Ma este a Roma a Juventus-t fogadja, a szezon talán legfontosabb meccsén. Ha nyerünk, hét ponttal vezetünk a Juve előtt, ami nemcsak szinte példátlan, hiszen legutóbb Rudi Garcia első szezonjában történt ilyen, hanem a bajnokság kétharmadához közeledve óriási esély, hogy ellépjünk a negyedik helyért vívott csatában.
A helyzet ritkaságát nemcsak a megszerezhető előny jelenti, de talán 15-20 évre visszamenőleg sem emlékszünk olyanra, hogy ennyire minden a Roma mellett szólt volna. A Juventus elmúlt hat meccséből egyet tudott megnyerni, egy döntetlen és négy vereség mellett. Az az egy győzelem pedig pont a mai találkozó előtt három nappal egy 120 perces, több, mint egy órán keresztül emberhátrányban megvívott, BL kiesést eredményező Galatasaray elleni derbi volt. Az elmúlt hetekben kikaptak 5-2-re Isztambulban, kikaptak a Comótól otthon, az Intertől és az Atalantától is. Ráadásul a gyenge eredmények után a héten már arról írtak, hogy Spalletti és Comolli munkája is veszélyben lehet.
Jóllehet, a Juventus valóban komoly hullámvölgyben van, azért a valós kép kicsit árnyaltabb annál, minthogy a csapat egyszerűen rosszul játszik. Mondhatnánk, Spallettis, ami történik. Az elmúlt négy meccsükből csak a Como ellenit fejezték be tizenegy emberrel, a másik három meccsen viszonylag hamar kiállítottak közülük egy-egy játékost, ráadásul az Inter, és a Galatasaray ellen is jogtalanul. Egyébként ezeken a meccseken nem játszott rosszul a Juventus, az Inter ellen éppenhogy nem nyertek tíz emberrel, a törökök ellen pedig 3-0-ra is vezettek úgy, hogy két gólt is emberhátrányban szereztek. Nem lehet tehát azt mondani, hogy simán rosszak, és kész, egy szerencsétlen, káoszos időszakban vannak, ami remélhetőleg nem ellenünk ér véget egy győzelemmel.
Egy komoly hullámvölgy, BL kiesés egy 120 perces, emberhátrányban lejátszott meccsen, a csapatkapitány Locatelli eltiltása, ez mind a Juventus ellen szól. De mi a helyzet nálunk? A Roma még mindig nem nyert meccset az északi trió és a Napoli ellen, bár általában jól játszottunk, és a Napoli ellen már eredményben is közel voltunk. Nagyon adná magát az alkalom, hogy ma törjön meg a rossz sorozat, ha nem szalasztjuk el az esélyt. Mivel mi az EL-ben egyből a 16 közé jutottunk, egy teljes hetet tudtunk készülni, és hála a Cremonese elleni fegyelmezett játéknak, senki sem sárgázta ki magát, így ellentétben a decemberi meccsel, erős védelemmel tudunk kezdeni. A támadóknál azonban sokan hiányoznak.
Továbbra is csak Malen az egyedüli elérhető csatárunk, Ferguson és Dovbyk is sérült, Dybala játéka kérdéses, kezdőként szinte kizárt, hogy számíthatunk rá, bár valószínűleg egészségesen is a padon kezdene. Soulé még mindig a makacs sérülésével küszködik. A Cremonese ellen a formációváltás jelentette a különbséget, mivel hátul és a középpályán sokan vagyunk, lehet, hogy legalább a meccs valamely pontján megpróbálkozik Gasperini egy 4-2-3-1-es rendszerrel. Kérdés, hogy kik kezdenek Malen két oldalán, legutóbb Zaragoza és Pellegrini játszottak ott, a héten lehetett olvasni Venturinóról és Pisilliről is. Talán utóbbi van a legjobb formában négyük közül, a Cremonese ellen gólt is szerzett Pellegrini cseréjeként.
Ha nyerünk, hét pontra lerázzuk a Juvét, ha nem, akkor még mindig maradunk BL helyen, de nagyon szoros marad a 4-7. hely, figyelnünk kell a Comóra és az Atalantára is. Amennyire fontos nekünk a ma este, legalább annyira fontos a Juventus-nak is, habár a hét pont sem vetne véget az esélyüknek, de egy ilyen hullámvölgyben még koporsószög is lehet. Igaz, hogy rangadó, mégis kötelező nyerni, és ha először sikerül nyerni idén egy nagycsapat ellen egy ilyen kiélezett helyzetben, az komoly szintlépés lenne.