Péntek, kilenc óra, Blaha. Egy novemberi, hideg, kissé esős este, az emberek mennének szórakozni a körút egy kellemesebb pontjára, vagy rosszabb esetben még csak haza a munkából. A villamos persze épp kivett 10 perc szünetet, így már magán a peronon elviselhetetlenné kezd válni a tömeg. Szórakozásomra egy olasz pár beszélgetésének kihallgatását szemeltem ki nyelvgyakorlás céljából. Mindössze pár perc kellett, hogy eljussunk a „mit csinálunk holnap” témáig, ami nem tartott sokáig, azonnal jött a felismerés, hogy „ja persze…Derby!”.
Nem is véletlen a készülődés, hiszen amellett, hogy mindig kiemelt esemény egy városi összecsapás egy (olasz) csapat szezonjában, most két, talán kicsit meglepetésre az élre törő együttes csatája lesz a 2017/18-as szezon Roma-Lazio-ja.
A negyedik és ötödik helyen tanyázó csapatokat mindössze egy pont választja el egymástól, 4-5 pedig az első helytől úgy, hogy egy meccsel kevesebbet játszottak. Így aki nyer az nagyot nyerhet, míg a vesztes csapat kapaszkodhat tovább az élmezőnyhöz, amit az is segíthet akár, hogy Napoli-Milan, Sampdoria-Juventus és Inter-Atalanta is lesz még a fordulóban ami bőven nézve lefedi az összes riválist így nekik sem lesz könnyű dolguk
A két csapat játékosai közül jó páran részt vettek az elmúlt két hét válogatott meccseiben. A többség számára laza barátságos meccsek voltak, de az olaszok, név szerint Immobile, Parolo, tőlünk pedig De Rossi, El Shaarawy és Florenzi az olasz válogatott 60 éves mélypontjának elérésének a részesei lehettek, a Svédország elleni kiesésben. Mindegyik játékos játszott is többet-kevesebbet, ami persze a sérültek listájának találgatását eredményezi. Nálunk szerencsére „csak” a (sajnos) megszokott Karsdorp-Schick(!?) páros hiányzik, míg az unokatesóéknál a nagy aggodalom most, hogy a 11 meccsen 14 gólt szerző (és még 9 gólpasszt kiosztó) Immobile állapota. Abban bíznak, hogy fog tudni játszani… én egy pillanatig sem kételkedek ebben, szerintem ott lesz a pályán. Nálunk a nagy öröm Nainggolan felépülése volt, aki a belga válogatott edzésén sérült meg majd tért vissza Rómába. A keretbe bekerült, de hogy kezdeni tud-e azt már nem tudhatjuk biztosra, majd a meccs előtt dől el.
Egy derby előtt amúgy sincs túl sok értelme aktuális formákról csevegni, ráadásul ha még egy válogatott szünet is volt előtte akkor aztán ez tényleg semmit nem ér. Fontos lesz azonban a két edző munkája, akik nagyon meghatározóak csapatukon belül. Tavaly Inzaghi elérte, hogy elegem legyen abból az emberből aki megkedveltette velem a Roma-n keresztül a focit, bő 10 éve. Most alig várom, hogy Di Francesco, egy másik fiatal olasz edzőtehetség visszavágjon ezért és visszaszerezze csapatunk vezető szerepét az olasz fővárosban. Nem fogom elbízni magam és végig pattanásig feszülő idegekkel fogom nézni a meccset, így egyáltalán nem mondhatom azt, hogy optimista vagyok, mert túl sokat veszíthetünk, túl nagy a nyomás. De az biztos, hogy a pályaválasztás és az eddigi szezonunk, Conte és a Chelsea valamint a Fiorentina magabiztos legyőzése azt mutatják, hogy képesek vagyunk bárkit megverni. Azonban a Lazio egy 6 meccses győzelmi szériával érkezik, amiben sok kis csapat mellett a Juventus is ott van.
Nem fog sok szeretetet kapni a vendégektől, az biztos. Én viszont nagyon szeretném látni ünnepelni, lehetőleg közben és a végén is.
Teljesen kiszámíthatatlan tehát, hogy mi várható (legalábbis eredmény terén. Azért az meglepne, ha nem egy kemény, szó szoros értelmében vett labda-rúgást ritkán tartalmazó, túlfűtött találkozó lenne, ahol az egyetlen biztos vesztes a bíró (és családtagjai)). Nagyon rég volt utoljára ilyen, hogy két ilyen erős római csapat nézhetett farkasszemet egymással (abban tuti jobbak vagyunk mondjuk) és ekkora lenne a tét. 18:00-tól tehát a DigiSport1 vagy az adott stream elé szögezve egy valószínűleg már-már egészségkárosítóan izgalmas Derby della Capitale-t szurkolhatunk végig. FORZA ROMA!