Andiamo a Budapest

Pontosabban én már itt vagyok, de csütörtök óta ezzel vannak tele az AS Roma és a hozzá köthető közösségi media felületei, mivel sikerült kapott gól nélkül kihúzni Leverkusenben a visszavágót és ez azt jelentette, hogy Bove római góljával idén is európai kupadöntőbe jutott a Roma. Nagy most az ünnep, hiszen Rómában nincsen ehhez senki hozzászokva, de egyelőre még abszolút benne van a kockázat, hiszen semmi sincs nyerve és ha nem sikerül a BL szereplés kiharcolása az nagy fejtörést okozhat a csapat számára, úgyhogy a következő két meccsen érdemes lesz a Serie A-ra is odafigyelni.

Volt némi ünneplés a döntőbe jutás után

Maradjunk először röviden a csütörtöki meccsnél. Ahogy korábban szintén nem volt jellemző, a focival foglalkozó oldalak is tele voltak csapatunkkal, elsősorban Mourinho miatt. A portugál egy olyan meccset hozott le amiről hírhedté vált: mindenki a kapujától 30 méterre, leparkolva a busz a kapu elé és ha labdát szerzett a csapat azt is max az idő lopására és nem támadásépítésre használta. Nagyjából olyan volt, mint a Bologna elleni mérkőzés, csak „nagyban”, mintha azt egy főpróbának áldozta volna be a pihentetés mellett José. Természetesen a feszültség nagy volt, egy időre meg is kellett állítani a meccset a német szurkolók által használt túlzott pirotechnika miatt, de szerencsére nagyobb baj nem lett. Volt pár nagyobb Leverkusen helyzet, de a gyógyszergyári csapatnak szerencsére nem sikerült semmit kifőzni ez az Olaszországban egyébként nem ritkán látott kihívás ellen: bejutott a Roma a döntőbe.

Ennek a „győzelemnek” az ízét némileg elrontotta aztán a következő napok jegy helyzete, hiszen hiába nagy ünnep ha az ember városában döntőt játszik a kedvenc csapata, ha aztán ugyanúgy TV-ből kell azt nézni. Sok időt nem vesztegetnék erre, akit érdekel, hogy miért lehet érdeke az UEFA-nak az, hogy eladja a jegyeket relatíve barátságos áron még a döntős csapatok ismerete nélkül hogy aztán ezrével bukkanjanak fel 4-10-szeres áron különböző honlapokon az elvileg szigorúan perszonalizált és névre szóló jegyek amiket csak a hivatalos forrásból szabad megvenni az a zeneipar botrányaiból tud tájékozódni, ott már néha megpiszkálták egyes újságírók ennek a rendszernek a működését. Mindenesetre tele lesz Roma szurkolókkal a város, úgyhogy a hangulat garantált stadionon kívül és belül is.

Térjünk is át inkább arra, hogy mi történik a kicsit elfeledett Serie A-ban, mivel a döntőig 2, utána még egy meccsünk lesz majd. Ma este a kieséstől most már biztosan megmenekült Salernitana lesz az ellenfél, szombaton a szintén európai kupadöntős Fiorentina lesz a főpróba a döntő előtt, ami után pedig a Spezia jön majd egy meccsre, aminek a hangulata nagyban fog attól függeni hogy szerdán mi történik majd. A Bologna meccsen ugye látványosan elengedtük a bajnokság kezét, de mi a helyzet arrafelé, van-e még értelme a top4-ért folytatott küzdelemnek? Amennyiben minden csapat konzisztensen hozná a győzelmeket, azt tudnám mondani, hogy nincsen, de mivel még a végén is megy a bukdácsolás, így fontos lenne a mai mérkőzést behúzni, hogy kellemetlenül ott maradjunk a riválisok nyakán. Az egész helyzetet ugye a Juventus ügye bonyolítja, akik valószínűleg mégis kapnak majd egy nagyobb büntetést erre a szezonra, úgyhogy leginkább a jelenleg ötödik Milan megelőzése az amiben érdemes gondolkozni. Ők, ha nyernénk akkor mindössze két pontra vannak tőlünk és hiába nincs már nekik európai kupa, a következő fordulóban a Juventushoz látogatnak, szóval nem irreális, hogy buknak pontot. Pontegyenlőség esetén ha jól tudom a gólkülönbség számít velük szemben (a két döntetlen miatt), ebben most 18-on áll a Milan, a Roma pedig 12-n. Sok tehát a „ha”, de az idei szezont látva, megnyugtató lenne, ha ma egy győzelmet érnénk el a már konkrét célokért nem küzdő Salernitana ellen.

Közben ilyet is látni: a női Primavera után a felnőtt csapat is olasz bajnok lett, ezzel megnyerve a csapat első női Scudetto-ját, ennek most volt az ünneplése

A várható kezdőkre ahogy látom a többség a Bologna meccs után szabadon, kezdőbe jósolja Svilart, Missorit, Tahirovicot, Bovet, Solbakkent és Belottit megint, amiben van természetesen logika. Most viszont nem kell közvetlenül EL meccsre pihentetni, tehát aki képes játszani az ha óvatosan is, de ott lehet. Smalling esetében például nem a sérülése volt már a kérdés, hanem a fittség, neki fel kéne pörögni a döntőre, amihez meccspercek kellenek. Rui Patricio korábban nem igazán pihent, nála természetesen inkább a sérülés kockázata lehet ijesztő, plusz miért is ne kaphatna lehetőséget végre Svilar? Wijnaldum, Dybala és El Shaarawy is már egészséges többnyire, de az elmúlt pár hetet tekintve meccshiányos, így el tudok most képzelni egy, a bolognainál kevésbé tartalékos kezdőt is. Az biztos, hogy már ezt az egész hetet a jövő szerdai döntő tudatában komponálja meg Mourinho és szükség is van ebben a nagy rutinjára.

Az ellenfél egyébként nem véletlenül menekült meg a kiesés elől. Paolo Sousa február 15-én, egy Hellas Verona elleni vereség után vette át a csapatot Davide Nicola-tól, majd egy első vereség után 10 meccsen keresztül veretlen maradt a csapattal, összeszedett 14 pontot (szóval mindössze két győzelmük volt 8 döntetlen mellett) majd azóta egy Empoli elleni vereség után legutóbb az Atalanta-t is sikerült megverni. Nem félvállról vehető ellenfél tehát egyáltalán a Salernitana, akik a most már kényelmes helyzetük ellenére valószínűleg fel vannak még pörögve és jó formában várják a meccset, hogy a fél szemmel máshova koncentráló Roma ellen is szerezzenek pontokat. Bízok benne, hogy sikerül majd azért egy győzelmet kicsikarni, mert egyelőre ünneplésnek nincs helye, bár Mourinho azt kérte a szurkolóktól, hogy Trigoria és a stadion között kellő hangulattal készüljenek a csapat számára. A jövő heti döntőre pedig jó lenne két győzelem után és jó formában érkezni úgyhogy reméljük ennek az első lépését láthatjuk majd ma este.