A Roma 2-1-re elverte a másodosztályú Cesenát és bejutott az olasz kupa elődöntőjébe.
Szenvedés. Minden szempontból szenvedés. Egy rossz szavunk se lehetett volna ha az első félidő végén a Cesena két góllal vezetett volna. De Alisson nem így gondolta, kétszer is megmentette a csapatot egy csúfos eredménytől, ami valljuk be, teljesen megérdemelt lett volna.
Ezek voltak a kezdők:
ROMA (3-4-2-1): 19 Alisson; 2 Rudiger, 44 Manolas, 3 Juan Jesus (46′ Nainggolan); 13 Peres, 5 Paredes, 6 Strootman, 21 Mario Rui; 8 Perotti (20′ Dzeko), 92 El Shaarawy (82′ Emerson); 10 Totti
CESENA (3-5-2): 1 Agliardi; 16 Rigione, 2 Perticone, 27 Ligi; 14 Balzano, 23 Kone, 24 Vitale, 5 Laribi (57′ Garritano), 33 Renzetti; 10 Ciano (73′ Cocco), 9 Rodriguez (85′ Panico)
Spalletti nem volt nyugodt
A várakozásoknak megfelelően Spalletti mester a kezdőbe tette Tottit és Perottit, viszont kimaradt Dzeko. A frissen igazolt Grenier pedig a lelátón foglalt helyet, mert nem érkezett meg a transfer Franciaországból (???), de állítólag a következő bajnokira már bevethető lesz. Így egyfajta 3-4-3-al álltunk fel, szemben a Cesena 3-5-2-jével. És az elején minden szépen indult, tíz perc sem telt el, amikor Rüdiger passza után El Shaarawy lövését kellett védenie Agliardinak, majd Manolas szép lövése ment kevéssel mellé.
Aztán a 17. percben Perotti összeszedett egy izomsérülést és a helyére beállt Dzeko, egyfajta 4-2-3-1 alakult ki, Tottival a bosnyák mögött. De mindeközben a Roma játéka lassú és kiszámítható lett, ahogy teltek a percek, egyre inkább a Rómának kellett izgulnia, a Cesena játszotta a focit és ők alakították ki a helyzeteket.
Perotti összeszedett egy helyre kis izomsérülést
A 22. percben Strootman majdnem összehozott egy öngólt, amikor rosszul ért bele Rigione lövésébe, kicsivel később pedig Kone majdnem gólt is szerzett, de a lövése szerencsére a kapufa külső szélét találta el. Ekkor szinte már csak a Cesena volt a pályán, Spalletti hiába ordibált a partvonalról, a Roma nem tudta átvenni az irányítást. Totti megpróbálta megoldani a meccset, egy szép keresztlabdával Dzekónak, de a bosnyák a keresztléc fölé lőtt.
Totti nem tudta felébreszteni a Rómát, a Cesena és főleg Alisson percei jöttek, a brazil kapusunk kétszer is „megmentette a hazát”, először szögletre ütötte Rodríguez fejesét, majd egy óriási kijövetellel megállította a kapura törő spanyolt, aki Manolas hibája után került helyzetbe.
Alisson párszor megmentett minket
Miután Alissonnak köszönhetően döntetlennel zártuk a félidőt, a szünetben Spalletti mester átszabta a csapatot, Juan Jesus helyett jött Nainggolan és az eredmény nem maradt el. Először a Ninja „bekopogott” egy szép távoli lövéssel, majd felébredt Dzeko, a bosnyák először kevéssel csavarta a kapu mellé a labdát, majd kihagyott egy szép nagy kövér ziccert, végül pedig a 68. percben megszerezte a vezetést, egy El Shaarawy és Nainggolan közötti szép összjáték végén.
Dzeko megint gólt lőtt
Tehát 1-0-ra vezettünk és már azt hihettük volna, hogy sínen vagyunk, de sajnos megint jött egy vonat. Először Garritano vetődött egy szépet a tizenhatosunkba Manolas mellett, de szerencsére a bírók nem ették meg és egy sárga lappal díjazták a produkciót. Viszont még 5 perc is alig telt el a vezető gólunk után, amikor egy beadásnál Alisson és Manolas egymásnak ütköztek a tizenhatosunk kellős közepén, így a labda ott maradt az érkező Garritano előtt, aki természetesen nem hibázott és megszerezte a Cesena egyenlítő gólját, mert szerencse, jól szervezett védelem, tudatos összjáték és sok-sok szerencse…
El Sha sokat küzdött, de sajnos nem sok eredménnyel
Szóval kezdhettünk mindent elölről, de sajnos enyhén fogalmazva se voltunk túl eredményesek, a legveszélyesebb helyzetünk egy elég távoli Totti szabadrúgás volt, amit a szokásos Agliardi szögletre védett.
Amikor már mindenki beletörődött, hogy jön a hosszabbítás és sokan azon kezdtek gondolkozni, hogy ki fogja majd rúgni a tizenegyeseket, a hosszabbítás legeslegutolsó másodperceiben, Agliardi gondolt egy merészet és elcsapta Strootmant a tizenhatos közepén: tizenegyes. A büntetőt természetesen Totti vállalta el, ő pedig most sem hibázott, gól és 2-1 ide. Ez volt a Capitano 323-ik gólja a Rómával, ezek már olyan számok, amiket a hagyományos keretek között nem is lehet értelmezni. Döbbenetes! Még volt idő egy középkezdésre, amit után le is fújták a meccset és hihetetlen, de továbbjutottunk.
„Un capitano! C’é solo un capitano! Un capitano, c’é solo un capitano…” (a Guantanamera zenéjére)
De az eredményen kívül most tényleg nincs sok minden aminek örülhetnénk. Manolas tragikomikus produkciót nyújtott, mintha csak igazolni akarta volna Spalletti korábbi nyilatkozatát, miszerint az átigazolási időszak rosszul hat a játékosokra és tényleg, kész csoda, hogy nem lett nagyobb baj a görög mai ténykedései után. Mario Rui is csalódást okozott, a védekező fázisban még elment volna, de a támadó játéka siralmasra sikerült, nem volt egy értelmes beadása sem. Paredes is alulmúlta önmagát, nem találta sem a csapattársakat, sem a labdát, sem a játék ritmusát.
Jobbal, ballal… Van akinek tökmindegy.
A szokásos Tottin kívül, én csak Nainggolant és Dzekót menteném fel a mai szörnyűség után. A Ninja egy „állat”, ha ő nem lenne nem tudom mit csinálnánk, de szinte biztos, hogy nem tartanánk itt. A bosnyák meg gólt lőtt, megint, pedig a csapattársak ritkán segítették, többnyire egyedül kellett kiharcolnia a helyzeteket. Ja és Alissonról se feledkezzünk meg, ha nincs a brazil, akkor most nem nagyon lenne minek örülni, a Cesena góljáról meg Manolast kéne megkérdezni, hogy hova is szeretne inkább igazolni, Milánóba, vagy az angol bajnokságba. Már ha egyáltalán kell még valakinek a mai produkciója után.
Jól jön a Totti a háznál
Szóval valahogy nyertünk és most készülhetünk két extra derbire a „pizsama-kék unokatesók” ellen, amikkel kapcsolatban egyet kell értenem a Capitanoval, aki melankolikusan csak annyit mondott a Lazio elleni meccsekről, hogy „jobb lett volna az Interrel játszani”. De nem baj, megyünk az elődöntőbe és reméljük, hogy a mainál sokkal jobb produkcióval fogunk előrukkolni.