minden, ami az AS Roma csapatával kapcsolatos
Blogunk új dobása a „meccs mentes” időszakokra egy interjúsorozat lesz. Ahol magyar médiaszemélyiségeket, – akik nem mellékesen Roma szurkolók – kérdezünk a csapat aktuális ügyeivel kapcsolatban. Ezen sorozatunk első alanya a Sport TV –ről ismert Szaniszló Csaba. Köszönjük a válaszait, és a gördülékeny közös munkát.
Amikor egy csapat kiesik, pontosabban az utolsó akadályon bukik el, egy fontos nemzetközi torna kvalifikációja során, akkor ez az embert, egyszeri szurkolót mélyütésként éri. Pláne, ha kedvenc csapatáról van szó, és extrán, ha olyan butaságok miatt történik mindez, mint amit az AS Roma követett el a Porto ellenében, kedden. Innen kellene tovább indulni. Lesz persze EL és van egy hosszú bajnokság. Van javítási lehetőség bőven.
Kincstári optimizmusom még nem a régi, de próbálom a lehetőségekhez képest jó hangulatúra fogni ezt a beharangozó posztot. Hiszen vasárnap este Szardínia szigetén vendégeskedik csapatunk. Ellenfele a tavalyi Serie B bajnok Cagliari, aki egyből jutott vissza a második vonalból. Kellemes helyszín Szardínia, nem kevésbé a Stadio Sant’Elia. „Valahogy nyerni kell, valahogy muszáj!” bővebben
Kedden már harmadik tétmérkőzésén lép pályára az őszi szezonban Spalletti csapata. Következik az idei szezont nagyban befolyásoló, Porto elleni visszavágó. Az első mérkőzés döntetlenje némi reménnyel kecsegtet, de kezeljük egyelőre helyén a dolgokat. A Porto bár lassan ébredt fel a hazai találkozón, és a kiállítás is segített rajtuk, de a mérkőzés utolsó harmadában már komoly rohamokat vezetett, és igen közel álltak a második góljuk megszerzéséhez.
Ettől még nem félünk a luzitánoktól, sőt optimisták vagyunk. Hiszen hosszú évek után meglehetősen ésszerűen igazolt a kedves vezetőség. Közel fél tucat védő érkezett, minőségi játékosok, akik hosszabb távon is megoldhatják a Roma legkomolyabb problémáit. De messzemenő következtetéseket még ne vonjunk le, inkább maradjunk a száraz tényeknél. Portugáliában a félelmetesnek kikiáltott rekordbajnok ellen egy kiváló pontosztozkodással kezdtünk, majd a bajnoki rajton az Udinese csapatát ökleltük fel négy találattal. „BL főtábla a tét!” bővebben
Ígéretünkhöz híven tovább folytatjuk a 2015/16-s szezon értékelését. Ahogy az első részben láttátok, minden blogtársunk választ ad ugyanazon kérdésekre. Az első felvonásban inkább a múlttal foglalatoskodtunk, most megpróbálunk előre tekinteni. Okoskodunk edzőkérdésről, lehetséges játékosokról, álmokról, és a következő szezonról. Fogadjátok szeretettel, a második részét szezonértékelőnknek. Ne fogjátok vissza magatokat, és nyugodtan írjátok meg véleményeteket Ti is!
Az idei évben is elkészítette kis csapatunk évértékelőjét. Ahogy megszokhattátok már, tíz kérdésre válaszoltunk mindannyian, akik posztolunk a blogon. Ez olyan terjedelmes adatmennyiség, hogy újfent két részben tálaljuk elétek. Kérlek, fogyasszátok nagy szeretettel, és ha kedvetek tartja, kommentben Ti is válaszoljátok meg a kérdéseket.
Vasárnap délben a Chievot látja vendégül szeretett csapatunk. Az olasz bajnokság (Serie A) 37., utolsó előtti fordulójának egyik tuti hazaiját az AS Roma prezentálhatja, ha van egyáltalán ilyen. Bár elnézve az elmúlt fordulókban mutatott döbbenetes magabiztosságot, nem lehet gond az erősebb veronaiakkal.
Spalletti mester sokat nem variálhat a 49 pontot gyűjtő vendégekkel szemben, hiszen továbbra is a második hely megszerzése a cél. Ha ebben a tekintetben figyelembe vesszük, hogy a rivális Napoli Ventura Torinójához látogat, akár reális esélyt is láthatunk az előzésre. Két pontos hátrányunk a hátralévő két fordulóban még ledolgozható, ehhez viszont minimum hat pontra lesz szüksége a farkasoknak.
Napfényes hétfő délutánon, a második világégés olaszországi befejeztének ünnepnapján rendezték a 35. kör legnagyobb rangadóját. Bár Fiorentina – Juventus is volt a fordulóban, ahol véletlenül ismét a Juve javára tévedett a hülye bíró, a fővárosi AS Roma – Napoli jelen helyzetben egy jóval fontosabb párharcnak bizonyult. Egészen egyszerűen azért, mert mindkét csapat BL főtáblára vágyik, ráadásul selejtező nélkül.
Sarri mester fiai a fentebb említett északi derbin született vendég győzelem miatt végleg lemondhattak a bajnoki álmaikról, nem maradt más, mint megőrizni az ezüsttel járó előnyöket. Spalletti csapata egészen más irányból érkezett a mérkőzésre, egy 12 meccs óta tartó veretlenségi sorozat eredményeként újra elérhető a második hely, újra megnyugtató távolságra az üldöző boly, szóval minden adott volt egy kiváló olasz rangadóhoz.
Hétközi fordulóval folytatódik a Serie A. Ami a Roma szempontjából most igen jókor jön, hiszen vasárnap, az ebéd utáni 6 gombóc igencsak megfeküdte a gyomrokat. Elsősorban gondolok itt az állítólagos Totti vs. Spalletti közelharcra, vagy épp az újabb kihagyott felzárkózási esélyre. Pedig a Napoli nekünk muzsikált, szórta-szórta a pontjait, de ez úgy látszik, Rómában senkit nem érdekel. Ma már ott tartunk, hogy Higuain eltiltása pont rövidebb lett annyival, hogy a fővárosi mérkőzésen már pályára léphet. Köszi.
De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen a bergamói folyosón kialakult szóváltás azért mégis jelent valamit, egyrészt azt, hogy az újságírók imádják felfújni a lufikat, másrészt meg azt is, hogy Totti és Spalletti véleménye nem egyezik a kialakult helyzetről. Más kérdés, hogy a tar mester rendre beveti a veterán, idén negyven éves csatárt, erre az öreg előbb egy gólpasszal, vasárnap pedig egy góllal reagál. Csodaszép vita, csak így tovább uraim! „A torinói ló” bővebben
Lassan véget ér ez a hosszú, húsvéti szünet. Persze nem egy válogatott mérkőzést lejátszottak ebben a periódusban, de ez nem változtat a Serie A végeredményén. Legalábbis közvetlen módon semmiképp. Rugózhatnék azon, hogy a Lazio játékosoknak sok köze nincs az olasz válogatotthoz, de talán nem lenne szép, hiszen a másik fővárosi csapat sem delegált végtelen számú játékost Conte kézimunkájához.
Ráadásul az eredmények sem túl fényesek olasz oldalon. Foglalkozzunk inkább saját kedvenceinkkel, illetve az előttük álló városi derbivel. Hiszen a locsolkodás és húsvéti sonka után egyből egy kimagasló fontosságú összecsapás következik. Méghozzá a Lazio – Roma, azaz a Derby Della Capitale! Talán minden romanista legnagyobb pulzusszámmal követett mérkőzése.
Már a felvezető posztban szerettem volna leírni ezt a mondatot, de türtőztettem magam és egészen ideáig kibírtam, hogy ne tegyem meg. „Nagyon hálátlan dolog egy ilyen párharcról posztot írni.” Most sincs ez másképp. Hiszen a csapat gyönyörűen játszott, talán még jobban, mint az első mérkőzésen Rómába. Számolatlan helyzetet alakított ki, melyek felének értékesítésével sokkal beljebb lennénk.
De a lehetőségek kimaradtak, vagy épp Navas fogott, mint a festék, vagy épp a Serie A-ban brillírozó csatáraink voltak befosva pontatlanok, vagy alulkoncentráltak a döntő pillanatban. Ez van. Véleményem szerint így ki lehet esni, más kérdés, ha keresni akarsz valamit az európai elitkörben, akkor egy ilyen kétmeccses nyolcad döntőn gólt/gólokat kell szerezni. „Tisztes helytállás, BL búcsú” bővebben