X

Újabb négyes

Európa Liga meccs után és előtt, nehéz hetek közepén fogadtuk Mihajlovic Torinóját vasárnap késő délután. Idén két sima vereséget szenvedett a Roma, az egyiket éppen tőlük, így nem lehettünk nyugodtak. A végére azonban realizálódott a formakülönbség.

A torinóiak sérülés miatt nem számíthattak Obira, míg Spallettinek Florenzin és Rüdigeren kívül azon főhetett a feje, kit és hogyan pihentessen. Szerencsére csütörtökön már gondoskodtak erről a tanítványai, így a csapatok a következőképpen álltak fel:

ROMA (3-4-2-1): Szczesny; Manolas (28′ st Vermaelen), Fazio, Juan Jesus; Bruno Peres, Paredes, Strootman (37′ st Totti), Emerson; Salah, Nainggolan; Dzeko (44′ st Perotti).

TORINO (4-3-3): Hart; Zappacosta, De Silvestri, Moretti, Barreca; Benassi (25′ st Boye’), Lukic, Baselli; Iago Falque (13′ st Iturbe), Belotti, Ljajic (34′ st Maxi Lopez).

Sok exrómai tengeti napjait a napfényes Torinóban, de kivételesen nem sok veszélyt jelentettek. Már rögtön az elején nagy iramban kezdtünk, és egy kicsit másképp is, mint azt az utóbbi hetekben megszokhattuk. Salah érkeztével inkább a széleken vezettük a gyors kontrákat, mintsemhogy Dzekóra ívelgetett labdákkal támadtunk volna. Ennek elég jól megágyazott a Toro, legalább az egyik szélt mindig szabadon hagyták, rendre rosszul tolódott a védelem. Már a harmadik percben helyzetbe kerültünk egy szöglet után, de Juan Jesus még nem találta el a kaput. Bár a Torino támadópotenciálja Falquéval, Ljajic-csal és főleg Belottival rendkívül magas, Manolasék végig állták a sarat, és komolyabb helyzet nélkül tartották támadóhármast.

A tizedik percben aztán már Dzeko révén megszerezte a vezetést a Roma, a bosnyák sorozatban a nyolcadik meccsén volt eredményes, ami rekord a klub történetében. ezeken a meccseken tizenegy gólt szerzett, a bajnokságban tizenkilenccel, az Európa Ligában nyolccal vezeti a góllövőlistát, összesen már huszonkilencnél jár a szezonban. Ezután egy negyedórás darálás következett, a Torino teljesen kikapcsolt. Vagy Salah, vagy Emerson rendre üresen maradt, és egy ilyen elfutás végén, némi közjáték után Salah egy gyönyörű kapáslövéssel megduplázta az előnyt. Örülhetünk, nem úgy tért vissza, mint anno Gervinho. Ott kezdődik, hogy ő visszajött.

Belotti megjátszhatatlan volt

Ezután még következett egy Salah kapufa is, de végül hű maradt a Roma a kapu bal alsó sarkához, mind a négyet oda kapta Hart. Ez a 3421 a nyilvánvaló ötvédős váltáson kívül elég gyakran alakult át 3412-vé, Nainggolan többször is visszalépett Salah és Dzeko mögé. A félidő második felére már visszaállt a csapat, próbált jönni a Torino, de olyan részsikereken kívül, minthogy Lukic lefutotta hátrányból Salaht, ebben a játékrészben nem tudtak mást felmutatni.

A második félidőben visszatértek a Roma lehetőségek, Paredes nagyszerű beadásából az 51. percben Dzeko került helyzetbe. Az argentin nagyszerű szűrő teljesítményt nyújtott, és ha ilyen szemmel nézzük, tűrhető szezonja van. Azt hiszem, el kell engedni a csapatot forgató, látványos mélységi irányító toposzt, ő egy védekező középpályás lesz Spalletti alatt, és annak jó is. A technikás jelzőt azért megérdemli, óriási nagy gólt lőtt jó huszonöt méterről, kapásból. Itt végleg el is dőlt a meccs, és bár Maxi Lopez és Nainggolan is lőttek még egyet-egyet, sok érdemleges nem történt. Pihentethetett is Spalletti, kapott időt Perotti, Totti és Vermaelen is.

Most már hetek óta egy nagyon erős Romát láthatunk, és a hétvégi, Inter elleni rangadó előtt nem lehet gond az önbizalommal. Elöl, hátul, középen, mindenütt úgy tűnik, hogy rend van. Csütörtökön reménykedhetünk egy Totti show-ban, ez lesz március elejéig az egyetlen alkalom, hogy pihentethet Spalletti. Megint nagy lendülettel vágtunk egy rangadósorozatba, várjuk a következő felvonást.

Curvasud93:

View Comments (18)

  • Szerintem Dzeko, Nainggolan és Salah voltak a legjobbak. De Paredesnek is nagyon jó meccse volt és Bruno Peres is jól játszott a volt csapattársai ellen. Most szépen le kell hozni nagy ijedtségek meg sérülések nélkül a visszavágót a spanyolok ellen és utána jöhet az Inter.

  • A bekezdésekért elnézést, valami gyíkja volt, nem engedte tagolni.

    • Kezdésnek nem rossz ez a mennyiségi összehasonlítás - és a legobjektívabb is talán - de azért érdemes mélyebben belemászni. Ugyanis a minőség ennél is fontosabb. Ott szerepel egy adat arra nézvést, hogy mennyien saját nevelőegyesületüknél rúgják a bőrt (nálunk 3). És ez talán a leglényegesebb, mert min múlik, hogy valaki ott tud maradni:
      - az adott csapat céljai (mi egy európai élcsapatnak számítunk, így a hasonlókkal kell összeadnunk magunkat), rögtön kiesnek olyan együttesek, mint a Sociedad, Rennes, Nantes stb. Itt a közepes képességű játékosokkal töltik fel a keretet.
      - aztán az üzletstratégia (fiatal játékosok kinevelése és eladása). Ezeknél fiatal korban passzolják el a tehetségeket, mégpedig jó pénzért. Ezek többségében nem top bajnokságokban nyomuló együttesek (Ajax, River Plate, stb.) Itt nincs akkora terhelés, van idő beépíteni a fiatalokat és valóban jó játékosokat nevelni belőlük, akik megállják a helyüket az élcsapatokban is, tehát minőségiek, keresettek.
      - életkor: az sem látszik, hogy a saját nevelésűek, mikor is lettek az együttesbe építve. Mert valljuk be őszintén az akadémiánk mostani munkáját nem minősíti túlzottan mondjuk a 40 éves Totti és a 33 éves De Rossi.
      - bajnokság: bárhogy is nézem azért a Seria A-ba még mindig szívesebben nyúlnak tapasztalt játékosokhoz (főleg a védelemben), akik taktikailag kellően érettek és egy átlagot tudnak hozni, mint nagy mennyiségű fiatalt beépíteni (mint mondjuk a Bundesliga, ahol a fizikai erő dominál jobban).
      Ezek alapján úgy gondolom érdemes a Real-Barca-Mu-Lyon-Bilbao-Arsenal-Monaco-Psg-Bayern-Atletico, stb. vonalat követni. Ahhoz képest a 3 római emberünk messze a legkevesebb, ami azt mutatja, hogy ugyan jó alapot produkálunk, de nagyon nehezen tudunk egy szint fölé fejleszteni a fiataljainkat (és beépíteni őket).

      • Ez egy nagyon nehéz téma. Egy játékos fejlődésében eljön a pillanat, amikor a korosztályos csapatból átkerül a felnőttek közé, ez Olaszországban a nagyobb kluboknál (Juve, Milan, Inter, Roma...) többnyire azt jelenti, hogy megy egy "kisebb" klubba tapasztalatot szerezni, mert az nem fér bele, hogy a tinik miatt bukják el a tétmeccseket, a média és a szurkolók pedig szétszednék az ügyetlenkedő tiniket is, senkinek sem lenne jó.

        Itt kezdődnek a gondjaink, mert ha csak simán kölcsönadják a játékost, akkor a "kisebb" csapat nincs érdekelve a játékos valorizálásában, nem őt fogják játszatni, inkább azokat akikhez több anyagi érdekük fűződik. Marad az eladás, a különböző oda-vissza záradékokkal, hogy a "kis" klub is érdekelve legyen a játékos fejlődésében és a "nagy" klub se veszítse el őt teljesen.

        De amikor egy játékos átkerül a Rómából például a Sassuoloba és ott ne adj isten még jól is szerepel, akkor óhatatlanul megjelennek a képben a nagyragadozók, az igazi topklubok is és kezdődik az árverés, amiben természetesen már nem a Roma van a legjobb helyzetben.

        Olyan helyeken mint például Spanyolország, a fiatalok mennek a fiókegyesületbe, ami a gyakorlatban a klub korosztályos csapata (Barca B, Castilla, stb.), de Olaszországban erre nincsenek meg a jogi keretek és távolról sem tökéletes megoldás.

        • Ez kétségtelen. Erre találták ki az 50%-os tulajdonjogokat, amit 2 éve kivezettek, mondván nincs gyakorlata máshol. Valóban a legszerencsésebb az lenne, ha létezne egy nem hivatalos leányklub, ahova bátran, valódi szakmai munka/fejlődés esélyével küldhetünk fiatalokat (megfelelő és kiszámítható körülmények, tehát a Palermo szóba sem jöhet). Tulajdonképpen erre szolgált Lotito Salernitana-ja, vagy korábban Seedorf által vett Monza (nem tudom valóban megvan-e még neki). A gond ezzel a rendszerrel a korrupció, legalábbis ettől tartanak leginkább. Ezek a csapatok túlságosan kötődnek anyaegyesületükhöz, ellenük nem játszhatnak, de a még nagyobb gond a szinte kimondott elvárásnélküliség. Magyarul ezen csapatoknak mindegy lenne, hogy mikor-mit játszanak, a lényeg, hogy azonos osztályban maradjanak (följutást akadályozni szokták). Ez sportszerűtlen és könnyedén manipulálható.

          • Igen, az osztott tulajdonokat már betiltották Olaszországban, emlékszem, hogy Sabatini sajnálkozott a tévében, ő természetesen a végletekig kihasználta azt is. :)

    • A Roma utánpótlás nevelése hagyományosan a legerősebbek között van, nemcsak Olaszországban, hanem egész Európában. Pár évvel ezelőtt másodikak is voltunk egy hasonló tanulmányban, a szokásos Madrid mögött, bár ha jól emlékszem ott minden profi labdarúgót számításba vettek, azokat is akik másodosztályban játszanak. Igazából érdemes elgondolkozni azon is, hogy ezek a klubok hogyan operálnak a fiatalokkal. Például a közelmúltban a Madridot és a Barcát is megbüntették, mert az UEFA szerint adták-vették a gyerekeket.

      Mindenesetre szerintem sokkal jobb a kinevelt profik száma alapján megítélni a korosztályos csapatok eredményességét, mint a megnyert trófeák alapján. Bár a megnyert trófeákban sem állunk rosszul:

      https://it.wikipedia.org/wiki/Campionato_Primavera#Albo_d.27oro

  • Kis érdekesség a Toro meccsről. Korábban már elhangzott, hogy a legtöbb passzt mi hajtottuk végre a 16-os belül és nem meglepő, hogy a lövési kísérleteink is innen voltak. A büntetőn kívülről 36%-ban próbálkozunk (ami az Atalanta után a legkevesebb), most mégis 2 olyan gólt szereztünk, ami kívülről jött (még Ninjaé is csípte a vonalat). 10 próbálkozás, ami ugyanannyi, mint a ketrecen belülről. Ez persze köszönhető a szívesen lövő Paredesnek (mondjuk csak 2x, meg Dzeko-Ninja ugyanennyiszer), de sokkal inkább a jól tömörülő Torinonak és némi taktikai változásnak (nem elsősorban a védelem mögé kerülésével akartunk célt érni). Szóval ez egy újabb apró taktikai finomhangolás, amit Spall bevett a repertoárba.

  • A múlt héten a római műemlékvédelem is megpróbálta megakasztani az új stadionunkat, műemléknek akarják nyilvánítani a tervezett stadion helyén található lepukkadt lóversenypálya lelátóját. Ha ez a dolog keresztülmegy, akkor semmi sem lesz a stadionból. A Roma már perrel fenyegetőzik, közben a városi tanács húzza az időt, állítólag folynak az egyeztető tárgyalások és közeledik a március harmadika, amikor véget ér a halasztás és újra fog kezdődni az engedélyezési eljárás.

    Erről a lóverseny tribünről, 1959-ben építették, a tetőszerkezet rákkeltő azbesztet tartalmaz, az épület nem felel meg semmilyen modern építési normának, a földrengésveszélyre vonatkozó szabályok szerint konkrétan életveszélyes, a fémet már évekkel ezelőtt "újrahasznosították" valakik... Összességében elmondható, hogy egy lepusztult romról beszélünk, egy szemétdomb közepén. De egy kép többet ér ezer szónál, nézzétek meg a képeket ezen az oldalon, a műemlékvédelmi hatóság szerint ilyen egy műemlék:
    http://romanews.eu/notizie-roma/live-stadio-della-roma-tour-nella-struttura-tor-valle-foto/

    • Istenemre mondom , egy valamiben bízom! Ha egyszer megérjük hogy lesz egy új stadion ami csak az AS Rómáé és megvan az összes működési engedély MINDEN! És már senki sem tud belekötni semmibe, akkor a Pallotta vagy valaki kiáll és a sajtó előtt elküldi az összes "szakembert", polgármesterasszonyt, poltikust a halál f@szára! De úgy betyárosan! Jah és természetesen mindenki aki megpróbált keresztbe tenni akármilyen módon annak természetesen örök kitiltás a stadionból! De még a rokonainak is! :D

    • Ez a legkisebb probléma. Erre van gyakorlat Magyarországon is. Mégpedig az, ha egy éjjel teljesen véletlenül valaki kilop egy nagy darabot és másnap összedől a cumó. Akkor majd készítenek egy bronz emléktáblát és a stadion falára felakasztják majd.

  • Közben újabb vicces epizóddal bővült a stadionunk története. A Roma melletti Fiumicino polgármestere, ahol többek között a nemzetközi repülőtér is található, hivatalos közleményben jelentette be, hogy a városa a Roma rendelkezésére áll, megvan a terület, nincsenek építési korlátozások és szeretettel várják a Rómát. A polgi konkrétan úgy fogalmazott, hogy "azonnal csinálják meg itt". Megnéztem egy térképen és nincs is annyival kijjebb, a végén még tényleg megyünk vidékre. :D

    • Végre egy jó ötlet. Semmi akadály, optimális feltételek, stb, stb. Bele kell vágni, aztán lehet nézni majd ahogy a mostani városvezetés siránkozik, sopánkodik, kárhoztat. Öröm lenne nézni.

Related Post