Sampdoria-Roma elé

A  szünet után, a Roma Genovában folytatja a bajnokságot, vasárnap délután háromkor játszik a Sampdoria ellen a Marassiban.

Áh, a Sampdoria… Mit is érdemes tudni a Sampdoriáról? Egyszer volt, hol nem volt két sportegyesület  Genova büszke városában,az egyiket úgy hívták, hogy Sampierdarenese, a másikat meg úgy, hogy Andrea Doria. Mindkét egyesületnek volt focicsapata, de egyik se volt különösebben boldog, vagy sikeres, mert Genovában ott volt egy másik egyesület, a Genoa Cricket and Football Club, ami minden szempontból elhomályosította őket (értsd laposra verte mindkettőt, valahányszor csak találkoztak).

Aztán a húszas években, a Mussolini féle fasiszta rezsimre rájött a hoppáré és úgy gondolták, hogy az olasz labdarúgásnak szüksége van egy erős bajnokságra, amihez sok erős klubra van szükség és Olaszország szerte mindenki fociklubot alapított, a kisebb klubok pedig bakkanális orgiákat megszégyenítő lendülettel egyesültek egymással. Akkoriban egyesítették a Napoliban az összes nápolyi egyesületet, a Fiorentinában a firenzei egyesületeket és természetesen akkor alapították a mi Rómánkat is. Ugye már sejtitek, hogy mi történt? Így van: a Sampierdarenese és az Andrea Doria egyesültek és létrejött belőlük a Sam… NEM!!! Létrejött a La Dominante!

A “Dominante” magyarul azt jelenti, hogy “domináns” és miután ilyen hangzatos nevet kapott az új egyesület, azt gondolhatnánk, hogy egy félelmetes erejű klub született, ami végre felvehette a versenyt a városi rivális Genoával (akkor már Genova 1893-nak hívták, mert a Mussoliniék alatt nem díjazták az angol neveket) és felzárkózott az olasz labdarúgás élvonalába. Pedig nem, távolról sem. Az új klub olyan “domináns” lett, hogy két éven belül kiesett az első osztályból. Ekkor hozzájuk csaptak még egy klubot, a Corniglianesét és átnevezték a klubot FBC Liguriának, a tartomány után. De hiába a névváltozás, a trend nem változott, anyagilag csődbe mentek és kiestek a másodosztályból is.

Most éppen “Quaglia” náluk a top player.

Miután kizúgtak a másodosztályból is, úgy gondolták, hogy ennyi elég is volt a Liguriából, meg a sok “dominanciából”: a három egybeolvasztott egyesület szétvált és újra önállóan szerepeltek. Mondanom se kell, hogy önállóan se váltották meg a világot. A Sampierdarenese ugyan, több-kevesebb rendszerességgel, nagy nehezen visszaverekedte magát az első osztályba, az Andrea Doria viszont 1940-ben kiesett a regionális bajnokság szintjére és fel is oszlott.

A második világháború után, a FIGC felülvizsgálta a fasiszta rezsim uralma alatt történt egyesüléseket és megengedte a frissen újraalapított, erős pénzügyi háttérrel rendelkező Andrea Doriának, hogy a csoportokra osztott első osztályban szerepeljen. A 45/46-os bajnokságban az Andrea Doria egész jól szerepelt, 9-ik lett a csoportjában, a Sampierdarenese viszont az anyagi csőd szélén táncolt és a 14-ik helyen végeztek. De 1946-ban megváltoztatták a bajnokság formuláját, visszatértek az egycsoportos első osztályhoz és a következő szezonra, az utolsó egycsoportos bajnokság, az 1942/43-as szezon során elért helyezéseket vették figyelembe. Ez azt jelentette, hogy a gazdag és sikeres Andrea Doria kiesett volna, a csődben lévő, bűn-rossz Sampierdarenese pedig indulhatott volna az első osztályban. Minden világos, ugye?

A lényeg, hogy elkerüljék a kiesést és az anyagi csődöt, 1946-ban, a Sampierdarenese és az Andrea Doria újra egyesültek egymással. Az Andrea Doria hozta a pénzt és a játékosokat, a Sampierdarenese pedig hozta az első osztályú szereplés jogát. A vadiúj  klubot ezúttal Sampdoriának keresztelték és azóta is büszkén viseli a két alapító klub nevéből összeeszkábált nevet, meg a két klub színeiből összetákolt mezt: kék alapon egy-egy vízszintes fehér, piros, fekete és fehér csík. A klub szimbóluma pedig egy pipázó tengerész körvonala lett, fején a tipikus helyi sapkával. Éljen!

De miért untatlak titeket a múlt századi olasz labdarúgás történeteivel? Mert nem sok mindent tudnék mondani a vasárnap pályára lépő Sampról. A Sampdoria az idén eddig nem a legjobb formáját hozta.  A mi egykori Di Francesco mesterünk kezdett a kispadon és alaposan “kitett magáért”: az első 7 forduló után, 3 pont és utolsó hely a bajnokságban (csekély vigasz, hogy a szebb napokat látott Genoa csak 2 ponttal előzi meg őket). Di Francesco mester kezei alatt, a Sampé volt a leggyengébb csatársor (4 szerzett gól) és a legrosszabb védelem (16 bekapott gól). Ez a teljesítmény arra ihlette a “romanista lelkületű” (hangsúly az idézőjeleken) Ferrero elnök urat, hogy megköszönte Di Francescónak az együttműködést és eltávolította a kispadról. Talán mert Ferrero elnök úr előszeretettel terjeszti magáról, hogy Roma szurkoló, megismételte a Roma tavalyi edzőváltását és az “eltanácsolt” Di Francesco mester helyére érkezett a római és romanista Ranieri mester, aki a válogatott szünet után, pont a Roma ellen fogja megkezdeni az újdonsült edzői kalandját.

Új edző, régi ismerős…

Mind szeretjük Ranieri mestert, elsősorban mert romanista, de nem utolsó sorban a tipikusan római humora miatt is. Például most többek között azt találta mondani, hogy “én romanista vagyok, de a Sampdoria mindig rokonszenves volt…” Hehe! Gondolom a Samp akkor volt neki különösen rokonszenves, amikor 2010-ben elvesztette ellenük a Rómával a bajnokságot és a Samp játékosok hangos “forza Inter” kiáltásokkal ünnepeltek. Csak mert ezek akkor is annyira “rokonszenvesek” voltak. A lényeg, hogy Ranieri mester öreg motoros, már többször megmutatta, hogy ha kell, akkor nagyon tud smúzolni és ezeket a megnyilvánulásokat nyílván az új szurkolóinak szánta.

Ranieri mester beszélt a Rómáról is, megint azzal kezdte, hogy “én romanista vagyok” és utána olyanokat mondott, hogy “profi hozzáállás”, meg hogy “a pályán nincs szerelem”. Ezt megint csak nem nekünk szánta, mi nagyon is tisztában vagyunk avval, hogy a romanista kötődésű szereplők, hagyományosan ki szoktak tenni magukért a Roma ellen. Ez fokozottan igaz Ranieri mesterre, akinek több mint tiszteletre méltó mérlege van a szíve csapata ellen: 19 meccsen a Roma ellen, 8 győzelem, 7 döntetlen és 4 vereség. Tehát Ranieri mesternek nagyon is fekszik a Roma ellen játszani!

Vialli és “Mancio”, mert Ranieri szerint a Samp mindig “rokonszenves”(???) volt, ezek is hű de “rokonszenvesek” voltak…

A lényeg, hogy senki sem tudja pontosan megjósolni, hogy Ranieri mester mit fog kitalálni a Roma ellen. Nem tudjuk ki fog kezdeni, nem tudjuk hogyan fognak játszani, technikai szempontból semmit sem tudunk. Maradnak a babonák a romanistákról a Roma ellen és az olyan semmit mondó statisztikák, hogy az elmúlt tíz év során, a  Sampnak sosem sikerült megnyernie az első meccsét egy edzőváltás után. Semmitmondó, mert Ranieri viszont többnyire jól szokott kezdeni, 16-szor kezdett új csapat kispadján, ebből 10 győzelem, 1 döntetlen és 5 vereség. Meg van egy olyan is, hogy az elmúlt 10 Genovában játszott meccsen a Samp ellen, a Roma csak 2-szer tudott nyerni.

Illetve ott van Ranieri mester és a Roma közös előélete, amikor tavaly Ranieri mester eleinte még mondott olyanokat, hogy a következő szezonra ő is ott van a jelöltek között a Roma kispadjára. De aztán, látva, hogy a Roma milyen szégyentelenül udvarolt Antonio Conténak, ő is stílust váltott és már csak arról beszélt, hogy ő csak pár hónapra jött. Visszautasította a Roma felkérését is, hogy lépjen be a klub vezetőségébe, azt mondta azért, mert ő még edzeni akar. Lehet, hogy még edzeni akar, de akkor is kíváncsi lennék, hogy pontosan mikor kérték őt fel, azelőtt, vagy azután, hogy Contét körbeajnározták, őt meg semmibe vették?

Ez meg a “legrokonszenvesebb” mind közül.

Egyébként, ahogy már említettem, mind szeretjük Ranieri mestert, de nem sajnálom, hogy nem ő lett a Roma idei edzője. Tavaly a Roma 5-ik volt, amikor átvette a kispadot és a 6-ik helyen végzett. Tudom, nem ő tehetett róla, de megoldani se tudta a problémákat.

Azt mondtam, hogy senki se tudja pontosan megjósolni, hogyan fog játszani a Samp, de az olasz médiában azért próbálkoznak, mert valamit muszáj mondani. Tehát én is idemásolok egy kezdőt, egy olasz honlapról, hátha eltalálnak valamit:

SAMPDORIA (4-3-1-2): Audero; Bereszynski, Colley, Ferrari, Murru; Vieira, Ekdal, Jankto; Ramirez; Gabbiadini, Quagliarella

Térjünk rá a Rómára, Dzeko például kidőlt, mert arccsonttörést szenvedett a Cagliari és Massa bíró úr ellen játszott utolsó meccsen a szünet előtt. Meg is műtötték, az elemzők meg tippelgetnek, hogy fog-e álarcban játszani a Samp ellen. Pedig eredetileg arról volt szó, hogy Fonseca lesz Zorro… Közben az orvos, aki műtötte, elég határozottan megmondta, hogy szerinte nem kéne játszania. Fonseca a sajtótájékoztatón pedig azt mondta, hogy majd az utolsó edzés után döntenek Dzeko játékáról. Mindenesetre egyelőre azt mondják, hogy azon a poszton Kalinicnak kéne kezdenie. A horvát a Cagliari ellen már szerzett egy gólt, amiről kiderült, hogy mégsem volt az (legalábbis nem Massa bíró úr szerint). Csak reménykedni lehet, hogy ezúttal lő egy érvényesnek ítélt gólt is.

Zorro!!!

Apropó Fonseca mester, az illetékesek elfogadták a Roma fellebbezését és megfelezték az eredetileg kétmeccses eltiltását, amit a Cagliari elleni meccs utáni ordibálásért kapott. Vagyis a lelátón lesz a Sampdoria ellen és evvel le lesz tudva az eltiltás.

Közben vannak hírek az idei nagy igazolásunkról, Mkhitaryanról és a “harci-marci”, “twitter-harcos” Ünderről is. Mindkét játékos izomsérüléssel bajlódik és a héten mindkettőt megvizsgálták a római Villa Stuart klinikán, ahol az idén szinte az összes játékosunk megfordult már legalább egyszer. A Corriere dello Sport szerint, elképzelhető, hogy a Mönchengladbach ellen már a kispadon lesznek, illetve Pioli mester Milanja ellen már játszhatnak is. A Samp ellen viszont nyugodtan elfelejthetjük őket, legalábbis a Corriere szerint.

Fonseca végül csak egymeccses eltiltást kapott. Esküszöm megérte!!!

Diawara ugyebár szintén a Massa bíró úr és a Cagliari ellen játszott meccs áldozatául esett. Megműtötték a porcsérült térdét, utoljára azt olvastam, hogy 40 napig nem számíthatunk rá és tekintettel az elmúlt időszakban tapasztalt sérüléshullámra, ez a 40 nap nem is hangzik olyan rosszul. Legalább nem súlyosabb. Zappacosta szezonjának például gyakorlatilag vége, sajnos csak az a kérdés, hogy visszamegy-e Londonba a Chelseahez, vagy marad Rómában, amíg felgyógyul a térdszalag műtét után. Pellegrini pedig szintén a műtétje után lábadozik, “szerencsére” ő már decemberben visszatérhet, ő “csak”a  szezon feléig dőlt ki. Apropó Pellegrini, a roma állítólag szeretné megújítani a szerződését, arról írnak, hogy az új szerződéssel járó plusz pénzen kívül, megkapná a 10-es mezt és a kapitányi karszalagot. Mindezt azért, mert a Roma hosszú távra szeretné magához kötni a római játékost. Majd meglátjuk.

Florenzi újra jól van.

Jó hír, hogy visszatért Florenzi, a kapitány kiheverte az influenzát és újra Fonseca rendelkezésére fog állni. Egy másik visszatérő Perotti lehet, aki az elmúlt 19 és fél hónapban összesen 1201 percet játszott, alig 970 percet a bajnokságban. Pedig a szezon kezdete előtt, a barátságos meccseken, úgy tűnt, hogy fix kezdő lehet majd Fonseca Rómájában. De aztán következett egy sérülés augusztus végén és ott tartunk, hogy május 26-án, De Rossi római búcsúmeccsén láttuk utoljára tétmeccsen. Most már újra a csapattársakkal edz és elképzelhető, hogy pályára fog lépni a Samp ellen.

Perotti is újra játszhat.

A fentiek alapján, itt egy tipp a Roma kezdőjére is:

ROMA (4-2-3-1): Pau López; Spinazzola, Mancini, Smalling, Kolarov; Cristante, Veretout; Florenzi, Zaniolo, Kluivert; Kalinic

A sportfogadási irodák oddszai szerint a Roma az esélyesebb, nem is kicsivel. Ugyanakkor az is lehet, hogy nem is lesz meccs, a hétvégére nagy esőzéseket jósolnak Genovában és könnyen elképzelhető, hogy el fogják halasztani a meccset, ha igaz ma fognak dönteni. Mindenesetre ha lesz meccs, akkor vasárnap délután háromkor Samp-Roma (élő közvetítés a Digisport1-en) és forza Roma mindenkinek!