minden, ami az AS Roma csapatával kapcsolatos
Inkább ne szóljunk elhamarkodottan, de a második Spalletti éra óta most először van olyan érzése az embernek, hogy van egy Roma, aminek arca van. A pályán még nem kaptunk ki idén, a csapatnak és a játéknak van eleje, közepe és vége, nem pedig ad hoc támadunk és védekezünk. Ennek a hétvégén a Parma látta kárát, csütörtökön pedig remélhetőleg a Kolozsvár.
Az idei első „erőltetett menet” utolsó etapjáról kellemesebb dolog lesz írni, mint ahogy képzeltem. A csapat szépen összerázódott ebben a nehéz helyzetben. Pedig az utolsó pillanatokban már Dzeko is pozitív COVID tesztet produkált, de akkor jött Miki és lőtt egy mesterhármast. Szóval gond egy száll se, a tabella első felébe repült a csapat, az EL-ben gyakorlatilag megvan a továbbjutás, és a most következő válogatott szünet időt adhat a felépülésre.
De talán ne szaladjunk ennyire előre, vegyük szépen sorra a találkozókat. Először jöjjön a Kolozsvár elleni, harmadik EL csoportmeccs, majd azt követően a Genoa elleni bajnoki szereplés áttekintése. Nyolc rúgott gól, egy kapottal szemben, és igazán fontos három pontok. Ha lehetne kívánni, akkor a november-decemberi hajtásra sem kívánhat jobb szereplést az ember.
„Vége az első nagy rohanásnak” bővebbenVasárnap estére maradt az AS Roma negyedik fordulós megmérettetése. Ellenfélként Pippo’ Inzaghi vezette Benevento érkezett, ami első ránézésre rutinfeladatnak tűnhet, de elnézve a campaniai csapat keretét, – hogy is fogalmazzak? – igazán komolyan vették a bennmaradási szándékukat. Minőségi, rutinos játékosok sokasága alkotja a „boszorkányok” kezdőjét.
A két csapatnak számottevő közös múltja nincsen, ez volt a két klub ötödik tétmérkőzése… rendre a fővárosiak nyerték a találkozókat, úgy, ahogy a vasárnapit is. De az eredmény csalóka, több fordulópontja volt a mérkőzésnek, amikor a fővárosiak oldalára billent a mérleg. Ez írható a nagyobb tapasztalat számlájára, vagy nevezhetjük nettó szerencsének is, mindegy. A vége 5-2-lett. (megint)
„„Boszorkányok” után jöhetnek a „fiatal fiúk”!” bővebbenAz AS Roma lejátszotta szombat este a harmadik fordulóból ráeső mérkőzését az Udinese ellen. Ez a mérkőzés számos magyarországi AS Roma szurkolónak a túrát jelentette, sajnos idén a vírushelyzet lehetetlenné tette mindezt. Így maradt más lehetőség, csak a tévés mérkőzés és a körömrágás. Fonseca a Juventus elleni kezdőn nem változtatott, a játék képe, és a mutatott teljesítmény igencsak eltért, a múlt vasárnapi produkciótól. De ne szaladjunk ennyire előre.
Bizonyára feltűnt a rendszeres olvasóknak, hogy nem jelentkeztünk felvezető, beharangozó poszttal. Ennek az az oka, hogy az új idényre megpróbálunk egy új séma szerint továbbmenni a cikkírással kapcsolatban. A sűrű meccsdömping, ami az ősszel várható, nagyon megnehezítené a mérkőzésenként két poszt megírását, mind olvasói szempontból, mind írói teljesítményben. Ezért arra jutottunk, hogy a bajnoki mérkőzések egy, ehhez hasonló írást kapnak majd, amiben lesz pár hír, némi összefoglalás a hét eseményeiről, és egy összefoglaló a mérkőzésről. Mindezt – szerencsés esetbe – két blogger tollából. Aztán meglátjuk, hogy sikerült mindezt a hétköznapokban megvalósítani, de a terveink megvannak.
„Megvan az első győzelem” bővebbenEgy Roma – Juventus olasz rangadóról írni sohasem könnyű. A vasárnap esti találkozó, bár meglepően fordulatos és kifejezetten változatos mérkőzést hozott, az összképen ez sem változtat sokat. Aki a találkozó előtt nem írta volna alá a döntetlent, talán ne is olvassa tovább ezt a posztot. Látva a meccset, valamivel keserűbb a szám íze.
Fonseca alatt állítólag remeg a kispad, a csapat körüli mizériát szerintem mindenki ismeri, majd ezeket a tényezőket megkoronázva jön a veronai hiba, ami nettó amatőrizmus. Ebből a helyzetből várta a csapat a frissen szerveződött címvédő elleni találkozót, nem sok reménnyel.
„Izgalmas döntetlen a címvédő ellen…” bővebbenBefejeződött ennek a cifra bajnokságnak a 36. fordulója. Bár túlságosan nagy meglepetések nem születtek, Immobile mesterhármasa és a Juventus bajnoki címe minimum említésre méltó. Ezen kívül, az AS Roma szempontjából fontos mérkőzések szintén megrendezésre kerültek. A Milan hazai környezetben remizett az Atalanta ellen, ami nem jött rosszul a fővárosiaknak, de ezt az apró lépéselőnyt csak és kizárólag egy Fiorentina elleni győzelemmel lehetett realizálni.
Nem kis szerencsével, és akarattal a csapat 2-1-re legyőzte a holt térben lebegő, mégis komoly ellenállást mutató lilákat. A mérkőzésről picit később, ami a végeredményt figyelembe véve a legfontosabb, négy pontos előnnyel várhatják a farkasok az utolsó két körült. Mármint az EL harcban, a Milannal szemben. Ez mindenképpen jó előjel, szerdán a Torino vendégeként be lehet húzni ezt a minimum célt, és utána jöhet a Sevilla elleni nemzetközi csata. Közte persze lesz még egy jutalomjáték a Juventus ellen, de egy szerdai győzelemmel annak a rangadónak az élét simán kiveheti a csapat.
„Roma – Fiorentina 2-1, maradt két torinói csapat” bővebbenPörög az olasz bajnokság, szinte minden napra jut bajnoki mérkőzés. Áltagosan három naponta kell pályára lépni a csapatoknak, így a feszített tempó és a közel 100 napos szünet rendesen megkavarta az erőviszonyokat. Születnek is a cifrábbnál cifrább eredmények. Az AS Roma gépezete szintén nehezen indult be, viszont most büszkén ideírhatom, hogy három bajnokit nyert a csapat zsinórban! A Napoli botlásával így négy pontra nőtt az ötödik hely előnye.
Hogy a meccs milyen volt? Pontosan olyan, amit az ember ilyen helyzetben várhat. Kizsigerelt játékosok, felforgatott kezdők és jó pár sérült mindkét oldalon. Bár a Hellas Verona tökéletesen súlytalan pozíciója és csatárainak sérülés arra engedett következtetni, hogy egy „egyszerűbb” mérkőzés vár a srácokra, de mindannyian tudjuk, talán ezek a legveszélyesebb helyzetek. Szerencsére a fővárosi csapat lehetőségeihez mérten jól reagált, és a két gólos első félidei előnyét be tudta osztani a találkozó végégig, ezzel megszerezve az idei kiírásban a 17. győzelmét.
„Megvan a harmadik, jöhet az Inter” bővebbenSorozatban három vesztes mérkőzés után fogadta a Roma a Parma csapatát. Sajnos egyelőre nem úgy tűnik, hogy a hosszú pihenő jót tett volna a csapatnak, pedig a kényszerszünet előtt is rosszul állt a szénánk, na meg a legfontosabb játékosok dőltek ki egymás után. Ember legyen a talpán, aki ilyen körülmények között jó kedvvel tud leülni meccset nézni!
Amikor a pandémia helyzetet követően, az első posztot fabrikáltam, azon járt az eszem, hogy milyen formában kerülhet ki csapatom ebből a helyzetből. Bizonyára érezhető volt az írásban is, nem tudtam igazán optimistán tekinteni erre a sűrű időszakra. Aztán jött a Samp elleni csörte, a csapat nyerni tudott, vert helyzetből, kiváló egyéni teljesítménnyel. Örültem, bizakodtam, mondom talán sikerülhet meglovagolni ezt a mindenki számára ismeretlent. De vasárnap délután kijózanodtam.
A keret jelentős része rendelkezésre állt, a Milan messze van fénykorától és akkor még finoman fogalmaztam, de ezek a dolgok mind semmit se érnek, ha a saját csapatod mindössze erre a felfoghatatlanul gyenge teljesítményre képes. Tátott szájjal bámultam, hogy oké meccshiány, oké szurkolók híján kell helytállni, de ez akkor is kimerítette a szánalmas vergődés bűntettét.
„Égtünk Milánóban…” bővebbenRekordhosszúságú szünet után indult újra a Roma szezonja. Három nehéz hónap után lépett pályára a csapat, ennyit pedig egyetlen nyári szünet alkalmával sem szokás pihenni. És hát az sem egészen hétköznapi, hogy a nyár közepén kell tétmeccseket játszani. Márpedig most ez vár a csapatra.
