Legenda születőben?

Sikeresen vette az első akadályt a Bl tavaszi szezonjára fordulva a AS Roma, de mivel tegnap a közönségszórakoztató, és a kifejezetten szar játék is elmaradt, ezért büntetésből se vicces, se kreativ posztot nem kapnak tőlem értékelés gyanánt.

A felejthető játékot mutató találkozó két dolog miatt maradhat igazán emlékezetes, az egyik az, hogy mi lettünk a legolaszosabb csapat a BL idei kiirásában, a másik  pedig nem más, mint az Olasz válogatott jövőbeli csillaga, Nicolo Zaniolo.

Na hadd halljam mégegyszer ki a Legolasosabb?

Mivel feltételezhetően olvassa a blogot, ezért szándékosan nem az irtam azt, hogy a Roma jelenlegi csillaga, mert habár a teljesitménye több mint megsüvegelendő, azért még nem nevezném “Star”-nak egy fél szezon után, nehogy elszálljon magától. A másik még talán a blog olvasásánál is racionálisabb  ok, hogy a klub jelenlegi üzletpolitikájából kiindulván feltételezhető, hogy ezen teljesitmény után már a június végét sem fogja megérni Roma mezben, bár nem tudom, hogy Jimmynek, és Monchinak van-e együtt annyi töke,(pofájuk az lenne) hogy a tavaly nyári ” vérengzés” után megmerjék-e húzni ezt a lépést. Mivel vélhetően Ők is figyelemmel követik a posztjainkat, ezúton szeretném figyelmeztetni Őket, hogy a “csekélyke” anyagi haszont most helyezzék háttérbe a játékos hosszútávú  morális, és marketing értékeivel szemben. Igazán nem akarok szájbarágós lenni, de a fiatalabb olvasói réteg kedvéért egy pár mondatban kifejteném, hogy mit is értek ezen két fogalom alatt.

Röviden és érthetően, marketing szempontból Totti visszavonulása után a klubnak nem volt olyan  játékosa, (a tegnapi találkozó elött) akire a világ futballja felkapta volna a fejét. Totti aktiv évei alatt a klub és a játékos neve szinte összeforrt, emellett  a játékos zsenialitása  rengeteg követőt vonzott magával ami mind a klub malmára hajtotta a vizet.  Mint azt tudjuk minden mérvadó egyesületnek vannak meghatározó játékosai, vagy az igazán tehetősebbeknek világsztárjai, mint például a Reálnál Sergio Ramos, a Barcánál Messi, a Juvénál Ronaldó, és még sorolhatnám. Szóval egy szó mint száz, Zaniolo igazán remek úton halad ahhoz, hogy Ő lehessen a “szegény ember” Hazardja, vagy Mohamed Salahja……

Képtalálat a következőre: „marco delvecchio”

 

 

 

Zaniolo fiatalkorában”

” Zaniolo napjainkban”

Morális szempontból meg talán nem is kell ecsetelnem, hogy az esetleges nyári értékesitése milyen üzenetetet hordozna magában a szurkolók irányába a klubvezetés felől…. Feltételezhetően a nyugodt vérmérsékletükről egyébként is hires római ultrák  egy, az alábbi képen látható békés “sétával” fejeznék ki nemtetszésüket a transzfer ellen.

Képtalálat a következőre: „as roma ultras fight”

Nah de térjünk rá pár szó erejéig a tegnapi találkozón látottakra. A mérkőzés szinte végig nyugodt mederben csordogált, a Porto szerény labdabirtoklási fölénye ellenére a hazai csapat végig kontroll alatt tartotta a játékot. Több helyzetet is kidolgozva, két kapufáig, és két gólig jutott, de mindezek ellenére én személy szerint nem éreztem bennük azt az átütő erőt, ami által már a hazai találkozón le lehett volna zárni minden nyitott kérdést a továbbjutást illetően, bár ezt az idei Rómát elnézve még egy esetleges 3-0 ás siker esetén is bátor kijelentés lenne, pláne egy 2-1 után.

A Porto játékát nem igazán ismerem, nem követem a Portugál futballt, de mint ahogy azt a felvezető posztban is olvashattuk egy massziv jól szervezett csapat képét festették le, akiknek idegenben megfelelő lett volna az X és ennek tükrében is játszottak, ha jól emlékszem akkor csak 2-3 érdemi megmozdulást mutattak be. Szerencsére a védelmünk csak egy esetben balfaszkodott a tegnapi találkozó alatt, igy megúsztuk egy kapott góllal. Az hogy a visszavágóra ez mire lesz elég az még a jövő zenéje, de a találkozó után Di Francesco az nyilatkozta, hogy nagy hiba lenne beállni védekezni és megpróbálni tartani eredményt. Annak tükrében, hogy idén az élcsapatok közül messze mi kaptuk a legtöbb gólt, nem mond hülyeséget…..

Forza Roma!