Katasztrófa

A Roma kikapott 7-1-re a Fiorentina ellen, az olasz kupa negyeddöntőjében.

A wikipédia szerint, a katasztrófa szó megsemmisülést, csapást jelent, megrázó, hirtelen eseményt, emberi élet, anyagi javak, természeti értékek pusztulását. Szerintem a Roma szempontjából nézve stimmel, ráillik a mai meccsre.

Ilyen eredmény mellett nincs túl sok értelme az elemzéseknek, a Fiorentina csatárai nagyon jól játszottak, képesek voltak 7 gólt szerezni, a Roma leírhatatlanul rosszul játszott, képes volt kapni 7 gólt. Ennyi.

Alfredo Pedullá elemző értesülései szerint, Paulo Sousa bevetésre kész, hogy azonnal átvegye a csapatot, Di Francesco maximum még egy utolsó esélyt kaphat a Milan ellen és a meccs után, még ma éjszaka, lesz egy megbeszélés. (Apropó Milan, ugye tudjátok, hogy a Milan jobb ennél a Fiorentinánál? Csak így elöljáróban a hétvégi meccsünk elé.)

Monchi nyilatkozott, csak elnézést tudott kérni a szurkolóktól, illetve azt mondta, hogy most nincs itt az ideje a döntéseknek. Mikor van itt az ideje a döntéseknek? Csak kérdezem. Azt is elmondta, hogy ő az aki megkérdőjelezhető és nem Di Francesco, illetve, hogy a Roma nem fog lépni semmit az átigazolási piacon.

Di Francesco is nyilatkozott, szégyenteljes teljesítmény, csak elnézést lehet kérni, nem neki kell meghozni bizonyos döntéseket, most jobb nem mondani semmit. Én azért mondanék pár dolgot, 44 bekapott gól 29 meccsen, 12 bekapott gól az utolsó 3 meccsen.

Valójában Di Francesco meccs utáni nyilatkozatából egyetlen mondatnak volt bármi értelme, hogy „nem nekem kell meghoznom bizonyos döntéseket.” Persze ez még nagyon gyorsan változhat, de egyelőre ez konyhai magyarra lefordítva azt jelenti, hogy „én nem fogok lemondani, ha akarják rúgjanak csak ki, de nekem kell a fizetésem.” Szerintem hasonló lehet a helyzet Monchival is, addig védi Di Francescót, amíg teljesen tarthatatlan nem lesz a helyzet és párban kell majd kirúgni őket. Feltételezem akkor ő is megkapná a pénzét (2021-ig tart a szerződése, összesen kb. bruttó 4 millió plusz a bónuszok) és megszabadulna ettől a látszatra kezelhetetlenné vált monstrumtól, amivé a Roma változott.

Emlékszem például Ranieri mesterre, aki egy Genoa elleni kudarc után, azonnal levonta a tanúságokat és lemondott. Ő akkor lemondott a szerződéséről és a fizetéséről is, ahogy illik, méltósággal. Na persze ő romanista volt és nem csak azért mert ott játszott a pályája csúcsán. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ehhez még csak a Rómának se kell szurkolni, más edzők, akik az elmondásuk szerint sokkal kevésbé kötődtek a klubhoz, hasonló helyzetekben sokkal több méltósággal jártak el, mint eddig Di Francesco. Nem mintha sok ehhez fogható epizódot lehetne találni a Roma történelmében.

A nagy kérdés, hogy mit fog mondani Pallotta, eddig az idei szezonban, a csapatunk különböző bukásai után, már többször láttuk a „light” reakciót a vezetéstől: „majd meglátjuk, hogy mi lesz a következő meccsen…”  Pallotta viszont már hónapokkal ezelőtt dühös volt, kötve hiszem, hogy most jobb kedve lenne.

Szégyenteljesnek tartom, hogy a Rómából ma is szinte teljesen hiányzott a csapatszellem, ezt már többször is láthattuk, de a mai eredmény tükrében különösen feltűnő volt. Ez ennek a tulajdonosi körnek a legnagyobb kudarca, hogy a Roma csak egy lépcsőfok felfelé, vagy lefelé a játékosok karrierjében. Nincs annyi tisztesség a játékosokban, hogy odategyék magukat a szurkolók kedvéért.

Feltűnő volt a megosztottság a pályán, de nemcsak ott, látványos volt a megosztottság a pálya és a kispad között is. Játékosok, akik félreállnak az ellenfelek útjából, nem futnak a labda után. Üdítő színfolt volt Dzeko kiállítása, a megbocsáthatatlan ostobasága ellenére, mert legalább valaki idegesnek tűnt.

Ismétlem önmagam, de a nagy kérdés, hogy mit fog mondani Pallotta, mi lesz most? Az átigazolási szezonnak gyakorlatilag már vége, még van egy nap és evidensnek tűnik, főleg Monchi mai nyilatkozata után, hogy azon a fronton semmi sem fog történni. Edzőt viszont szezon közben is le lehet cserélni, de szeretném én látni azt a komoly szakembert, aki jelen körülmények között átveszi ezt a csődtömeget és vállalja, hogy eléri a negyedik helyet. „Negyedik hely”, ez most kimondottan nevetségesen hangzana, ha a helyzet nem lenne siralmas.

Talán akad olyan, aki szerint ez a mai meccs nem volt túl vészes, elvégre a Roma már máskor is kapott ki hasonló eredménnyel. Azt kell mondanom, hogy nem, mert amikor hasonló eredmények születtek, akkor az ellenfelek a világ legjobb csapatai voltak, nem egy „sima mezei” Fiorentina, a mégoly „bunkó” szurkolóival. A Roma még sosem kapott ki 4, vagy több góllal az olasz kupában, az utolsó legrosszabb eredmény a 2003-as 1-4-es vereség volt a Milan ellen és az a Milan abban a szezonban többek között megnyerte a BL-t. A Roma a fennállása óta összesen 6 meccsen kapott 7 gólt, utoljára a Bayern Münchentől a BL-ben 2014-ben. Illetve a Fiorentina 1969 óta nem szerzett 7 gólt az olasz kupában, akkor a Barit verték 7-0-ra. Ma este eljutottunk az 1969-es Bari szintjére, akik mellesleg abban a szezonban ki is estek az első osztályból. Ennyire nagy a baj.

A mérkőzés végén, De Rossi, aki csak a 77. percben állt be és aki nagyon nem érdemelte meg, hogy részt kellett vennie ebben a cirkuszban, a vendég szurkolók szektorához vezette az övéit, hogy köszöntsék azt a 2500 romanista szurkolót, akik vállalták az utazást, az esőt és a firenzei szurkolók szokásos sértéseit. Manolas, Florenzi, Cristante, Fazio, Schick és Kolarov követték De Rossit. A meccs vége felé, miután végigszurkolták a meccset, a romanista szurkolók már azt kiabálták, hogy „menjetek dolgozni” és hogy „csak a meznek szurkolunk.” Szerintem még túl kedvesek is voltak.

Mivel Pallotta természetesen Bostonban van, még várnunk kell az elnök reakciójára. Ettől függetlenül, a Roma ma elért egy történelmi mélypontot és tévedhetek, de nem hiszem, hogy ez a csapat (mert a játékosok ezek szerint adottak, nem lesznek igazolások), ezzel az irányítással, még értékelhető eredményeket fog tudni produkálni. Egyelőre inkább be is fejezem itt. Forza Roma mindenkinek!