Csodálatos fordulatot vett a szezon, amióta Ranieri az edző, újra süt a nap és csiripelnek a madarak. Régen volt utoljára nyolcadik helyezett romanistának ilyen jó kedve, mint mostanában, de akkorát fordult a világ 2025-ben, hogy várakozva ülünk le megnézni a csapatunkat, ami végre megint tele van jó sztorikkal, érdekes történetekkel. A csütörtöki, Bilbao elleni győzelem is ilyen volt, és reméljük, a mai, Empoli mérkőzés is ilyen lesz.

Nehéz ágra került a Roma az Európa Ligában, a Porto kiverése után a döntőt rendező Bilbao az ellenfél, akik a La Ligában BL-t érő negyedik helyen állnak, sokkal jobb szezonnal a hátuk mögött, mint mi. Egyszer már találkoztunk velük az Olimpicóban, Jurics a második meccsét ellenük vívta, ahol majdnem sikerült nyerni, de Dovbyk góljára Paredes válaszolt a hajrában. A csütörtöki találkozónk sem volt sokkal látványosabb, mint az őszi, visszafogottan játszottak a csapatok, a Bilbao a hazai visszavágó miatt lehetett óvatosabb, mi pedig azért, mert az egyik legjobb spanyol csapatot fogadtuk, akiknek a legnagyobb lehet a motivációjuk a döntőbe jutásra.

Ranieri szokásához híven felkavarta a kezdőt, Rensch, Pisilli, Cristante, Celik és Baldanzi is helyet kapott a csapatban. Nem volt kifogástalan a Roma játéka, de Williams gólja után fordult a kocka, Roma helyzetek követték egymást, amíg Angelino ki nem egyenlített. A végén pedig egy a jó sztorik közül, Shomurodov szerzett egy nagyon szép, győzelmet jelentő gólt.

Nehéz eldönteni, melyik a legnagyobb varázslat, amit Ranieri véghezvitt, a szurkolók megvigasztalása, a játékosok hitének visszaadása, az, hogy mindenkire számít a keretben, és mindenkinek van olyan feladata és szerepe, amit hasznosan végre tud hajtani, vagy maguk az eredmények, de tény, hogy nem kap el a félelem, ha meglátjuk, hogy Baldanzi, Soulé és Shomurodov együtt a pályán vannak, mert tudhatjuk, hogy Ranierinek terve van ezzel.

Ezek a tervek pedig igen jól sülnek el, az utolsó tíz forduló eredményeit nézve vezetjük a tabellát, az elmúlt öt meccsünket megnyertük, hazai pályán pedig az elmúlt 12 meccsünkből 11 győzelem és 1 döntetlen a mérleg. Ha Ranieri visszatérése óta nézzük a tabellát, a negyedikek vagyunk holtversenyben, de csak három pontra az éllovastól. Ilyen hangulatban utazhatunk az Empolihoz, a tabella utolsó előtti helyezettjéhez, akik az idei szezonban egyetlen egyszer tudtak nyerni, a Roma ellen az Olimpicóban, még De Rossi csapata ellen. Igen rossz sorozatban van a toszkán csapat, az elmúlt 13 meccsükből egyszer örülhettek sikernek, amikor a Juventus-t kiejtették az Olasz Kupából.

Ranieri most is sokat fog rotálni, hiszen csütörtökön a Bilbao otthonában játszunk, szerepet kaphat Paredes és Koné, Salah-Eddine, Pellegrini, Soulé és Shomurodov is. Hummels is visszatért a keretbe, de kezdeni aligha fog. Március végén kezdődik a rangadó-sorozat a bajnokságban, addig továbbra is szorgosan kell gyűjteni a pontokat és az önbizalmat, hogy minél jobb hangulatban zárjuk a szezont, és esetleg Ranieri valami újabb csodát is tehessen