Nápolyi után pármai sonka

A Roma kikapott 2-1-re Nápolyban. Callejón a második félidő elején szerzett vezetést a Napolinak, pár perccel később Mkhitaryan kiegyenlített, de Insigne beállította a végeredményt a mérkőzés vége felé.

Az Udinese elleni fiaskó után, Fonseca mester alaposan megkeverte a csapatot, a középpályára visszatértek Pellegrini és Veretout, az eltiltásuk után. Illetve visszatért a kezdőbe Pau López és a második félidőben beállt Zaniolo is, a hosszú sérülése után. Így álltak fel a csapatok:

NAPOLI (4-3-3): Meret; Di Lorenzo, Manolas (63’Maksimovic), Koulibaly, Mario Rui; Fabian (85’Elmas), Demme (70’Lobotka), Zielinski; Callejon (70’Lozano), Milik (63’Mertens), Insigne.

ROMA (3-4-2-1): Pau Lopez; Mancini, Smalling (30’Fazio), Ibanez; Zappacosta, Pellegrini (76’Cristante), Veretout, Spinazzola; Kluivert (66’Zaniolo), Mkhitaryan; Dzeko.

Az Udinese ellen látott gyalázatos, kritikán aluli teljesítmény után, a Roma Nápolyban tényleg sokkal jobban játszott. De sajnos ez a viszonylag látványos formajavulás nem volt elég a Napoli ellen. Végig a Napoli volt a jobb! Többnyire ők irányították a játékot, ők alakították ki a helyzeteket, a Rómának is voltak momentumai, de távolról sem annyi mint a Napolinak.

Azt írtam a Roma felállásához, hogy 3-4-2-1, de beszélhetnénk 3-5-2-ről is. A lényeg, az újítás a meccsen, a 3/5 védős felállás volt. A 3 középső védő előtt, a két terzino, Zappacosta és Spinazzola kihúzódtak a szélekre, középen Veretout, Pellegrini és többnyire Mkhitaryan alkották a középpályát, elől pedig Dzeko és Kluivert kerülgették egymást. Ez végső soron működött is, több mint 80 percen át ellenálltunk a Napolinak, bár ehhez kellett némi szerencse és egy remek formában lévő Pau López is.

Eleinte a Napoli fellépő középpályásai, Fabian Ruiz és Zielinski okozták a legtöbb gondot, többször is sikerült nekik megkerülni a védőinket és helyzetbe kerülni, de Pau López kétszer is csodát tett és valahogy megállította őket. Római oldalon Dzeko, aki gyakran inkább irányítót játszott, Pellegrinit indította, de a római szép lövése szögletre pattant Manolasról, mondhatnánk fenékbe lőtte a görögöt.

Közben azért voltak spontán hibák is a Roma védelmében, ebben most kivételesen Smalling járt az élen, aki “remek labdát adott” Insignének, nem sokon múlott, hogy Callejón nem szerzett gólt abból az akcióból. Az angol félóra játék után le is sérült, összeszedett egy izomsérülést, Fazio állt be a helyére. Talán nem véletlen a formaromlás és a sérülés, Smalling volt az, aki mindig játszott, akit sosem pihentetett Fonseca.

A Napoli bal oldalán pedig egy másik volt játékosunk, Mario Rui okozott nekünk gondokat, gyakorlatilag az egész meccsen. A portugál valahogy mindig megtalálta a módját, hogy komoly károkat okozzon, az egyik beadásából Milik telibe találta a keresztlécet, a kipattanó labdát pedig Callejónnak szerencsére nem sikerült az üres kapuba fejelnie. Mázlink volt! Amikor pedig nem volt mázlink, akkor Pau López védett nagyokat, mint például Milik egy másik lövésénél.

A Roma legnagyobb helyzetét Spinazzola alakította ki, bal oldalról betört a Napoli tizenhatosába és áttette a labdát jobbra Zappacostának, ő nagy nehezen visszatette középre Pellegrininek, csak sajnos egyik passz sem volt túl pontos és hiába lőtt a római nagyon kecsegtető pozícióból, a lövése nem találta el a kaput. Teljesen mellékes, de Spinazzola volt az egyik legjobb a Rómában. Tudjátok, ő az, aki az Inter szerint “nem volt alkalmas” focistának. Egyébként a meccsen ott volt Politano is, végig ott csücsült a Napoli kispadján. Ennyit arról, hogy ki mire alkalmas!

A második félidőben is folytatódtak a problémák, megint a Napoli bal oldala okozta a legtöbb gondot, Insignével, Zielinskivel, de főleg Mario Ruival.  Az 55-ik percben, a portugál beadásából, Callejón megelőzte Ibañezt és megszerezte a Napoli vezető gólját, ezúttal már Pau López se tudott segíteni, pedig a spanyol majdnem kivédte ezt is.

A Napoli ekkor nagyon magabiztosnak tűnt, talán túl magabiztosak is voltak és ezt használta ki Mkhitaryan. Alig 5 perccel a Napoli gólja után, Dzeko remek labdát adott az örménynek, aki egy távoli pontos lövéssel gyönyörű gólt szerzett és kiegyenlítette a meccset.

Lassan fáradtak és megnyúltak a csapatok, jöttek a cserék és megünnepelhettük Nicoló Zaniolo visszatérését, a hosszú sérülése után. De miközben fáradtak a csapatok, a Roma védelme se volt már annyira éles és Insigne a 82-ik percben megszerezte a Napoli második gólját. A bal szélről húzódott középre és egy gyönyörű lövéssel a kapuba csavarta a labdát. A Roma már nem tudott egyenlíteni, Pau López még kivédte az időközben beállt “Húgyos” Mertens próbálkozását, ő legalább ne örüljön és véget ért a meccs a Roma újabb vereségével.

Nem az a baj, hogy kikaptunk. Pontosabban fogalmazva, a Napoli ellen, Nápolyban, ki lehet kapni 2-1-re. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy korábban kikaptunk egy meglehetősen szürke Milantól (és elnézést a milanista szurkolóktól), illetve, hogy gyalázatosan leszerepeltünk a kiesés ellen küzdő Udinese ellen. Így már ez volt zsinórban a harmadik vereségünk! Amióta újra kezdődött a bajnokság, azóta van 1 győzelmünk és 3 vereségünk! Ez a mérleg nem elfogadható!

Nem igazán értettem Zaniolo beállítását sem. Ez egy rangadó volt, ugye? Akkor biztos, hogy most kellett Zaniolót visszaküldeni? Evidens, hogy a “kisgyerek” még nincs formában, hogyan is lehetett volna? Akkor miért kellett őt “bedobni a mélyvízbe”? Valaki komolyan azt hitte, hogy a keresztszalag szakadásból visszatérő Zaniolo fogja megverni Koulibalyt és a barátait? Esetleg úgy gondolták, hogy Zaniolo, bő félévnyi kihagyás után, oda tudja tenni azt a munkát a védekezésben, amit a mégoly középszerű Kluivert? Hát persze hogy nem! Talán nem ezen múlott, de számomra olyan volt Zaniolo beállítása, mintha feladtuk volna ezt a meccset.

Ja és végképp teljesen mellékes, de Rocchi bíró úrnak tényleg nem kéne több meccset vezetnie a Rómának. Talán ezúttal nem művelt semmi eklatánsat, mint a torinói “mesterhármasa”, de akkor is végtelenül idegesítő volt. Koulibaly nem kap lapot a második szabálytalanság után se, inkább mutogat neki és “szóban figyelmezteti”. Remek! Párszor Demme se kaphatott lapot, mert az lett volna a második és ki kellett volna vágni. Bezzeg az a “galád” Pellegrini, aki ugyebár messze földön a durvaságáról híres, na ő azonnal lapot érdemelt. Dzekót is szabad volt a mezénél fogva ráncigálni és hátulról lebirkózni, de pár perccel később, egy negyed akkora mezhúzásért a Napoli játékosa ellen, természetesen azonnal szabadrúgás járt. Az ilyenekért mondom, hogy ezentúl sokkal jobb lenne a “Rockyt” elkerülni, jobb a békesség.

Az újságok osztályzatai szerint, egyértelműen messze Pau López volt a legjobb a Rómában és ez sok mindent elárul a meccsről. Illetve még Mkhitaryant lehetne kiemelni, elsősorban a gólja miatt. A legrosszabb talán Kluivert volt, akit folyamatosan elnyomtak és végigszenvedte a meccset, talán egy jó megoldása sem volt, én legalábbis nem nagyon emlékszem egyre sem.

És most mi lesz? A csapat egyre mélyebbre süllyed a tabellán, a szurkolók egyre dühösebbek és egyre több a felelős. A játékosok, az edzők, a vezetők, senki sem maradhat ki a szórásból. Közben mindenki árgus szemekkel lesi a híreket (pletykákat?) a klub eladásáról. Volt itt már minden, mint a búcsúban! Texasi autókereskedő, floridai milliárdos, közel-keleti olajhercegek (igen, többes számban), cseh ingatlanmágnás… A legújabb “mese” egy meg nem határozott dél-amerikai befektető csoportról szól, konkrétan uruguayiakról, akik állítólag egyből megvennék Cavanit is, mert miért is ne? Állítólag Pallotta tényleg ki szeretne szállni és a befektető társai is sürgetik az eladást. Ha igaz még az eladási árat is megszabta, 600 millió euróban. A médiában továbbra is Friedkin az első számú jelölt, bár a texasi utolsó, 490 milliós ajánlata nem érte el Pallotta ingerküszöbét, állítólag továbbra is tárgyalnak.

De ezek csak pletykák, ami nem pletyka az a következő meccs a Parma ellen. Látszólag ez nem lenne egy leküzdhetetlen akadály, de ezzel a mostani Rómával nehéz optimistának lenni. A csapat Nápolyban picit összekapta magát, legalábbis az Udinese elleni buktához képest, de ez nem hozott gyakorlati eredményt, nulla ponttal távoztunk onnan is. A Napoli ellen az elérhető legerősebb csapat játszott és még egy vadi új taktikai felállást is kipróbáltunk, mégis kikaptunk. Óriási kérdés hogyan fogják feldolgozni az újabb kudarcot és Fonseca hogyan lesz kénytelen rotálni a csapatot.

Annyi biztosnak tűnik, hogy Smalling nem fog játszani, a Nápolyban összeszedett izomsérülése miatt. A poszt írásakor még nem volt meg az orvosi vizsgálat, még nem tudni, hogy pontosan mennyit kell majd pihennie, mindenesetre Fazionak és/vagy Ibaneznek kell majd helyettesítenie az angolt a Parma ellen. Rajta kívül mindenki rendelkezésre áll.

Kérdés hogyan fogunk majd felállni, visszatérünk a korábban megszokott 4 védőhöz? Vagy a Napoli ellen látott 3/5 védős rendszert fogjuk látni? Nehéz lenne megjósolni. Az új rendszer mellett szól, hogy bár kikaptunk, végre láttunk valami fejlődést a játékban. Ellene szól, hogy a Parma nem a Napoli, talán nem kéne a védekezésre helyezni a hangsúlyt, illetve Smalling kiválásával eggyel kevesebb középső védő áll rendelkezésre és ha egyszerre három középső védővel állunk fel, az felvet egy sor problémát (sérülések, rotálás, stb.) Mindenesetre itt van két tipp mindkét variációra:

Roma (4-2-3-1): Pau López; Zappacosta, Mancini, Ibanez, Kolarov; Cristante, Veretout; Carles Pérez, Pellegrini, Mkhitaryan; Dzeko.

Roma (3-5-2): Pau López; Mancini, Fazio, Ibanez; Spinazzola, Pellegrini, Veretout, Mkhitaryan, Kolarov; Pérez, Dzeko.

A Parmánál senki sem fog hiányozni, ott lesz mindenki! Itt egy tipp az ő kezdőjükre is:

Parma (4-3-3): Sepe; Darmian, Iacoponi, Bruno Alves, Gagliolo; Kucka, Hernani, Kurtic; Kulusevski, Cornelius, Gervinho.

A Parma több mint tisztességesen szerepel az idén, a középmezőnyben tanyáznak és ez teljesen elfogadható az ő céljaik szempontjából. Bár ők is kikaptak az utolsó három meccsükön (Intertől 1-2, Veronától 3-2, Fiorentinától 1-2), nekik nincs mitől félniük, az ő céljuk a bennmaradás volt és az látszólag nem forog veszélyben. Rajtunk lesz a nyomás, nem rajtuk. A fogadóirodák oddszai is masszív római fölényt mutatnak, ők az esélytelenek nyugalmával érkeznek.

Jó lenne azt mondani, hogy ez a kötelező győzelem kategória, valójában az is, de mégsem lehetünk nyugodtak. A Roma pillanatnyilag nagyon törékenynek tűnik, minden szempontból. Jó lenne végre lezárni ezt az eredményválságot, hogy legalább az EL indulást érő helyezést megvédjük, ha már a BL gyakorlatilag elúszott. Nem is húzom tovább a posztot, szerda este Roma-Parma (élő közvetítés 21:25-től a Digisport1-en) és forza Roma mindenkinek!