A Roma most a bajnokságban egy hosszú sorozatban van amikor a tabella alsóbb felén tartózkodó ellenfelekkel játszik. Azonban ezek az ellenfelek között is van nagy különbség: a hétfői tökutolsó Monzához képest vasárnap késő délután a 13. helyen tartózkodó Como egészen más kihívás volt, nem véletlen az idei Serie A egyik leginkább felkapott témája a csapat Fabregas-szal a kispadon. Az üdülőváros gárdája komoly kihívást jelentett az Olimpico-ban és sokszor meglepték a hazai védelmet, de végül sikerült bedarálni őket is, még ha nem is ment könnyen. Ezzel 2025-ben a bajnokságban a Roma szerezte a legtöbb pontot!
Nem csak az eredmények, a szurkolókkal való viszony is újra pozitív: már nem sértegető molinókat alkotnak a római művészek
A csapatok nevei alapján aki leült nézni a meccset az biztosan fordított várakozásokkal tette: elsősorban a játékkal aztán a félidő végére az eredménnyel kapcsolatban is. A Como mintha esélyesebbként érkezett volna, magabiztosan építkezett hátulról és bár elég eseménytelen volt az első félidő, de néha volt pár veszélyes indításuk is. Az egyik ilyenből ráadásul szép kiugrás után a vezetést is megszerezték, amitől szerencsére felébredt a Roma.
Már az első félidő legvégén is jobban nyomott a csapat, de aztán a másodikra két cserével és kicsit magasabb hőfokkal készült Ranieri: Pellegrini és Shomurodov helyett El Shaarawy és Dovbyk álltak be. Ettől még mindig nem változott meg drasztikusan a játék képe, viszont az 59. percben jött Salaemaekers és Cristante (Soulé és Koné helyett) a belga pedig azonnal megteremtette magának a lehetőséget Celikkel egy összjáték után: nagyszerűen vette át a labdát a tizenhatoson belül, majd a lövése szerencsésen pattant át a kapus fölött. Ezzel megvolt az egyenlítés, de nagyot fordult a meccs: két percre rá egy egészen felesleges sárgát gyűjtött be Kempf ezzel emberelőnybe is került a Roma. Ironikus, hogy előtte nem sokkal szedte le Fabregas segítője (el volt tiltva a spanyol) két sárgalapos játékosát nehogy ki kelljen állniuk. Bő 10 perc emberelőny után a gólpasszt adó Celik helyett beállt Rensch amire rá 2 percre jött a következő gól: Cristante tökéletes labdát adott a holland lábára aki egyből tette középre. A beadást a sérülésből visszatérő Dovbyk sikeresen belőtte így a négy cserejátékos fordította meg a meccset, ráadásul kétszer is közvetlenül a csere után szerezve a gólokat!
Elvileg nagy csodálója Fabregas munkásságának, de azért még Ranierihez fel kell nőni!
Az viszont probléma maradt, hogy a Como emberhátrányban is életveszélyes volt a kontráival. A 88. percben majdnem elúszott a győzelem, de a kapufa segített Svilarnak és a teljesen megszédített védelmünknek. Eléggé megzavarhatóak voltunk hátul úgyhogy remélem ebből sikerül majd tanulni csütörtökre, mert ott nagy szükségünk lesz a stabil védelemre!
Jön ügyanis az EL következő köre: a nyolcaddöntő ahol az idei sorozatunk első meccse ismétlődik meg: Roma – Athletic Club Bilbao. Az első meccs (akkor még Juric-csal a padon) 1-1-re végződött, ennél most jobb eredményre lesz szükségünk hazai pályán, mivel a visszavágó komoly kihívásnak ígérkezik. Részünkről Celik (aki kezdő hátvéddé avanzsált Ranieri irányítása alatt) szerencsére nem szedett össze komoly sérülést a hétvégén, és ugye Dovbyk is visszatért, ráadásul rögtön góllal ami pozitív fejlemény még egy jó formában lévő Shomurodov mellett is. Így egyedül a sárgalapok miatt eltiltott Paredes lesz a csapat hiányzója, úgyhogy jó időzítés, hogy Cristante sokakkal egyetemben talán végre kimászott abból a gödörből ami az őszi formáját jellemezte. Ranieri-nek tehát számbeli problémái nincsenek: szabadon tervezheti meg a taktikáját erre a párharcra amiben a római meccs különösen fontos, hiszen most nincs meg az a luxusunk, hogy otthon harcoljuk ki a továbbjutást, így lehetőleg előnnyel kéne utazni majd Spanyolországba.
Ez a stadion nem csak a visszavágó, hanem a döntő helyszíne is lesz idén, így a Bilbao számára kiemelten érdekes az EL most. Ők játszanak itt eleget, szóval remélem a Roma jár még itt májusban is!
Az ellenfél a 3 nagy spanyol csapat mögött idén a stabil negyedik. Ők egy nappal többet pihenhettek, de ugye mi előtte hétfőn játszottunk úgyhogy emiatt volt a különbség. Ősszel nagyon komoly menetelést mutattak be: másodikak voltak az EL tabellán, negyedikek otthon és 16 meccses veretlenségi sorozatuk volt a bajnokságban. Ez múlt szombaton az Atletico Madrid otthonában egy vékony vereséggel, de megszakadt. Viszont az idei évben összesen 4 győzelem mellett már volt vereségük az EL-ben is (természetesen egy szinte tét nélküli meccsen) a bajnokságban 3 alsóházi csapattal is csak döntetlent tudtak játszani valamint kiestek a szuperkupából és a hazai kupából is, ahol ráadásul az első körben egy negyedosztályú középcsapat ellen csak tizenegyesekkel tudtak továbbmenni. Szóval ha nem is annyira drasztikusan, de némileg fordított az Athletic szezonja mint a miénk. A rosszabb eredményekhez nagyban hozzájárul a csapat húzóerejének: Sancet-nek (13 gól) az elhúzódó bokasérülése ami miatt nagyon kétséges a játéka csütörtökön is, de azért elutazik majd a csapattal, tippre inkább „ijesztésképpen” esetleg maximum a hajrában bevetve, hiszen a visszavágón már teljesen egészségesen sokkal fontosabb lehet a baszkoknak a nyerőemberük. Rajta kívül is bőven marad még játékos aki zavart tud okozni (az amúgy is könnyen megzavarható) védelmünknek: Nico és Inaki Williams, Guruzeta, Berenguer mind 8 fölötti G+A mutatóval rendelkezik idén, míg nálünk csak Dovbyk, Dybala és Saelemaekers büszkélkedhet efölötti számokkal.
A Kanton-tételből kiindulva (miszerint eddig Ranieri-vel minden mérkőzésen az első meccsnél eggyel jobb eredményt érünk el ha ez lehet) csütörtökön egy győzelem következik majd, hiszen már Juric-csal a kispadon is sikerült legalább egy X-et játszani ellenük. Persze ez a sorozat (szerencsére) pozitív irányba már megszakadt, hiszen akkor a Como ellen csak döntetlen „járt” volna, de mindenesetre minden indokunk megvan arra, hogy az első találkozón mi lépjünk fel agresszívabban és próbáljuk az Olimpico hangulatát kihasználva előnyt kovácsolni a visszavágóra.