A 22. forduló talán legnagyobb rangadóját az AS Roma játszotta az AC Milan ellenében vasárnap este. A mérkőzés 1-1-s döntetlennel zárult, mondhatni igazságos pontosztozkodás lett a fordulatos, izgalmas találkozó vége. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük időrendi sorrendben, mi is történt a hét utolsó napján.
A kezdő csapatokban a hétközi kupafordulóhoz képest történtek változások. Hazai oldalon kimaradt Pastore, Cristante bekerült DDR. Florenzi újra középpályásként szerepelt. Vendégoldalon az új igazolás, Piatek először volt kezdő. Persze mentálisan is akadt különbség bőven, amíg a Roma egy megalázó hetesből próbált felépülni, addig a Milan a Napoli legyőzősével jutott tovább. Mik ezek, ha nem ellentétes előjelek?
A találkozó kellemes tempóban, római fölénnyel kezdődött. Az első tíz percben több veszélyes hazai támadást könyvelhettünk el. Egy „érdekesség” volt számomra, az a hazai közönség Olsen ellen irányuló nemtetszése. Nyilván egy hétgólos mérkőzés után számon kérhető a kapus. Mindenesetre ez a szurkolói magatartás túlzottan nem zavarta össze a svéd óriást, és a tőle megszokott, közepes szintet hozta.
A következő tíz perces etapban tovább próbálta fokozni lendületét a fővárosi csapat, kisebb – nagyobb sikerrel. Helyzetek továbbra is adódtak, viszont a Milan egyre jobban kezelte a római támadásokat, és életjeleket mutatott. Valamivel lassabb lett a tempó, és ez kedvezett a vendégek óvatos játékának. Olyannyira, hogy a 26. percben a két friss milánói szerzemény nem kis római közreműködéssel összehozta a mérkőzés első találatát. A bal szélen vert helyzetből Paqueta begyötörte a labdát középre, ahol védő és középpályás között a lengyel gólzsák elé keveredett a labda, aki nem volt rest, és meglőtte első bajnoki találatát az AC Milan színeiben. 0-1
Meglehetősen idegesítő volt a szitu, mivel a Milan első valamirevaló támadása volt mindez, másrészt a meccs képében nagyon nem volt benne a vendég vezetés. Az AS Roma igyekezett nem összezuhanni, és rendre nyomta saját kapuja elé a piros-feketéket. Fél óra játékot követően már a hatodik hazai szögletet védekezték ki Gattuso fiai. Sőt, az első félidő végére már több bravúrra is szükség volt Donnarummatól. A legnagyobbat egyértelműen Schick fejesét követően kellett nyújtóznia a fiatal olasz portásnak, de amit a második hullámban érkező Dzeko lövősnél védett a kapus, arra már szavakat se nagyon találni.
A szünetben a statisztikai mutatók ormótlan hazai fölényt tükröztek, viszont ez a sportág nem pontozásos, így a legfontosabb a Milan vezetése volt. Szerencsére a második játékrészre még feszesebben érkeztek a Farkasok, és egyből az első támadásból sikerült egalizálni az eredményt. Jobbról tekert középre az egész meccsen jól játszó Karsdorp, majd a középen kialakult kavarodásban Zaniolo találta meg a labdát, és bikázta közelről a kapuba az egyenlítő találatot. 1-1
Meglepő volt számomra, hogy ezt követően inkább a Milan tudta akaratát érvényesíteni, és egyre többet birtokolta a labdát. Bár a kapu elé ritkán jutottak el, a Roma élét ügyesen kivették nagyjából az utolsó negyedóráig. A nyolcvanegyedik percben Kolarov beadását Pellegrini fejelte kapufára, mindenki verve volt a szituációnál, sajnos a hazai kapufa most nem tudott segíteni. Majd három perccel később El Shaarawy hozta ki gyönyörűen a labdát baloldalon, de a kontrát eltökölte a hazai támadógépezet. Kár, mert ebben a két utolsó villanásban benne volt a győzelem.
Válaszul még kialakult egy Cutrone helyzet is, ahol Olsen védett egy nagyobbat, de további érdekességek már nem maradtak, így a csapatoknak be kellett érni a pontosztozkodással. Ez az eredmény mindenképpen a Milannak kedvezőbb, hiszen a negyedik helyen maradhatott, a fővárosiak nem tudták végrehajtani az előzési manővert. A játékvezető tevékenysége mellett sem tudok szó nélkül elmenni, hiszen téves ítéleteknél folyamatosan szidjuk a drága sporttársat, hát tegnap este inkább dicsérni lehetett. Egyrészt Kolarov birkózó mozdulatánál még a videó sem került elő, másrészt Pellegrini második sárgája is a zsebében maradt a derék Maresca sporttársnak.
Hogy összességében mit lehet írni erről a meccsről? Talán annyit, hogy volt tartása a csapatnak, és beleállt bátran a feladatába, nyilván jó pillanatban érkezett a Milan, így gála előadásról szó sem lehetett. Ez az egy pont sokat nem ér, egy újabb rangadó, ahol 1-1 lett a végeredmény. Ezekből az eredményekből akkor lehet profitálni, ha az alsó tíz ellen begyűjti csapatunk a három pontokat. Például a Verona ellen, hétvégén. Hogy ez a tegnapi produkció mire lehet elég a Porto ellen, talán még nehezebb megmondani. Azért mert a portugálok teljesen más focit fognak az Olimpicoban játszani. Kíváncsian várom a következő tíz nap eseményeit, sok minden kiderül.