Szombaton töltött ostya lesz uzsonnára

A Roma szombat délután háromkor játszik az Olimpicóban a Napoli ellen, a Serie A tizenegyedik fordulójában.

Jönnek a mi nápolyi barátaink, akik mostanában nem is annyira a barátaink. Érthető, a két klub gyakran hasonló célokért küzdött az elmúlt években és ehhez jött Ciro Esposito tragikus halála. Egy eufemizmussal élve, mostanában nem a kölcsönös tisztelet és rokonszenv jellemzi a két klub viszonyát. A nápolyiak az idén is nagy lelkesedéssel és célokkal kezdték meg a szezont. Érthető, ott a mi régi ismerősünk, a sztáredző, a feledékeny “alkalmi romanista” Ancelotti mester, aki  szokás szerint nagy ígéretekkel és még nagyobb mellénnyel állt az idei szezonhoz is. Apropó Ancelotti és a feledékenység, az megvan, amikor Carletto mester még arról mesélt, hogy csak a Milan vagy a Roma kedvéért jönne vissza edzeni Olaszországba? Hehe, biztosan eltévedt útközben.

Manolas az új barátaival, Insignével és a “Húgyos” Mertensszel. Gratulálok Kostas! Megtaláltad a méltó helyed a világban…

De komolyra fordítva (nem is), az utolsó meccsen óriási igazságtalanság érte ám a Napolit! Az úgy volt, hogy az Atalanta ellen játszottak és mivel ők kikiáltották saját magukat “Ellen-Juvénak” és idejekorán kihirdették, hogy az idén már biztos is megnyerik a bajnokságot, elvárható lett volna, hogy otthon hanyag eleganciával átgyalogoljanak a bergamói “kiscsapaton”. Elvégre a Napoli az nem olyan mint a Roma, az egy komoly egyesület (egyesek szerint), ott az Ancelotti mester is!!! Ehhez képest mi történt? A Napoli kétszer is vezetést szerzett, de az Atalanta mindkétszer kiegyenlített és végül meg kellett elégedniük egy döntetlennel.

Kjaer vs Llorente és kész a baj.

Pontosabban ott a gond, hogy utólag sem elégedtek meg egy döntetlennel. A nápolyiak legnagyobb hasfájása az (túl a fél tucat kihagyott ziccerükön), hogy nem kaptak büntetőt, amikor Kjaer és Llorente találkoztak az Atalanta tizenhatosában. A két játékos birkózott egymással egy labdáért, a dán valahogy elfejelte a játékszert, közben a spanyol elterült és kicsivel később az Atalanta másodszor is kiegyenlített. Az eset annyira felháborította Ancelotti mestert, hogy a méltán híres sztáredző, még az Angliában tanult “self controlját” is elvesztette és addig csinálta az “ingyen cirkuszt” a bíróval, amíg ki nem állították. A meccs után Carletto azt mondta, hogy “úgy érzem magam, mint akit megtámadtak”. Természetesen a nápolyiak elnöke, a jeles filmproducer és “hordószónok”, Aurelio De Laurentis is bedobta magát és a tőle megszokott éles hangnemben bírálta a mérkőzés játékvezetőit, illetve az olasz bírókat általában.

Carletto figyelj már oda! A bíró úr adni szeretne neked valamit…

Most mondhatnánk, hogy “üdv a mi világunkban”, mert nekünk az idén minden második meccsünkön volt minimum egy olyan bírói döntés, amihez képest eltörpül ez a Kjaer-Llorente eset. De nem mondok ilyesmit, mert a mi panaszaink senkit sem érdekeltek és a mi panaszkodásért kiállított edzőnk is csak bírálatokat kapott. Nem úgy a Napoli, az ő vélt, vagy valós sérelmeiket valamiért nagyon is komolyan vették a médiában. Úgy tűnik, hogy Ancelotti kiállítása sokkal többet nyom a latban, mint egy “mezei” Fonseca panaszai, nem is beszélve a kiváló De Laurentis elnök úr rusztikus kirohanásairól.

Most ott tartanak tíz forduló után, hogy hatodik hely a tabellán, 5 győzelem, 3 döntetlen, 2 vereség, ugyanúgy 18 pontjuk van mint például a Cagliarinak és még a “mi pizsamakék unokatesóink” is megelőzték őket, a jobb gólarány miatt. Maradjunk annyiban, hogy nem így képzelték a bajnokságukat a szezon elején.

Egy régi kép a szövetségi elnökválasztásról: De Laurentis, Lotito és Tavecchio elnök urak éppen ünnepelnek. Madarat tolláról…

Térjünk ki a részletekre, Milik és a “pisilős” Mertens a két legveszélyesebb gólszerzőjük, fejenként 4 találattal. Ne feledkezzünk meg a bennszülött nápolyi Insignéről sem, aki “csak” 3 gólnál tart, de 4 gólpasszával megelőzi a csapattársait. A nápolyiak nagyon szeretik birtokolni a labdát és ők is tartják a legtöbbet az ellenfél térfelén: átlagban 15 percet. Többnyire az első félidő utolsó negyedórájában, illetve a 60. és a 75. perc között szoktak gólt szerezni.

Ancelotti mester többnyire 4-4-2-ben szokta játszatni a fiait, bár ő most nem lesz ott a kispadon, az Atalanta ellen összeszedett piros lap miatt. Szintén hiányozni fognak Allan, Ghoulam és Malcuit is. Ott lesznek viszont Hysaj és a mi egykori görög kiválóságunk, Manolas is, akik felépültek a sérüléseikből a Roma tiszteletére. Itt egy tipp a Napoli kezdőjére:

Napoli (4-4-2): Meret; Di Lorenzo, Manolas, Koulibaly, Mario Rui; Callejón, Zielinski, Fabian Ruiz, Insigne; Milik, Mertens.

Sokak szerint Cetin helyettesítheti Faziót

Beszéljünk a Rómáról is, Fazio ugyebár a jeles Irrati játékvezető úr áldozatául esett Udinében és ezért nem lehet majd ott a Napoli ellen. Fonseca mesternek muszáj lesz kitalálnia valamit az argentin pótlására, az elemzők szerint vagy a fiatal Cetin, vagy az izomsérüléséből felépült Juan Jesus kezdhet helyette. Apropó Irrati bíró úr, a közismert játékvezető udinei ténykedését kiválóan értékelte a romanista szurkolók nevében Ruggiero Rizzitelli, a Roma egykori csatára és a RomaTV elemzője. Rizzitelli, a mérkőzés utáni elemzésében, élő adásban, szó szerint “tiszta szívből” üzente Irrati bíró úrnak, hogy “attacate al cazzo!” (Ez magyarul nagyjából azt jelenti, hogy “bekaphatja” és nem egy cukorkáról van szó.) Azt kell mondanom, hogy még soha nem értettem ennyire egyet egyetlen elemzővel sem.

Szeretlek Ruggiero!

A középpályán minden bizonnyal nem fogják piszkálni, az elmúlt meccseken remek teljesítményt nyújtó Mancini-Veretout párost. Kérdés viszont, hogy mi lesz Florenzivel, hogy visszakerül-e a kezdőbe, vagy esetleg inkább Spinazzola fog kezdeni. Elől pedig az a kérdés, hogy a felgyógyult Perotti milyen formában kaphat játéklehetőséget, egyesek a kispadra, mások a kezdőbe jósolják, Pastore helyén. Ez már csak azért is érdekes, mert sokan az argentint választották az udinei meccs emberének, illetve Fonseca mester is agyondicsérte a “Flacót” a sajtótájékoztatón és még azt is hozzátette, hogy nincs túl sok alternatívánk azon a poszton. Itt egy számomra “rokonszenves” tipp a Roma kezdőjére:

Roma (4-2-3-1): Pau López; Spinazzola, Cetin, Smalling, Kolarov; Veretout, Mancini; Zaniolo, Pastore, Kluivert; Dzeko

Fonseca a sajtótájékoztatón: “Remélem holnap nem kell a bírókról beszélnem.” Mi is reméljük!

Kivételesen, preventív módon, ejtsünk szót a mérkőzésre kijelölt játékvezetőről is, ha már úgyis ennyit foglalkoztam a bírókkal. A meccset a jeles Rocchi bíró úr fogja vezetni, aki a romanista szurkolók körében, elsősorban akkor vált méltán “közismertté”, amikor egy pár éve Torinóban, a Juventus Stadiumban (akkor még így hívták), egy “mesterhármassal” állította meg Rudi Garcia Rómáját. Azóta a “tripletta di Rocchi”, ugyanolyan fogalom lett romanista körökben, mint a “gol di Turone”. Rossz előérzeteim vannak, érdekesnek tartom, hogy miután a Napoli cirkuszolt a játékvezetők miatt, most elővették a jó öreg és hűséges “Rocky” bíró urat. De ne legyen igazam.

Smalling minden bizonnyal kezdeni fog.

A fogadóirodák oddszai szerint a Napoli picivel esélyesebb a győzelemre, vagyis kiegyensúlyozott meccsre lehet számítani. Ha figyelembe vesszük a sok sérültet a Rómában és hogy milyen elvárásokkal indult a két csapat szezonja, akkor ez a Rómára nézve több mint hízelgő. Nagyon jó lenne valahogy folytatni a pozitív sorozatot. Itt inkább be is fejezem, szombat délután háromkor Roma-Napoli (élő közvetítés 14:40-től a Digisport1-en), addig is forza Roma mindenkinek!