Vasárnap este az AS Roma is megkezdte a 19/20-s szezont. Hazai környezetben fogadta Fonseca csapata a Genoa újjászervezett alakulatát. Bár a portugál tréner debütálása volt a fő attrakció az olasz fővárosban, azért Andreazzoli római visszatérése is bőven tartogatott pikantériát magában. És akkor a mérkőzés még el sem kezdődött.
Kezdők tekintetében vendégoldalon öt új játékos került a csapatban, közülük a BL elődöntőből érkező Schöne volt a legnagyobb dobás, vagy a fiatal titán; Pinamonti. A hazai csapatban egyetlen új szerzemény, Lopez került a kezdőbe, a többi a „szokásos” volt. Ami azért nem teljesen igaz, de ezek a srácok, ebben a formában játszottak már együtt, szóval erre semmit sem lehet fogni. Nyilván Manolas hiánya igen jelentős (lesz), őt JJ próbálta pótolni. Kisebb sikerrel. De ne szaladjunk ennyire előre.
A találkozó úgy kezdődött, ahogy várni lehetett. A Porto-Sahtar vonalról érkező Fonseca lendületes támadásokban, tempós előretörésekben látja a labdarúgás kvinteszenciáját. Ebből nagyjából mindent sikerült átadni a még mindig szemtelenül fiatal támadó szélsőknek, és valamit még Dzeko is megértett a lényegből, hiszen gyorsan vezetéshez jutott a hazai csapat. Ünder betörését nem tudták lekövetni a védők. Mindehhez hat percre volt szükség.
Persze a Genoa nem szarta össze magát, miért is tették volna? Magasan fent maradtak és komoly letámadások kíséretében jelentős zavart okoztak a visszább kényszerülő AS Romának. Sőt, egy zseniális edzői húzással az egyenlítés is összejött. Romero belső védő létére 24 perc alatt többször is fellépet a támadó sorba, ahonnan gyönyörűen fejelgette vissza a labdákat a két támadónak, az első egyenlítés előtt éppen a nyári kontinenstorna „sztárjának”, Pinamontinak, aki élt is az ölébe hulló lehetőséggel. Ezen a ponton már jól látszott, hogy JJ miért volt csere a tavalyi és tavalyelőtti Rómában.
Fél óra elteltével a hazai csapat rendezte sorait és egy Dzeko egyéni teljesítményt követően újra megszerezte a vezetést. A bosnyák konkrétan három védőt és a kapust etette meg egy három négyzetméteres területen. Említésre érdemes még, a Kolarov által átívelt, nagyjából 30 méteres szöglet, amit Florenzi kapura bombázott, egyedül Radu lélekjelenlétén múlt, hogy elmaradt a forduló (?) gólja. Első félidei esemény még, amint Pinamonti megiramodik a belső védők mellett/között, majd JJ csak szabálytalanul tudja szerelni. Jogos büntetőt érvényesít a Genoa, pedig szegény Lopez még bele is ért a lövésbe. Így kettő-kettővel fordultak a csapatok.
Ezen a környéken írtam fel a jegyzeteimbe, hogy „tavalyi védelem, tavalyi hibák”. A második játékrész ismét római fölénnyel kezdődött, aminek gyorsan meg is lett az eredménye. Kolarov végezhetett el szabadrúgást 22 méterről, amit a szerb gólra tudott váltani. Bár szükséges volt a gólbíró ítélete is, de ami gól, az gól. Ezt a szokásos forgatókönyv követte. A Roma átadta a területet/bealudt, döntsön mindenki vehemenciája szerint. A lényeg, hogy a genovai csapat újra feljebb helyezkedett, és egyre veszélyesebb lett a kapura és okozott egyre több gondot az ön- és közveszélyes AS Roma védelemnek.
Ennek a vége természetesen az újabb egyenlítés lett. Egy totális sakk-matt helyzet. Egy jobbról érkező, Pinamonti beadást fejelt csukafejessel a kapuba Kouame. Mancini ekkor már pályán volt, és hozta is JJ formáját. Sajnos a fiatal védő igen figyelmetlenül helyezkedett ennél a szitunál. Ezt követte még pár csere, pályára lépett Pastore, játéklehetőséget kapott Zappacosta, aki nem mellékesen a hosszabbítás perceiben meg is nyerhette volna a mérkőzést. Sajnos kihagyta ordító helyzetét. Kár.
Nyilván nem egy tétmérkőzés alapján ítélkezik az ember, de van pár apróság, amit mindenképpen ki kell szögelni a templom kapujára. A támadásépítés, szervezés elsőre jól nézett ki, komoly rangadókon jól működhet, ha az ellen feladja a saját védekező harmadát. Tömörülő csapatok ellen ezt nehezebb lesz játszani, de várjunk még ezzel. A védelem még eggyel rosszabb lett, mint amilyen volt tavaly. Ennek oka egyrészt Manolas távozása, másrészt a rendelkezésre álló védők, belső védők minősége. Ezen még a héten lehet változtatni. A szurkolók szép számban kimentek a meccsre, jelezve, készek nyitni az új, látványos foci irányába, régen hallott, nagyon komoly szurkolás volt a mérkőzés végén bekövetkezett holtpont környékén. Ezt nem lenne jó elrontani, ez lehet ennek a fiatal csapatnak az egyik mankója, és ezt tudatosan kellene használni. A többit meglátjuk. Nem mellékesen derbivel folytatjuk, szóval van feladat a héten, bőven.