINESE (3-5-1-1): Bizarri; Samir, Danilo, Stryger; Widmer, Barak, Behrami (62’Jankto), Fofana, Adnan (79’Balic); de Paul; Perica (77’Maxi Lopez).

ROMA (4-3-3): Alisson; Florenzi, Manolas, Fazio, Juan Jesus; Pellegrini, De Rossi (75’Strootman), Nainggolan; Cengiz (86’Defrel), Dzeko, El Shaarawy (69’Perotti).

Láthatjuk, hogy Di Francesco alaposan megkavarta a csapatot, a múlt héten a Benevento ellen győztes csapathoz képest, Juan Jesus, De Rossi, El Shaarawy és Pellegrini beállításával. Érdekes lesz majd megnézni a hétközi BL meccs kezdőjét, hogy mennyire szólt ez a mai meccs a Sahtar elleni felkészülésről. Én 4-3-3-nak neveztem a felállást, de nevezhetnénk nyugodtan 4-2-3-1-nek is, bár nehéz lenne eldönteni, hogy az egyes játékosok melyik poszton töltöttek több időt.

Az első félidőben elég magas ütemben játszottak a csapatok, de sajnos el kell mondani, hogy a Roma nem játszott igazán jól. Inkább a Roma irányította a játékot, ez valamilyen szinten elvárható volt, viszont elég kevés veszélyt sikerült kialakítani. Az Udinese legnagyobb helyzete a 7. percben volt, amikor Juan Jesus szerencsétlen hazaadása helyzetbe hozta Pericát, de szerencsére Alisson óriásit mentett lábbal, a brazil ma is tanári teljesítményt nyújtott. Ki kell emelni Alisson játékát lábbal, mostanában azt láthatjuk, hogy a védőink nagyon gyakran támaszkodnak Alissonra, sokszor bevonják a játékba és a brazil ma sem okozott csalódást, hibátlanul játszott.

A 24. percben jött Ünder, aki kicselezett mindenkit az Udinese tizenhatosában és megeresztett egy ballábas lövést, amit Bizzarrinak kellett védenie. Hat perccel később Nainggolan megverte baloldalt Widmert és betette a labdát El Shaarawy-nak, akinek a lövése csak centikkel, de sajnos elkerülte a kaput.

Nem is kéne mást kiemelni az első félidőből, de a 12. percben volt még egy epizód, aminél a bíróké lett a főszerep, amikor Ali Adnan kézzel ért a labdába a tizenhatoson belül, de elég érthetetlen módon a játékvezetők nem adtak büntetőt, pedig a visszajátszásokat nézve elég egyértelmű kezezésnek tűnt. Érdemes megjegyezni, hogy Di Bello bíró úr csak a fülesén keresztül konzultált a VAR asszisztensével, még arra se volt hajlandó, hogy visszanézze az esetet.

A szünetben nem történtek cserék és az Udinese azonnal veszélyes volt az 52. percben De Paullal, egy bedobás után, de Alisson megint jól jött ki. A Roma valamivel jobban játszott, elég sok helyet hagyott az Udinese védelme, de a támadások valahogy mindig elakadt az Udinese kapuja előtt. Például a 61. percben Dzeko tök egyedül kialakított magának egy ígéretes helyzetet, de a befejezése nagyon gyengére sikerült.

A 69. percben megkezdődtek a cserék, a szokásos Perotti-El Shaarawy cserével, meg kell jegyezni, hogy Schick ma sem játszott, pedig Dzeko nem volt a legjobb formában, nem tűnt elég konkrétnak. Valójában a bosnyák meccse elég érdekes volt, rengeteget lépett vissza, irányítót játszani, ami egyáltalán nem lenne baj, viszont néha így elég üresen maradt az ellenfél tizenhatosa.

Aztán a 70. percben jött Ünder és eldöntötte a meccset: az ellenfél tizenhatosa előtt átvette De Rossi passzát, bejátszotta magát a kapu elé és ballal megeresztett egy irgalmatlan erejű bombát, ami védhetetlenül csapódott a tehetetlen Bizzarri kapujába.

Most azért is meg kell dicsérni a Rómát, amiért a vezetés megszerzése után nem engedett ki, nem esett vissza, ahogy korábban már annyiszor láthattuk. Ettől függetlenül az Udinese ki is egyenlíthetett volna, amikor a 81. percben De Paul megverte az időközben beállt Strootmant, de Alisson megint kivédte az argentin lövését.

Defrel is beállt a 86. percben, Ünder helyére és a török bezsebelhette a Dacia Arena közönségének az elismerő tapsát. A meccset a 91. percben Perotti zárta le végleg Nainggolan passza után, az argentin egyedül találta magát az ellenfél tizenhatosában és nem hibázta el a befejezést.

Tehát öröm és boldogság, egy nehéz pályáról hoztuk el a három pontot. Sajnos nem kéne elhinni, hogy minden rendben van, összességében a csapat ma sem játszott túl jól, óriási hibákat is láthattunk. De őrültség lenne nem elismerni a csapat teljesítményét, úgy nyertünk, hogy nagyon keveset kockáztattunk, lehet, hogy a Rómának nem volt túl sok helyzete, de akkor mit kéne mondania az Udinesének? Nekik tényleg szinte nulla helyzetük volt.

Ki kell emelni Alissont, a brazil egyre jobban játszik és lassan elfogynak a jelzők, hogy leírjuk a teljesítményét. A másik akit ki kell emelni az természetesen Cengiz Ünder. Állítólag még mindig nem tud olaszul, de a góljai beszélnek helyette. De felejtsük el a mai gólját, amivel szerintem megnyerte nekünk a meccset, már a gól előtt is a legjobb és a legaktívabb volt a pályán. Emlékeztek például az ollózására? Nem találta el a kaput, mert nagyon rossz, kiszorított szögben volt, de nem is emlékszem pontosan, hogy mikor láttam ilyesmit utoljára Roma játékostól, talán Florenzitől 1-2 évvel ezelőtt.

Kéretik megfigyelni az Udinese játékosok rémült tekintetét.

Ráadásul mindenhonnan csak dicséreteket lehet hallani, például a mai meccs utáni interjúban, a másik gól szerzője, Diego Perotti is agyondicsérte a “kis törököt”. Nagyon fontos jelnek tartom, hogy nem annyira a játékost, hanem elsősorban az embert dicsérte, Perotti elmondása szerint, Ünder egy nagyon szerény, udvarias és végtelenül szorgalmas srác, akit mindenki szeret és mind nagyon örülnek a góljainak.

Szóval örüljünk a három pontnak és az ideiglenes harmadik helynek, a héten következik az első meccsünk a BL párharcból a Sahtar ellen, majd jön egy pár elég nehéz ellenfél a bajnokságban is és talán majd ezután az újabb sorozat után kiderül, hogy mennyire másztunk ki a válságból. Addig is forza Roma mindenkinek!