A csütörtökön lejátszott Európa Liga mérkőzés komoly hullámokat vet. Már a lefújás követően világos volt Ranieri haragja a játékvezetővel szemben, aminek hangot is adott a találkozó utáni sajtótájékoztatón. Történt ugyanis, hogy 10+ sárga és egy Cristante kiállítás került a jegyzőkönyv ezen részébe. Sajnos, – ahogy Szaniszló Csaba fogalmazott – “Stieler úr és csapata a legenyhébb megfogalmazással élve nem állt készen erre a közepesen nehéz mérkőzésre.” Egyetértünk.
Az eredmény nem mellékesen döntetlen, pontosan 1:1 lett, ami bőven ad esélyt a továbbjutásra. Szóval csüggedni felesleges; bár Dybala megsérült, Cristante a sárgái miatt, Ranieri a mérkőzés utáni magatartása kapcsán számíthat büntetésre. Friedkinék írtak az UEFA illetékeseinek, de egyelőre pozitív visszajelzés nem érkezett a szövetségtől. Lesz még utóélete a mérkőzésnek, annyi szent.
Maga a mérkőzés számomra meglepő módon nagyon negatív megítélésben részesült a magyar szurkolói felületeken. Megmondom őszintén, sikerült végig streamelni a találkozót, és én nem láttam ennyire kritikusnak a helyzetet. Az első félidőben kifejezetten tetszett a vendég csapat játéka, a másodikra már óvatosabb üzemmódba és az eredmény megtartására koncentráltunk, fokozva mindezt egy ember hátránnyal. Szerintem az eredmény elfogadható, hátha csütörtökön sikerül a “portói átkokat” átlépni, és bejutni a legjobb 16 közé az Európa Ligában.
Mára viszont van egy Serie A találkozója csapatunknak, mégpedig a Parma ellenében vendégként. A hazai csapat zuhanórepülésben van, az elmúlt öt tétmérkőzésén négy vereséget gyűjtött be, olyan csapatok ellen mint a Lecce, Cagliari, Genoa. Egyetlen pontját ebben a periódusban egy Venezia elleni döntetlennek köszönheti, szóval kijelenthetjük nincs jó formában az északi gárda. Utolsó győzelmüket december végén aratták a Monza felett, viszont szívmelengető, hogy december elsején a Laziot azért megverték 3:1 arányban. Piros pont.
Szebb napokat is látott már a Tardini közönsége, elég ha a 90’s évek nemzetközi sikereire gondolunk. De így múlik a világ dicsősége, és ma már se Crespo, Cannavaro, vagy éppen Gilardino nem vár azokra, akik a húsvéti sonkájáról elhíresült városba utaznak. Mára Balogh Botondok maradtak, a fiatal magyar védő a pályán töltött perceket tekintve a top 5-ben helyezkedik el klubon belül. (több mint 1500 perccel) Öröm számomra ilyeneket olvasni, hogy magyar játékos valóban játszik egy “top” bajnokságban, még ha a kiesés ellen küzdő csapatában is! (Botond jelenleg egy vádli sérülésből tér vissza, december 12-én lépett legutóbb pályára) Ráadásul Balogh külön kedvencem a magyar légiósok között, bízom benne, hogy ma láthatom majd focizni.
A bajnokságnak egy “könnyebb” szakaszában van a csapat, amennyiben ilyen létezik. Annyi biztos, hogy az áprilisi Juventus elleni rangadóig Monza, Como, Cagliari, Empoli, Lecce ötösfogat lesz a menü. Azért ebben a felsorolásban bőven van verhető csapat, és akkor finoman fogalmaztam. A első lépés, ma kora este a Parma lesz, amit televízióban is nyomon tudtok majd követni. (Match 4)
Én személy szerint optimista vagyok, bár a csapat értelem szerűen felforgatott lesz, a jelenlegi állapotában lévő Parmat így is képesek leszünk megverni. Aztán csütörtökön már a továbbjutás kiharcolása lesz a tét. Ahogy Ranieri stabilizálta az egész társaságot, és a játék számos elemét, én úgy gondolom egy novemberben még csak nem is feltételezett, elfogadható szezont kerekíthetünk ebből az egészből. Hogy a jövő mit hoz, és elsősorban ki lehet majd a tréner, aki ezt az újabb építkezős időszakot elvállalja, nem tudom. Remélem nem Sarri lesz az.
Szóval ma 18:00 Parma – Roma, Forza!