Vasárnap két szép győzelem után az Olimpicoba a Sassuolo érkezett, de a Roma sajnos csak a második félidőre jelent meg igazán. Addigra viszont két gólos és egy emberes hátrányba kerültünk és ezt már nem sikerült korrigálni a második játékrészben. Egy jó ideje ez volt az egyik legfrusztrálóbb mérkőzés amit láttam, a csapat ásott magának egy gödröt, belefeküdt, Fabbri játékvezető pedig óriási hiba-koszorúkat helyezett rá miközben a Sassuolo eltemetett minket. Remélhetőleg Spanyolországban sikerül odafigyelni és megőrizni az első meccsen magabiztosan kiharcolt két gólos előnyt.
Sok hiányzóval kezdtük a vasárnapi meccset és még Dybala is kapott egy kis pihenőt. Ennek ellenére egészen más meccs lehetett volna a vasárnap esti program ha egy az egyben Wijnaldum elég éles és nem párszáz perc játék van a lábában az elmúlt egy évben, mert hatalmas ziccert lőtt a kapusba. Ezután jött egy eladott labda és az első Sassuolo gól, aztán Spinazzola kapott egy kötényt, majd miközben könnyeit törölgötte Berardi az összes lepattanót összeszedte és végül lepasszolta Laurentie-nek, az első gól szerzőjének, aki meg is duplázta a vezetést. Ezután Zalewski megszerezte első felnőtt gólját, de a félidő legvégén jött a feketeleves. Berardi csúszott egy beadásra amit Patricio megfogott. Főldön fekve kétszer-háromszor belerúgott a fölötte álló Kumbullaba, akinek erre eldurrant az agya és megrúgta/letaposta a földön fekvő ellenfelet. Néztem az ismétlést, gondoltam magamban, hogy na két idióta jól megtalálta egymást, ez akkor két piros lesz. De nem, a VAR azt valahogy nem vette észre, hogy Berardi is rúgott, csak az albán kapott pirosat és a bíró még úgy is döntött, hogy ezért tizenegyes is jár, hiába pihent Rui kezében a labda és ugye a piros-tizi kombó sem divat már a dupla büntetés elkerülése miatt. Így lett tehát két gólos a hátrány, Kumbulla pedig teperhet ha valaha Mourinhonál játszani akar, mert eddig sem volt nagy kedvence, de ezzel közvetlen Berardi után önmagát is tökönrúgta.
Fabbri játékvezetőnek és a VAR-nak ez volt a meccset befolyásoló leglátványosabb hibája, de elmaradt egy tizenegyes a meccs elején amikor tisztán a védő kezéről vágódott le El Shaarawy lövése (itt megint csendben maradt a VAR is akinek a feladata lett volna ezt visszanézni). Ezután rögtön Smalling kapott egy nevetséges sárgát, olyan kezezésért amit nem is szoktak befújni (a testéről pattant a kezére a védőnek) majd egy ugyanilyennél már elmaradt a sárga. Nekem a kedvencem az volt amikor Matic egy teljesen tiszta becsúszására szabadrúgás és sárga volt a reakciója, ott már az angol kommentátorok sem nagyon bírták, hogy itt mi történik. Utána még „aranyos” volt, hogy a mérkőzésen Rui Patricio-t figyelmeztette egyedül, hogy ne húzza az időt, ami jól mutatja Fabbri hozzáállását aznap. Nyilván első sorban a védelmi hibáinkkal, Wijnaldum kihagyott helyzetével foglalkozzon a csapat, de én szerintem Rocchi torinói „mesterhármasa” óta nem láttam ennyire ellenséges és rossz játékvezetést Roma meccsen. Ilyen ellenszélben még akkor is nehéz nyerni ha a védelmünk ébren van és Kumbulla tapasztaltabb és nem ül fel az aljas provokációnak (hanem mondjuk inkább pont hogy kiharcol ennek köszönhetően egy sárgát/pirosat az ellenfélnek)
Volt azonban még egy félidő és Dybala aki beállt rögtön be is köszönt egy fantasztikus góllal. Ezután próbálkozott a Roma, de leginkább a kontrázó Sassuolo előtt nyíltak nagy lehetőségek, egyet ki is használtak. Wijnaldum még a végén szépítette meccs eleji hibáját és szépen befejezett egy ziccert, de ezután már csak 2 perc volt, maradt 3-4 az eredmény. Egyetlen szerencsénk hogy gyakorlatilag minden versenytársunk is hibázott úgyhogy a közelgő római derbyn úgyanúgy van esélyünk egy győzelemmel BL helyre visszaugrani.
Térjünk át az európai kupákra, ahol megjegyezném, hogy minden olasz BL csapat továbbjutott így több mint 15 éve például két milánói együttes van a negyeddöntőben és ott van mellettük a most már nem is annyira titkos esélyesként emlegetett Napoli is. Emellett az EL-EKL duóban szintén sikerrel vette az első körét a maradék négy olasz együttes és azóta is csak a Lazio gyűjtötte be az első olasz vereséget az Alkmaar ellen. Számomra ez olyan szempontból meglepetés, hogy a folyamatosan botladozó csapatokról az olasz bajnokságon belül azt gondoltam, hogy igazán senki nem jó, aztán lehet, hogy kiderül hogy nem csak a bajnokság izgalmas, de a nemzetközi porondon is versenyképesek ezek a csapatok. Majd kiderül, hogy tavalyhoz hasonlóan lesz-e olasz siker idén is, nekünk például ehhez a két gólos vezetést kell megőrizni majd Baszkföldön, San Sebastian városában. Az első meccs számomra meglepően sima volt, nagyon jól érvényesítette az akaratát Mourinho és csapata úgyhogy komoly reményeim vannak, hogy ez a visszavágón is sikerül ami minden bizonnyal egy szinte nézhetetlen 0-0-s meccset jelentene. A Sociedad biztos jóval agresszívabb lesz hátrányban és otthon, erre készül Mourinho is, kíváncsi vagyok, hogy visszaáll majd inkább és bízik a kontrákban, vagy esetleg kitalál valami mást hogy meglepje az ellenfelet. Mindenesetre ilyen helyzetből jó lenne a lehetőségekhez mérten nyugodt körülmények között kiharcolni a továbbjutást és tenni egy szép nagy lépést a budapesti EL döntő felé.