A Nápoly elleni mérkőzés után kellett pár nap, hogy ülepedjenek a dolgok. Leegyszerűsítve, egy újabb rangadó, amit sikerült elveszíteni. Távolabbról vizsgálva pedig arra jutottam, hogy szegény Gasperini mester nagyon hasonló cipőben jár, mint Mourinho annak előtte. Egy foghíjas kerettel próbálja a saját játékát játszatni, kisebb-nagyobb sikerrel. Bár az eredmények nem maradnak el, és a bajnokság harmadánál nem áll rosszul a csapat, de a komolyabb ellenfelek rendre legyőzik kedvenceink.
Ha csak a Napoli elleni mérkőzést vesszük górcső alá, azt fogjuk látni, hogy az első félidőben, amíg volt kilencese a csapatnak, a lehetőségeihez mérten jól állta a sarat. Pedig Conte nem cicózott és esetenként 70-80 méteren megkezdte a letámadását. De ezzel nem tudok véleményem szerint akkora zavart kelteni, mint amit remélt. Eljutottunk, ha nem is sokszor (emlékeim szerint 2-3 alkalommal) helyzetig, amit egy jobb csatár talán gólra tudott volna váltani. Ez Ferguson esetében elmaradt. Szegény közel 400 perc játékidő után is idegen testként mozog ebben a csapatban.
Ezt gondolom észrevette kalitkájába zárva is Gasperini és már a szünetben cserélt. Egyrészt hátrányba kerültünk egy kontra után, másrészt Ferguson teljesítménye sem volt elfogadható. Viszont ami ezután következett, az olyan volt nagyjából, mintha emberelőnyben lett volna a vendég. És hiányzói ellenére is, egy jelenlegi Napoli játszi könnyedséggel oldotta meg ezután a feladatot. Rossz volt nézni, ahogy kitolják a fővárosiakat 50-60 méterre a kékek. Érdemben már nem tudott mit csinálni a csapat. Kár, mert egy egészen látványos rangadót is játszhatott volna egymással a két együttes.
Az, hogy két értelmezhető kilencesünkből egyik sem működik, azért elég nevetséges. Tudom, most az ukrán sérült, de simán el tudom képzelni, hogy inkább a bőröndjét csomagolja össze, mintsem izomsérüléssel bajlódik. Ferguson meg vasárnap is bizonyította, nem igazán érti, mi lenne a feladata. Elég egyértelmű tehát, szükségünk van egy bivalyerős csatárra, középre. (Egy apró elmorzsolt könnycsepp Shomurodovért) Nyilván télen szinte lehetetlen ilyet igazolni, de talán utánpótlás szinten is szétnézhetne a stáb, a jelenlegi teljesítményt képes lehetne meghaladni egy ügyesebb ifista is.
Persze nagyon könnyű a billentyűzet mögül pofázni, mégis számomra egyértelművé vált, a jelenlegi felfogásban ettől többre csak nagy szerencsével leszünk képesebb a nálunk erősebb kerettel bíró csapatok ellen. Mindemellett, ha a mögöttünk lévőket konstans tudjuk verni, akkor a négybe oda lehet érni. Meglátjuk. Gasperini ügyesen próbálja képére formálni a csapatot, ennek már szemmel látható jeleit is tapasztalhatjuk, bízzunk az Öregbe, hátha kifundál valami kis pluszt.
Vasárnap, klasszikus időpontba, 15:00 órától játszunk (Match4) Olaszország egyik legszebb szigetén, a Cagliari ellen. Ranieri második nagy szerelme lesz az ellenfelünk, akik az előbb említett „mögöttünk helyezkednek el” kategóriába tartoznak. Szóval kötelező lenne a győzelem, amit szerintem meg is old a csapat, ha más nem 0:1-gyel.
Fontosabb hírek; Ndicka külön engedéllyel maradhat a Como meccsig, utána utazik majd az Afrika kupára. Örök hála az elefántcsontparti szövetségnek nagylelkűségért. Dybala megfázással bajlódik, játéka kérdéses vasárnap. A téli mercato kapcsán viszonylag sok név felmerült, de ezekkel csak konkrét ajánlatok, vagy igazolások esetén kívánok foglalkozni.
A Cagliari után lesz még egy nemzetközi megmérettetés, a Celtic vendégeként. Sajnos a skótok Brendan Rodgers lemondását követően visszatértek a nyerő útra, így nem lesz egy könnyű menet az a meccs. (ha a hírek igazak, Wilfried Nancy lett az új vezetőedző) Ezt követően Como, Juve és végül DDR Genovája. Ez az idei menü. Sok szempontból érdekes, de korántsem megoldhatatlan ez a 2025-s finálé. Hajrá!