Meglepetés gálameccs

Vasárnap ebédidőben úgy volt, hogy a bajnokság hajrájában fogadjuk a Chievo-t ahol majd egy kemény védelemmel kell megküzdenünk, hogy nyomást gyakorolhassunk a Napoli-ra. Ehelyett az egésznek felkészülési meccs hangulata lett, és nem a komolyabb, Gyirmót elleni fajtából. Újra nagy közönség előtt, a Roma simán 3-0-ra hozta az utolsó hazai meccsét.

Roma - Chievo Verona Tökéletes kép: helyreállt a világ rendje.

Az elmúlt időkben a Roma hihetetlenül szórakoztató meccseket produkált. Ez nagyban köszönhető mondjuk Totti-nak, aki késői beállásaival, és pontmentéseivel például Carlo Zampa-t is megríkatta, de a mostani meccsen kimaradt a dráma rész (=az ellenfél két gólja) így maradt az örömfoci. Gyakorlatilag a Chievo néha már feltűnően asszisztált a római közönség szórakozásához, egymás után jöttek a látványos támadások, megindulások, hazai próbálkozások, míg a másik oldalon nem volt túl sok dolga a védelemnek. Ez már a meccs elejétől így volt, 15 perc alatt 7 lehetősége volt a csapatnak, és aztán a 18. percben Nainggolan az első gólt is megszerezte. Pár hete a Roma youtube-os műsorában pont azon poénkodtak, hogy mindig fekve rúgja a góljait (videó) ez is egy tipikus Ninja gól volt.

Generated by IJG JPEG Library

Olele olala Nainggolan!

A gól után maradt a Roma fölény, de egy kicsit kevesebb helyzet alakult ki, az is 16-oson kívüli lövés volt. A szünet előtt azonban még jött Rüdiger aki annyira tisztán fejelhette be Pjanic szabadrúgását, hogy már-már hihetetlen volt, hogy ez tényleg gól. Ezzel nagyjából vége is volt az első félidőnek, ahol egyébként a Chievo 3 darab próbálkozást jegyzett, mind bőven a 16-oson kívülről érkezett, míg a Roma-nak négyszer ennyi lehetősége volt. Nem volt tehát sok izgulni valónk, öröm volt nézni a csapat játékát, egy pillanatig sem volt kétséges a hazai együttes fölénye.

41-03

Digne (és Rüdiger) lehet, hogy ennek a meccsnek a videóját tervezte elküldeni a szövetségi kapitányának, mert látványosan sokat támadott, nagyon jól játszott.

A második félidőre még visszább vettek a csapatok, bár a helyzetek száma nem fogyatkozott meg, és a Roma fölény is maradt, de azért érződött, hogy a hazaiaknak is megfelel a kétgólos előny, a vendégek pedig…ki tudja miért jöttek ma, de úgy nézett ki, hogy elégedettek voltak az eredménnyel. Lehet a Fiumicino-ról indult a gépük a Bahamákra, de előtte még gondolták, hogy focizgatnak egy kicsit. Egyedül a csereként beállt M’Poku járt közel a gólhoz egy kapufával, valamint Floro Flores került helyzetbe párszor. Közben a római oldalon hiába a helyzetek, a legnagyobb izgalmat mégis Totti beállása okozta. A Capitano már az 58. perctől lehetőséget kapott, amit az egész stadion ünnepelt, legalább mint egy gólt. Nem sokkal később Strootman is beállt. Remélem jövőre már teljes értékű játékosként lesz része a keretnek, óriásit dobna az esélyeinken.

Aztán ahogy csordogált a meccs a római délutánban, úgy folytatódott az örömünnep: ováció Totti minden megmozdulásánál, Perotti teljes védelmet megforgató megindulásai, egyszer csak megint villant egyet Francesco, egy szempillantás alatt ziccerbe hozta Pjanic-ot aki pedig nem hibázott, beállította a végeredményt, de egyből mutatta, hogy nem őt kell most ünnepelni, ha véletlen valaki nem tudná.

41-04

Csoda, hogy a hangosbemondó nem Totti-t kezdte el ünnepeltetni a közönséggel. Bár aztán gyorsan rákezdtek a C’e solo un Capitano-ra szóval nem maradt el az sem.

Ha már itt tartunk: a közönség. Számomra azért is volt ennyire jó ez a meccs, mert végre igazi hangulat volt az Olimpico-ban. Annak ellenére, hogy a Curva “lakói” úgy jöttek ki a meccsre, hogy nem szurkolnak, azért óriási különbséget jelentett az a plusz 15-20 ezer ember (amúgy is többen voltak, gondolom sok olyan is akadt, aki Totti potenciális búcsúmeccsére ment ki, akár sok ezer kilométert utazva). Szomorú, hogy ez nem így volt egész évben, szerintem adott volna annyit a hazai teljesítményünkhöz, hogy most nem a Napoli pontvesztéséért kéne szurkolni, hanem nyugodtan élvezhetnénk a második helyet, és a biztos BL indulást. Jövőre szerencsére a helyzetet nem javító félmegoldások, és a plexifal megtartása ellenére úgy néz ki visszatérnek majd az ultrák. Akik pedig most se jöttek el, azoknak már nem lesz jövőre bérletük, lesz helyettük más.

Roma - Chievo Verona

Totti 600. meccs volt ez, jöhet a többi, aztán meg az utód.

Úgy néz ki tehát, hogy bár a második hely nem lett meg (minimális esély még van rá), az első pedig nagyon messze volt sajnos, valamilyen szinten mégis happy end-el zárult az “AS Drama” idei, problémákkal tűzdelt szezonja, Totti hosszabbít, a szurkolók visszatérnek, a csapat formában, bár mint egy jó sorozatban, nem oldódott meg minden: maradt a pénzügyi bizonytalanság, jöhetnek majd az átigazolási időszak borzalmai. Remélhetőleg a keret fontos játékosai megmaradnak, kellő erősítéssel, és Spalletti-vel, Capitano a búcsúévében egy Scudetto-val vonulhat majd vissza.