Két csalódás után és az Empoli előtt

A Roma ma este játszik idegenben az Empolival (élő közvetítés 20:30-tól, a Sport1-en), a Serie A hatodik fordulójában. Mourinho csapata most megpróbálhatja jóvátenni az elmúlt két meccs gyenge eredményeit.

Igen, hölgyeim és uraim, mert máris van mit jóvátenni, a Roma máris beleszaladt egy kis hullámvölgybe… Legalábbis reméljük, hogy kicsi lesz és nem nő nagyobbra. De kezdjük az elején. Az úgy volt, hogy a Roma sorra nyerte a meccseket és az elvetemültebb szurkolótársaink már nyíltan délibábos álmokat kergettek, kis pajzsokról, meg kontinentális ivó alkalmatosságokról. Mindeközben, a pályán nem láttunk túl látványos dolgokat, többnyire éppen hogy alapon hoztuk az eredményeket. Ráadásul mostanában megint elkezdtek hullani a focistáink, mint a muslicák ősszel (Wijnaldum, Zaniolo, Abraham, Zalewski stb.). Ekkor jött az Udinese (pontosabban mi mentünk oda) és kaptunk egy akkora maflást, hogy erre még a Bodonál is elismerően csettintettek, hogy “Ez igen! Pontosan így csináltuk mi is tavaly Norvégiában!” Négy-nulla!!! Most mit lehet erre mondani? Semmi jót! Pontosabban Mourinho azért megnyilvánult: “jobb egyszer kikapni 4-0-ra, mint négyszer 1-0-ra”. Hát basszus! José, azért lenne még egy pár lehetőség ezen a két forgatókönyvön kívül!

De még fel sem ocsúdtunk az első pofonból, amikor máris jött a következő saller. A mi aranylábú srácaink ellátogattak a Ludogorets Razgrad, a bolgár szuper-bajnok otthonába és szépen kikaptak 2-1-re. Egy ideje már megismertük a Ludogorets nevét, 11 éve nyerik a helyi bajnokságot, nehéz lenne őket nem észrevenni, de azért a játékosaikat még mindig nem ismeri senki. Most persze, így pár nappal a meccs után, a neveik már ismerősen csengenek, de ha pár héttel ezelőtt, feltettem volna a kérdést, hogy hol játszik mondjuk Despodov, kétlem, hogy Bulgárián kívül bárki tudta volna a választ. Mi meg odamentünk kikapni, ezektől a mégoly tiszteletre méltó, kedves bolgár focistáktól. Csak hogy értsétek a helyzet komolyságát, eddig a Ludogorets európai kupán, olasz ellenfelek ellen, csak a Laziót tudta legyőzni 2014-ben! A mi csodálatos csapatunk eljutott a Lazio szintjére! Szentségtörés! Gyalázat! Az udinei 4-0 után azt hittük, hogy már nincs sokkal lejjebb, de a mi “sztárjaink” ásót ragadtak és sikerült még lejjebb jutni! Mi az ami fénylik odafenn? A hold? Nem, az a bányászbéka ülepe!

Persze vannak alibik, azok mindig vannak: meddő mezőfölény, kihagyott helyzetek tömkelege, vitatható bírói döntés, szerencsétlen kapufa, hiányzó játékosok (Abraham, Karsdorp, El Shaarawy, Kumbulla, Zaniolo, Wijnaldum,Darboe), új játékosok beilleszkedése, rossz minőségű pálya… De legyünk őszinték, tegyük a kezünket a szívünkre és valljuk be, hogy ez sajnos sehogy sem elfogadható.

Beszéljünk a meccsről? Beszéljünk róla: volt egy pár kimaradt helyzetük a bolgároknak, volt egy csomó kihagyott helyzete a Rómának, volt egy pár kapufa is. De a lényeg, hogy a 72. percben Cauly észrevette az aznap már sokadik rést a romanista védelemben és középről megverte a boldogtalan Svilart, miközben Cristante és Smalling sem tudták megakadályozni. A 86. percben, a sokak által már messzire kívánt  Shomurodov kiegyenlített, fejjel, a kapitányunk beadásából. De ha mi egyszer elkezdünk csúszni lefelé, akkor semmi sem állíthat meg minket és a 88. percben a bolgárok visszavették a vezetést, a brazil Nonató precíz góljával. A hosszabbítás legvégén Dybala még az oldalhálóba küldte a labdát, majd szépen lefújták a meccset és nyert a Ludogorets. Ennél sokkal több szót nem nagyon érdemes pazarolni erre a mérkőzésre. A lényeg, hogy a támadóink súlytalanok voltak, nem, vagy csak nagyon ritkán tudtak igazán “kárt okozni” a bolgároknak, a védelmünk meg megint approximatív volt, a Rómánál sajnos már megszokottnak mondható üres járatokkal.

A jó hír az, mert azért van jó hír is, hogy még mindig nem késtünk le semmiről! Az EL csoportunkban a Betis elverte Finnorzságban 2-0-ra a Hjk Helsinkit, így igaz, hogy 3 ponttal le vagyunk maradva, de azért a továbbjutás még bőven elérhető. A bajnokságban pedig még csak a hatodik fordulónál tartunk, mások is fognak még hibázni, csak rajtunk múlik, hogy mire fogunk jutni!

Apropó bajnokság, ma este játszunk az Empolival. Beszéljünk róluk is egy kicsit. Miután tavaly remek kis szezont produkáltak, a mi egykori Andreazzolinkkal, az idén új mester huppant a kispadjukra, Paolo Zanetti személyében. Tehát az Empolinál még szokják az új edzőt és az eredményeikben tulajdonképpen nincsenek túl nagy meglepetések, a céljuk egyértelmű: a bennmaradás. Eddig 5 meccsen 4 pontot szereztek, kikaptak az első meccsen a Speziatól, majd behúztak zsinórban 4 döntetlent, sorrendben a Fiorentina, a Lecce, a Verona és a Salernitana ellen. A gólarányukban is visszaköszönnek ugyanazok a számok 4 szerzett és 5 kapott góllal.

Az olasz elemzők természetesen kivesézték az Empoli vélt erősségeit és gyengeségeit. Például erősségnek hozták fel a csapatjátékukat, emellett többnyire az a legfőbb érvük, hogy a 4 góljukat különböző játékosok szerezték. Ezt az érvelést én nem teljesen értem, de azért rájuk hagyom. Másik erősségük a kapusuk, Vicario, aki sokak szerint tényleg nagyon jó. Majd meglátjuk, de ennek nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget, ellenünk általában az összes kapus meg szokott táltosodni. Viszont a legfőbb gyengéjük, legalábbis az elemzők szerint, hogy “túl sokat játszanak”, mindig megpróbálják erőltetni a játékot, de a védelmük gyakran nem áll a helyzet magaslatán, túl sok helyet, túl sok lehetőséget hagynak az ellenfeleknek. Ha ez igaz lesz, akkor már csak az a kérdés, hogy csatárainknak sikerül-e majd eltalálni a kaput.

Destro és Baldanzi sérültek, itt egy tipp a kezdőjükre:

Empoli (4-3-1-2): Vicario; Stojanovic, Ismajli, Luperto, Parisi; Grassi, Marin, Bandinelli; Pjaca; Lammers, Satriano.

A Rómánál jó hír, hogy Abraham és Zaniolo újra bevethetők. Rossz hír, hogy Karsdorp és Zalewski viszont nem állnak majd rendelkezésre. Itt egy tipp a Roma kezdőjére is:

Roma (3-4-2-1): Rui Patricio; Mancini, Smalling, Ibanez; Celik, Cristante, Matic, Spinazzola; Dybala, Pellegrini; Abraham.

Félve írom le, de többek között az összeállításokból is láthatjuk, hogy papíron ez a meccs is a “kötelező győzelem” kategóriába tartozik, már ha a Roma még bármit el szeretne érni az idei bajnokságban. Természetesen a fogadóirodák oddszai is toronymagas romanista fölényt mutatnak.

De ennek a meccsnek most sokkal nagyobb jelentősége van az elnyerhető 3 pontnál. Attól tartok, hogy ha az elmúlt két kudarc után sem sikerülne eredményt produkálni (értsd nyerni), az elindíthat egy akkora válságot, amire akár az egész szezonunk is rámehet!  Tehát most tényleg nem lenne szabad hibázni, mert már eddig is túl sokat hibáztunk. Ezzel Itt be is fejezem a posztot, este Empoli-Roma és forza Roma mindenkinek!