Megkezdi olasz kupa szereplését az AS Roma. Ellenfelünk a másodosztályban sínylődő Sampdoria. Ezek nagyjából azok a tények, amikben biztosak lehetünk jelenleg. A többi már ettől jóval bonyolultabb. Történetesen az, hogy a klub Rudi Völler szakmai munkáját időző magasságokban szárnyal, két pontra helyezkedik el jelenleg a kiesőzóna felett, és talán érdemes még ideírni, hogy a hétvégén sikerült vereséget szenvedni a Como csapatától. Bizony, itt tartunk most.
Bár több, véleményem szerint igen optimista felütést lehet olvasni az olasz fórumokon, sőt a saját kommentmezőnkben is találni ilyen példát, miszerint mára nem maradt más, mint a két kupában való vitézkedés. Ebből kell kihozni a maximumot, mivel a bajnokságnak lőttek. Ebből a megállapításból azt el tudom fogadni, hogy a bajnokságnak lőttek, de hogy a jelenlegi állapotában a csapatunk képes lenne akár csak két-három kupameccs megnyerésére, azt erősen kétlem.
Nagyon jó erőfelmérő lesz a ma esti Samp elleni összecsapás, hiszen a genovai társaság talán még a Comotól is gyengébb jelenleg. Megkönnyebbülés, hiszen a tóparton egy teljesen megérdemelt vereséget szenvedett kedvenc csapatunk. Szóval ma egy könnyebb feladat vár ránk, amit ha megold a társaság máris a Milan jöhet szembe. Talán nem is érdemes tovább folytatni ezt az ironikus eszmecserét. Én mégis teszek egy próbát.
Régi, „szép” idők
Egyre hangosabbak azok a pletykák, hogy már a téli időszakban komoly átalakításokat terveznek az öltőzőben. Hurrá, emlékeim szerint ez történt a nyáron is, 10+ játékos érkezett, akik közül nehéz lenne kettőt kiemelni, akik bármilyen értelemben beváltak volna. Jelen helyzetben még Ranieri bicskája is beletörni látszik a kialakult szituációba. Nem szeretném persze az öreg mester temetni, de a jelenlegi feladat igazán keménynek tűnik.
A teljes idényt figyelembe véve Ryan nulla még Dahl mindössze 43 percet játszott. Saud, Hermoso, Hummels, Le Fee, Saelemaekers mind-mind 500 játékperc alatt, de nyugodtan ide sorolhatom Soulet is, aki pontosan 793 percet töltött eddig pályán. Ők lennének a szuper nyári igazolások. Gratulálok. Igazából az sem derült ki róluk, hogy vajon miért nem játszanak. És igen, volt sérülés és egyéb hátráltató tényező is egyik-másik srác esetében, de könyörgöm. Kiszórt a klub nem kevés pénzt ezekre a papíron jól csengő nevekre, és tessék. A kiesés elkerülése ellen küzd a csapat. Engem ez mélységesen felháborít.
Persze, sok van még az idényből, és igen, a két kupa sorozatban még áll a csapat. Bár az olasz kupából igazán nehéz lett volna kiesni, mivel ma este kezdi az AS Roma szereplését. Nagyon kíváncsi leszek azoknak az embereknek a véleményére, akik most azzal próbálják felmenteni a csapatot, hogy majd a két kupában megmutatjuk… mit fognak mondani, amikor 23:00 –ra a hazai kupaszereplés is véget ér. Mivel ez a jó Samp kipattintja csapatunk. Elzavarnám mindet a télen, komolyan mondom. Letolnám a tavaszt az ifivel, aztán nyáron lehetne egy, tényleg az alapokról kezdődő építkezés. Nyilván ez nem fog megtörténni, és tudom nagyon radikális megoldás lenne. De valahogy nem látom a kiutat ebből a jelenlegi gödörből.
Mondjuk ez is a Samp ellen történt…
Lehet mégis Mourinhonak volt igaza kb. egy évvel ezelőtt, amikor azt feszegette, ez a keret nagyon vékony, és kevés lesz minden szinten. Aztán kifogyott mögüle a bizalom, és jött DDR… nem folytatom, mindenki ismeri a történetet. 2000 óta igazán sokféle AS Romát láttam már, a bevezetőben felemlegetett Rudi Völleres időszak volt a fejemben eddig a legsötétebbnek elkönyvelve, de ahogy a jelenlegi helyzetet látom, új kihívója lett a német ex-focisa nevével fémjelzett periódusnak.
Nem tudok, és talán nem is akarok Raineri fejével gondolkodni. Nem tudom, mi lenne a helyes a továbbiakban. Nyilván minden megnyert meccs egy apró reménysugár, hogy elkezdődött valami. Ebben tudna nekünk segíteni ma este a Sampdoria, akinek pontosan annyi szüksége van erre az olasz kupa szereplésre, mint a vasorrúnak egy mágneses viharra. Megpróbálnám az előbb felsorolt peremembereket valamennyire használni, hogy láthassa a stáb, ki az, akit tényleg záros határidőn belül a piacra kell dobni. Aztán maradt még idénre egy Parma és a két ünnep között egy Milan. Jövőre meg hátha történik végre valami, aminek örülni is tudunk.